Hírek 1921-1997.

Felemelték a dohánygyártmányok árát
A pénzügyminisztérium a dohánygyártmányok árát 60-100 százalékkal felemelte. Az ujabb árak itt következnek: Szivarok: kuba 7 korona, virgina 7 korona, rosita 4.60 korona, portorico 7 korona, cigarillos 2,30 korona, vegyes külföldi 3 korona, rövid szivar 1.60 korona. Cigaretták: mirjam 1.10 korona, király 1 korona, hölgy 1 korona, hercegovina 70 fillér, sport 50 fillér, duna 32 fillér, jenidge 50 fillér, dráma 36 fillér, magyar 25 fillér. Dohányok 100 grammonként: érsekujvári 60 korona, finom hercegovina 56 korona, középfinom török 38 korona, dráma 36 korona, kiváló finom magyar 32 korona. Pipadohányok 100 grammonként: Különlegességi 35 korona, legfinomabb magyar 21 korona, hazai pipadohány 12,80 korona, magyar pipadohány 25 gramm 2,50 korona.

(1921. április)

A dohányzásról
Hogy a dohányzás hasznos-e vagy ártalmas, arról a legjelesebb orvosok között is eltérők a vélemények. Annyi bizonyos, hogy a dohányzás igen költséges élvezet, különösen a mai időkben, amikor a dohány állami monopólium tárgya és az állam egyre drágítja a dohánycikkek árait.

A dohány nagymennyiségü nikotint tartalmaz és a nikotin erős méreg, melyből már 5 csepp halált okozhat. Legkárosabb hatásu a cigarettázás, kevésbé a pipázás. A cigarettázás káros hatását fokozza, ha a füstöt mellünkre leszivjuk. Az ilyeneknél valósággal szenvedéllyé válik a dohányzás, melynek igen veszedelmes következményei lehetnek.

A túlságos dohányzás gyomorrontást, gége- és légcsőbántalmakat, szivdobogást, szédülést, agybántalmakat okoz, igazán veszedelmes azonban akkor lesz a nikotin, ha nyitott sebhez, vagy a test póriusaihoz férkőzik, mert akkor bejut a vérbe és alig van ellene segitség. Ujabb időben a hölgyek körében is egyre nagyobb mértékben terjed a cigarettázás.

Talán feleleges hangoztatnunk, hogy amily joga a férfinak van a dohányzáshoz, ugyanolyan joga van ehhez a nőnek is. Más kérdés azonban, hogy a cigarettázás, vagy dohányzás – mert hiszen vannak szivarozó és pipázó nők is – előnyére válik-e a hölgyeknek? Nekünk az a sejtelmünk, hogy a cigarettázó nöi száj már sok szerelmi vallomást messze üzött magától. Hiába, az eszmény – eszmény és annak a pipaszag sohase kedvezett.

(1922. július)

Megdrágult a trafikáru

A magyar királyi dohányjövedék az elmult héten a dohányféléket ötven-nyolcvan százalékkal felemelte. Az új árak a következők:

100 grammos dohány: legfinomabb török 1300 korona, finom török 720, finom hercegovinai 740, kiváló finom magyar 270, legfinomabb magyar pipadohány 200, finom magyar pipadohány 140, középfinom magyar pipadohány 128, kapadohány 104 korona.

25 grammos csomagolásban: finom török 180, finom hercegovinai 110, középfinom török 75, legfinomabb magyar szivarkadohány 50, finom magyar pipadohány 35, középfinom 32, kapadohány 26, magyar pipadohány 20 korona.

Szivarok között: Regalitász 57, Trabukó 50, Kuba 35, Portorikó 25, rövid szivar 19 korona.

Cigaretták: Memfis 12, Király 8, Hölgy 7, Szinfónia 4 kor. 50 fillér, Dráma 2 kor. 50 fillér, Magyar 2 korona.

(1923. február)

A nemes dohány eredete

ANASTASIA G. EMILIO a dohányfajok tanulmányozásának eredményei alapján azt következteti,1 hogy a nemes dohány (Nicotiana Tabacum L.) keverékfaj. Ezt a föltevését érdekes keresztezési kísérlettel támogatja. 1916-ban sikerült csiraképes magvakhoz jutnia egy kapadohány (Nicotiana rustica L.) példányról, melynek termőjét a kerti petúnia (Petunia hybrida Hort.) himporával termékenyítette meg.

A magvakat 1917-ben elvetette és a kikelt fiatal növénykékből egyet cserépben, gondos ápolással felnevelt, majd pedig, midőn virágzott, az egyik virág termőjét a kerti petúnia himporával termékenyítette. Ez az újabb keresztezés is eredményes volt s a következő évben az elvetett magvakból olyan növény kelt ki, mely termetben, levelei alakjában és virágjai tulajdonságaiban megtévesztésig hasonlít a termesztett nemes dohányhoz, kivált annak lancifolia nevű változatához.

Ez a kettős bastard: Nicotiana rustica X Petunia hybrida X Petunia hybrida. ANASTASIA szerint, nem azonosítható a nemes dohánnyal, de igen szoros párhuzamba állítható vele (1. kép). A kísérlet alapján pedig szélesebb körben is figyelmet érdemel ANASTASIA elmélete, hogy a rokon növényfajokat, esetleg rokon növénynemzetségeket elsődleges elemi fajok másodlagos összetételének kell tartanunk s így két olyan rokon fajból, melybon egy harmadik rokon fajnak minden eleme, természetes elosztva és más elemekkel is keverve megvan, keresztezés útján ez a harmadik faj előállítható.

A kapadohány és a kerti dohány (Nicotiana petunioides G. Don.) ANASTASIA szerint a nemes dohánynak mindenik elemét tartalmazza s így e kettőből keresztezés útján elő lesz állítható.

Dr. Rapaics Raymund.

(1923. október)

Miért szívhatatlan a pesti szivar és cigaretta?

Tartalékkészlet hiányában egészen friss árút osztanak ki a trafikosok közt – Általános sztrájkra készül a dohánygyári munkásság – Tömöry államtitkárnak futárral küldték el a munkások ultimátumát

Az utóbbi időben egyre gyakoribb és általánosabb a panasz a dohányosok körében a trafikáruk szívhatatlansága miatt. A méregdrága cigaretták és szivarok ugyanis kivétel nélkül annyira nedvesek és kemények, hogy még a teljesen egészséges tüdőnek is nagy és nehéz munkát adnak, nemhogy a poros és beteg pesti tüdő tudná könnyed élvezettel végigszívni a Dohányjövedék gyártmányait. A trafikosok azzal magyarázzák árujuk e nedves keménységét, hogy váratlanul megnövekedett a fogyasztás, nincs idő a szárításra s az árú a dohányraktárakban alig egy-két hétig pihen.

A Hétfői Napló munkatársa utána járt ennek a dolognak s olyan helyről, ahol jól ismerik a Dohányjövedék helyzetét, a következő felvilágosítást kapta: - A m.kir. Dohányjövedék gyártmányainak romlása már régebb idő óta tart, különösen feltűnővé és észrevehetővé azonban csak most, mintegy két hónapja vált. Az ok a munkásviszonyokban rejlik.

- A helyzet az tudniillik, hogy a dohánygyári munkáság kap talán az összes szakmák közül a legkevesebb fizetést. Megélhetésük júniusban aztán még súlyosabbá vált, a természetbeni ellátás megvonásával, úgyhogy Budapest négy dohánygyára elvesztette munkásainak egyharmadát.

Az átlag heti munkabérek 180 ezer korona körül vannak. Ebből a családos szakmunkás nem tud megélni s ha csak tud, másutt helyezkedik el.

- Tény az, hogy tartalékkészletek hiányában egészen friss árút vásárol a közönség a trafikokban. Ennek azonban nem a fogyasztás megnövekedése az oka, hanem az, hogy a kétharmadára redukált üzemmel dolgozó gyárak éppen csak, hogy kitudják elégíteni az egyenletes fogyasztást.

De nem lehet tartalékolni a termelést azért sem, mert a rosszul fizetett munkások teljesítménye szintén erősen csökkent s innen van az, hogy a pesti dohányos drága pénzért nem kap érett, száraz trafikot, hanem szívhatatlanul keményet és nedveset.

- A dohánygyárak termelését egyébként most újabb válság fenyegeti. A munkásság hangulata igen elkeseredett. Sürgős bérjavítást követelnek. Székely János volt államtitkára a napokban vezette a dohánygyári munkások egy küldöttségét a Dohányjövedék igazgatósága elé s kérte a béreknek haladéktalanul való felemelését. Jellemző a helyzet kiélesedett voltára, hogy báró Natorp Tivadar miniszter tanácsos megígérte, hogy a munkásság kérelméről és hangulatáról futár útján számol be a jelenleg szabadságon levő Tömöry államtitkárnak s e hétre ígérte a végleges választ.

A küldöttség tagjai tudomásul vették a választ, de hangsúlyozták, hogy ma havi 1 milliós jövedelemből nem lehet megélni, s ha nem jön sürgős segítség, számolni kell egy esetleges dohánygyári sztrájk lehetőségével.

(1924. augusztus)

A dohány

A dohány történetéből tudjuk, hogy a növényi eredetű füst élvezete már az ó-korban is közkedvelt volt. A dohányt ugyan még ekkor nem ismerték. Az áldozatok bemutatása alkalmával ellenben az volt a régieknek a szokásuk, hogy illatos növényeket vetettek a tűzbe; ezeknek kábító füstjét szívták magukba, miközben ünnepi táncokat lejtettek az áldozati láng körül.

Amerika felfedezése, tehát 1492. év után terjedt el a dohány az egész világon. A Fernadine (Kuba) szigetéről a hazatérő spanyol tengerészek hozták a dohányt magukkal Európáiba. Ők ismertették meg először az emberekkel a dohány használatát.

Elbeszélték, hogy a benszülött nők és férfiak a száraz és összesodort levél egyik végét a szájukba veszik, a másik végére pedig rágyujtanak. A füstöt azután magukba szippantják, majd orrukon és szájukon át kibocsájtják. Ezt a szokást részben a levegőben röpködő ártalmas rovarok távoltartása céljából, részben pedig a bekövetkező zsongitó bódulat kedvéért honosították meg.

A XVI. században kezdtek, először foglalkozni Európában a dohánytermeléssel. Sokan azt hiszik, hogy Nicot hozta be a dohányt Franciaországba. Vannak, akik Thebet szerzetesnek tulajdonitják ezt. Állítólag ő hozta volna 1566 körül Brazíliából a franciák földjére az első dohányt s azt ott el is ültette. Nicot-ról mondják, hogy ő, aki a portugál királyi udvarban, mint követ tartózkodott, megismerkedett ott egy Damian de Goes nevü hollandi emberrel.

Ez a férfiu arról volt nevezetes, hogy a portugál királyi kastély kertjében dohánytermeléssel foglalkozott; tőle látta és tanulta meg a dohánytermelés titkát. Egy alkalommal amidőn ép gyönyörű termésre tett szert, hódolata jeléül Nicot a francia királyi udvarba is juttatott egy csomót. Franciaországban azután a dohányzást gyorsan meghonositották. Mondják, hogy a porrá tört dohányt Medici Katalin fejfájás ellen használta.

Franciaországban 1974. táján - a rohamosan növekedő dohányzás következtében - kimondották, hogy a dohánytermelés és árusítás egyedüli joga a francia területen kizárólag az államé. A dohányzás ekkor már olyan elterjedt szokás volt Európában, hogy sok államban büntetést szabtak a dohányzókra. Ámde a halálbüntetés sem riasztotta el az embereket a dohányzás szenvedélyétől.

A modem ember is teljesen rabja lett a dohányzásnak. Bármilyen magas is lett a dohány ára, mégis dohányoztak az emberek s ezzel hatalmas jövedelmet juttattak az államkincstár részére. A dohány meghódította ma már az egész emberiséget. Hü társa lett a dohány az öregnek, fiatalnak, szegénynek és gazdagnak. Ujabban a nőket is megnyerte már a maga részére.

(1925. december)

A dohánynak háromféle fajtája

A dohánynak háromféle fajtáját ismerik Európában. Érdekes, hogy a dohány magja olyan apró, hogy az csak mikroszkóppal látható. A dohány egy-egy gyümölcse körülbelül 40.000 magot tartalmaz. A mag termelőképességét csaknem tiz évig meg tudja őrizni.

Három gramm maggal négy négyzetméter földterületet lehet beültetni; minden négyzetméternyi terület 500 dohány hajtást eredményez. A dohányt márciusban ültetik s rendszerint 130 napot vesz igénybe a kifejlődésük. A teljesen fejlett dohányleveleket - rudakra akasztva - szárítják meg s gyárakban szivarokká sodorják.

A dohánylevelekben három fontos tulajdonság rejtőzik: a nikotintartalom, a gyulékonyság és az aróma. A nikotin igen erős méreg. Egy csepp nikotin elégséges ahhoz, hogy egy macskát megmérgezzen és megöljön. Ujabb időkben a nikotintartalom apasztására törekednek, nehogy a dohányzás mérgezést idézzen elő.

A dohány annál jobban ég, minél több benne a hamuzsir. Az aróma, vagyis a dohány illata mesterségesen is fokozható.

A dohánytermelés nem könnyü feladat. Nagy körültekintést és kiváló szakértelmet kiván. Megtörténhetik, hogy a már kiszáritott, nyalábba rakott levelek különös betegségbe esnek: elkezdenek izzadni, lassan egészen átnedvesednek. Ezt a betegséget 14 napon át való szellőztetéssel el tehet hárítani, különben az egész dohánymennyiség tönkre menne.

A legjobb dohánynemek közé tartozik a Havánnából való dohány, amely könnyű, illatos és csaknem nikotin mentes. A Szumatra- és Jáva-szigetéről való dohány aranysárga szinü és különösen cigaretta céljaira való. A Virginia-beli dohány vöröses színű és erős arómáju.

(1926. január)

Pengőben a cigaretta szeptembertől olcsóbb lesz, de a szivar drágább

Most, hogy minden vonalon életbelép a pengőszámítás, a pénzügyminisztérium is elkészítette már ott a tervezetet, amely megállapítja a trafikáru pengőértékben számított órait. A rendelet, - amint A Reggel értesült, - a szeptemberben vagy decemberben jelenik meg és meglepetéseket hoz.

A pengőre történt átszámításnál ugyanis a cigaretták és a cigaretta- és pipadohány árát lefelé, a szivarok árát pedig fölfelé kerekitik ki, vagyis a cigaretta és a dohány olcsóbb lett, ellenben a szivar ezzel megdrágul. Hogy a dohányzók mily kiszélesedett rétegét érdekli ez a változás, azt mi sem mutatja jobban, mint azok a számok, amelyek elárulják, hogy hihetetlenül megnövekedett a trafikáru fogyasztása.

A pénzügyminisztérium a kir. dohány jövedék utján az idén a tavalyi 29.916 katasztrális hold területtel szemben 43.446 kat. holdon engedélyezte a dohánytermelést. Ehhez képest a dohány jövedék az idén 1.984,139 darab cigarettát adott el 112,639.670 darabbal többet, mint tavaly. Szivarból pedig 151,577.400 darab kelt el, 25,826.853 darabbal több, mint az előző évben.

Megnövekedett a pipa- és cigarettadohány forgalma is, amennyiben ebből 8.426.238 kg.-ot adtak el, 1,230.282 kg.-mal többet, mint tavaly. Hasonló emelkedést mutat a dohánylug és kivonat (thanaton) eladása is, amennyiben 38.500 kg.-ot adtak el belőle, 2027 kg .-mal többet, mint az azelőtti esztendőben.  

(1926. júluis)

Nem ad ki több trafikengedélyt a pénzügyminisztérium

A trfikengedélyek tömeges kiadása és az erőszakos betársitások miatt a Dohánykisárusok Országos Szövetsége terjedelmes beadványban fordult sérelmeivel még Bud pénzügyminiszterhez, aki már 1926-ban kiadott egy olyan rendeletet, amely beszüntette Budapest és környékére a további trafikengedélyek kiadását.

A rendelet ellenére azonban a trafikengedélyek kiadása tovább folyt, sőt Bud távozása előtt két hónapon át oly tömegesen volt az engedélyezés, hogy ez a dohánykisárusok körében komoly aggodalmat keltett.

Wekerle alatt már csak néhány engedély folyamatban levő ügyét intézték el, de ezek között is a legutolsó engedélyt már négy héttel ezelőtt adták ki.

Ebben az évben már senki nem kaphat trafikengedélyt és a legközelebbi minisztertanács – amint illetékes helyről értesülünk – rendeletileg dönt az uj engedélyek végleges beszüntetéséről. Az évi forgalom szerint, amelynek határa az évi ötvenezer pengő, két kategóriába osztják a dohányárusokat és a második kategóriában a dohánykisárusok eladási jutalékát 2 %-kal fogják fölemelni.

Mindez egy kompromisszum eredménye, amelyet a pénzügyminiszterium részéről Benkő miniszteri tanácsos, aki a kérdést nagyon liberálisan kezeli és az érdekeltek részéről a Dohánykisárusok Országos Szövetsége hozott létre.

A pénzügyminiszter álláspontja az uj trafikenegedélyek megszüntetésének kérdésében véglegesnek tekinthető és ezzel huszezer kérvény marad elintézetlen.

A pénzügyminisztérium végleges elhatározását az érlelte meg, hogy a nagyszámmal fölszaporodott trafikok egyrésze még a házbért sem tudja megkeresni. Különösen áll ez az uj trafikokra, amelyek nem a régi és még türhető lakbéreket fizetik. Számos uj trafik ráfizet az üzletre és a deficit több helyen meghaladja a havi háromszáz pengőt.

(1929. január)

Az Ő első cigarettája

Hogy szoktak le, illetve hogy szoktak rá a dohányzásra Biller Irén, Fejes Teri, Gombaszögi Frida, Gothné Lábass Juci, Péchy Erzsi,  Titkos Ilona és Tőkés Anna?

Az olvasó azt hiszi, hogy a színésznő, akit nem köt semmiféle társadalmi előítélet, nem csak a toalettben, a játékban, a mondain életben, hanem a dohányzásban is vezet. Sőt a füstölésben felülmúlja a férfiakat is. Hiszen ez a gesztus úgyszólván hozzá tartozik a kulisszák világához. A dohányzó nő ma már olyan megszokott látvány, akár a sielő, az autóvezető, a bokszoló és a táncoló sportlady.

Annál nagyobb volt tehát a meglepetésünk, amikor e körkérdés során kiderült, hogy a magyar primadonnák közül csak igen kevesen cigarettáznak, „szenvedélyes dohányos”, aki meggyőződésből füstöl, pedig úgyszólván alig akad. Mikor szívta élete első cigarettáját? Rendszerint már korán kezdték.

Biller Irén:
Összesen kétszer cigarettáztam, még pedig először és utoljára, a negyedik elemiben, szünetben. Egyik iskolatársnőm hozott hazulról egy Duna cigarettát. Hősiesen lenyeltem a füstöt. Az uzsonnának vége volt. De a cigarettáról is megvolt a véleményem. Azóta nem vagyok jóba a dohányjövedékkel.

Fejes Teri:
Talán nyolcéves lehettem, amikor a szomszédunk fia, aki már ötödikes gimnazista volt, így szólt hozzám a közös folyosón: „Terka akarod látni, hogy eresztem ki a fülemen a füstöt? Persze rém kíváncsi lettem, mire a gonosz fiú azt mondta, hogy hunyjam be a szemem. Én szót fogadtam, ő pedig alaposan megpörkölte a kezemet. Azóta nincs bizalmam a férfiakhoz és a dohányneműekhez. Viszont én is tanultam valamit: hogy kell kiereszteni a füstöt a szememen. Akarja látni a szakértő úr? Nem? Kár, pedig olyan jó hecc lett volna…

Gombaszögi Frida:
Már nem emlékszem, hogy szoktam rá és mikor jött az első. De rutinos dohányos vagyok. A cigaretta engem megnyugtat. A füst: illúzió. És úgy ismerem a különböző dohányfajtákat, akár a jó ivók a borkülönlegességeket.

Lábass Juci:
Egyszer az iskolában a pad alatt elszívtam egy cigarettát. Nem ízlett. Otthon megérezték rajtam a dohányszagot és jó anyám megvert. Ekkor csupa dacból csakazértis cigarettázni kezdtem, de amikor egy ízben a gyomrom erélyesen tiltakozni kezdett, végleg felhagytam vele. Csak színpadon gyújtok rá, ha a szerepem úgy kívánja.

Péchy Erzsi:
Cigaretta? Én már korán kezdtem. Talán tizenöt éves lehettem, amikor azt mondta valaki, hogy milyen jól áll az új ruhámhoz a kék cigarettafüst. Azóta dohányzom, de minden meggyőződés nélkül. Apropó nincs véletlenül egy cigarettája?

Titkos Ilona:
A cigarettát egy leánykori ideálom ismertette meg velem. Egy ízben a születésnapomra egy doboz finom cigarettával lepett meg. Nem mertem elárulni neki, hogy nem dohányzom és ezért hősiesen elszívtam a társaságában vagy hármat. A többi aztán ment magából.

Tőkés Anna:
Még egészen kicsi kisleány voltam, amikor ráakadtam édesapám szivardobozára. Bezárkóztam a szobába, lefeküdtem a dívánra és tövig szívtam egy trabukót. Összefolyt előttem a világ. Arra tértem magamhoz, hogy vizesborogatást raknak a fejemre. Azóta nem szivarozom, csak cigarettázom.

(1929. június)

Föltűnően elromlottak az utóbbi időben a magyar trafik cigarettái, különösen az ugynevezett középosztály – cigaretták, a Memphis és a Stambul, amelyeknek csak nemrégiben bolétázták föl az árát. Ezzel szemben különösen női körökben nagy divatja van a parafavégű Mirjamnak. Itt említem meg, hogy a Szent István napi ujszülöttnek, a Budapestnek kér pártra szakadtak a hívei. Az egyik ember dicséri, a másik szidja, mint a bokrot. Az Extrát, azt mindenki dicsérte…

(1930. október)

A dohányfüst összetétele a dohány nikotinmentesítése, tulajdonságai

A dohányfüstben szereplő anyagok között, mint erősen mérgező tulajdonságúak, a következők jönnek tekintetbe: szénmonoxid, ciánhidrogén, metilalkohol, piroolajok, piridin-bázisok és nikotin. A mérgező hatás attól függ, hogy ezek a vegyületek milyen mennyiségben vannak a füstben.

A dohányfüst szénmonoxid - tartalmára nézve egymástól nagyon eltérők az adatok, aminek elsősorban az a magyarázata, hogy azok az eljárások, melyeket különböző kutatók a dohányfüst szénmonoxid-tartalmának a meghatározására használtak, nem voltak megbízhatók. Ezenkívül számításba jön itt az a körülmény is, hogy a dohány égésének a gyorsasága szerint változik a dohányfüst szénmonoxid-tartalma.

Leginkább Tóth Gyula adatát lehet elfogadni, amely szerint 1 g dohány elégésekor 0.1-0.3 cm3 szénmonoxid keletkezik. Ismeretes, hogy a szénmonoxid igen mérgező hatású gáz, 0.06% szénmonoxidot tartalmazó levegő belélegzése már fejfájást, szédülést, stb. okoz. A dohány elégésekor keletkező szénmonoxid azonban olyan csekély mennyiségű, hogy még kedvezőtlen viszonyok mellett sem juthat annyi szénmonoxid a szoba levegőjébe, hogy az mérgezési tündéket okozhasson.

Így például, ha egy 50 m3 ürtartalmú zárthelyiségben 100 g dohány (kb. 150 cigaretta) ég el, 30 cm3 szénmonoxid jut a levegőbe, tehát a helyiség levegőjének 0.00006 % lesz a szénmonoxid-tartalma, vagyis csak ezredrésze a mérgezési tüneteket kiváltó mennyiségnek. Felmerül itt még az a kérdés, hogy a dohányfüsttel a vérbe naponta bekerülő szénmonoxid (a vér hemoglobinja tudvalévőleg erősen megköti a szénmonoxidot), nem lehet-e krónikus mérgezésnek az okozója.

E kérdés beható vizsgálatával eddig még nem foglalkoztak. Az erős dohányzás okozta mérgezési tünetekre vonatkozó orvosi megfigyelések ellene szólnak annak, hogy a szénmonoxid a vérben felhalmozódna. Az elmondottakból következik, hogy a dohányzás mérgező hatása nem vezethető vissza a dohányfüst szénmonoxid-tartalmára.

(1930. október)

A Nemzetközi Vásár dohányzó- és gazdaközönségét egyaránt érdeklő látványossága a magyar királyi dohányjövedék kiállitása. A dohányjövedék müvészi uj pavillonban mutatja be a látogató közönségnek érdekes és tanulságos mühely-interieurjét. A közönség szemeláttára gyártja a pavillonban fölszerelt gépeivel és kirendelt munkásaival az idei kiállitás alkalmából forgalomba hozott „B. N. V. Hungária” nevü uj szivarkáját, ami a vásár ideje alatt ugy a vásár, mint Budapest egész területén 6 filléres áron került forgalomba.

A másik látványosság a mezőgazdák szempontjából nagyfontosságu dohányjövedéki készitmény, a nyersnikotin, ami eredeti csomagolásban kerül az érdeklődők elé. A kiállitáson látható nyersnikotin csomagolási egységek a debreceni dohánygyárban készülnek. Ez a készitmény a m. kir. földmüvelésügyi miniszterium kisérletügyi intézményeinek megállapitása szerint elsőrangu növényvédelmi szer és különösen a dohány-, szőlő- és gyümölcstermelőket, nemkülöben a virág- és konyhakertészeket érdekli, mert a nyersnikotin kiválóan alkalmas a rágószájszerkezettel biró élősdi rovarok irtására. A nyersnikotin árai a debreceni dohánygyárnál, a belföldi forgalom részére: 10 gr. 20 fillér, 25 gr. 50 fillér, 50 gr. 1 P, 100 gr. 2 P, 250 gr. 5 P, 500 gr. 10 P, 1000 gr. 20 P.

Ugyanitt mutatják be a Nikotex Rt. által forgalomba hozott magyar jövedéki pipa- és szivarkadohányokat, szivarokat és szivarkákat, amelyek „nikotincsökkentett” állapotban kerülnek fogyasztásra.

(1932. május)

A szivarozógép

- Hát ez már meg miféle csodabogár? - kérdi elhülve az olvasó. Szivarozógép? Mi szükség van ilyesmire? Hiszen a mai nehéz időkben az ember örül, ha a szivart maga szívhatja el, nemhogy még gépre bízza. Mi ez? A technika legújabb vívmánya talán? Akkor erre a mintára bízvást egy ebédelő-gépet is lehetne konstruálni, mely az ember helyett gőzerőivel pillanatok alatt elfogyasztja a töltöttkáposztát.

Nos, ennyire nem veszélyes a dolog. A szivarozógép egy jámbor tudományos szerkezet, mely nem akarja az ember elől elszívni az illatos havannákat, hanem pusztán a szivarok minőségének és nikotintartalmának megvizsgálására használják.

A szivarozógép folyadékokkal teli lombikok és közlekedőedények sorozata s az egyik üvegedény tetejéről üvegszipkába ágyazott gumiszopóka nyúlik ki. A megvizsgálandó szivart belehelyezik a gumiszopókába, a csövekben légritkítást idéznek elő s aztán rágyújtanak a szivarra. Az ördöngös masina vidáman pöfékelni kezd, a füst magasan kígyózik a levegőbe s a lombikokban levő folyadék gyorsan megzavarosodik.

Íme, ezek a folyadékkal telt lombikok helyettesítik az emberi tüdőt a gépben. A kísérlet eredménye bizony meghökkenti a dohányost, amint az almasavhoz, citromsavhoz kötött nikotin lerakodik a folyadékban, valamint az ammóniák, mely az égés terméke. Mindez a salak és ártalmas anyag a szivartszívó ember tüdejében rakódna le.

Ez az érdekes gép, mely a berlini Birodalmi Egészségügyi Intézet dohányvizsgáló osztályán dolgozik, a szó szoros értelmében úgynevezett próbaszívásokat végez. A gép segítségével állapítják meg az egyes szivar- és dohányfajták nikotintartalmát és vegyi összetételét. Bizony, itt látja legjobban az ember, mennyi salak és káros anyag kerül a dohányzással a szenvedélyes dohányos tüdejébe.

A szivarozógép teljesen ugyanolyan föltételek mellett szívja el a szivart, mint az emberi tüdő s így elsősorban a füstöt tudják ellenőrizni. A dohányzás ártalmait illusztrálja ez a gép. Meri nemcsak a nikotin, hanem más ártalmas salakok is veszélyeztetik a füsttel át ember egészségét.

Hogy milyen veszélyes méreg a nikotin, azt legjobban jellemzi az az egyetlen adat, hogy már 4 centigram halált okoz belőle. A Birodalmi Egészségügyi Intézet statisztikái szerint a nikotinmérgezésben szenvedő emberek 60%-a nem is tudja, hogy mi a baja. Szédülést érez, nyálkiválasztása fokozódott, erősen izzad, arca betegesen sápadt, igen gyengének érzi magát, pulzusa rendetlen, lélekzése igen nehéz. A véredények betegségeinek nagy részéi is valószínűleg a nikotin túlzott élvezése okozza, gyakori tünet a részleges színvakság s a látásélesség csökkése is.

Még szerencse, hogy a nikotin egy jórésze megsemmisül a szivar parazsában. Most világpropagandát akarnak indítani a dohányzás leküzdésére. Hiába azonban minden. A szájból való füstölés évezredes szenvedély Európában és hiába minden mozgalom és ellenpropaganda hiába a szivarozógép rengeteg lerakódó salakjának elriasztó képe. Már a bronzkorban pipázott az emberiség, igaz, hogy nem dohányt, hanem csak martilaput.

Vajjon hányan átkozták el azóta Jean Nicot francia követet, aki 1660-ban magával hozta Amerikából a dohány magjait Franciaországba. Bizony méltó büntetése volt ennek a vakmerő franciának, hogy nevét éppen az általa behozott méreg, a nikotin megjelölésével örökítette meg a történelem.

Évi 1400 millió kg. a föld egész dohánytermése. Ilyen irtózatos mennyiségű dohányt füstöl el az emberiség. S aki a szivarozógép üvegtüdejének egyetlen szivartól való bemocskolódását látta, az el tudta képzelni, mit árt a dohányzás az emberiségnek.

(1934. július)

Nagy sikert jósolnak a Darling cigarettának

Megnyugtató dolog, hogy az ország legnagyobb kereskedelmi üzemét, a Dohányjövedéket a jó kereskedő gondosságával, előrelátásával és alkalmazkodó képességével vezetik. Tanubizonysága ennek az angol-amerikai típusú Darling cigaretta, amelyet most a Nemzetközi Vásár alkalmából hozott a piacra. Bátran meg lehet jósolni, hogy ennek a nyugati típusú, sajátos ízű és illatú, igen elegáns cigarettának nagy sikere lesz.

Nálunk is vannak akik régóta vágyódnak külföldi cigaretta után, de vajmi ritkán és akkor is csak igen nagy áldozatok árán juthattak hozzájuk a valutáris nehézségek miatt. A közönség szempontjából is helyes és üdvös elhatározás volt tehát a Darling cigaretták gyártása és piacra hozatala.

Általában csak helyeselni lehet a Dohányjövedék törekvését abban az irányban, hogy a közönséget a jobb és finomabb cigaretták fogyasztására kívánja sarkalni. Mondani sem kell, hogy a Nemzetközi Vásárnak egyik legkedvesebb attrakciója a Darling, amelynek készítését is bemutatják az impozáns Dohányjövedéki pavillonban.

(1935. május)

Mint minden évben, ez évben is nagy meglepetést keltett a Dohányjövedék kiállitása, nemcsak a kitünő izléssel megépitett pavillonja miatt, hanem legujabb ujdonságával. Néhány héttel ezelőtt, mint ismeretes – a Joviales-szivar árleszállitása idején – a Dohányjövedék ujabb meglepetést igért a szivarosoknak. Ezt a vásáron most be is mutatta és az ujdonság az 5-ös csomagolásu kis Regalia Media. Ugyanolyan kitünő, mint eredeti nagyságu őse, csak kisebb és olcsóbb.

De a pipázókról sem feledkezett meg a Dohányjövedék és régi kivánságukat teljesitve, az eddig csak külön megrendelésre készült, de már igy is közkedveltté vált, angol izlésnek megfelelően pácolt Club-pipadohányt az általános forgalomba bocsátotta. Ami a Darling a cigarettázóknak, az lesz a Club a pipázóknak. És hogy a cigarettázókról sem feledkezzék meg a Dohányjövedék, a vásár tartamára még az eddiginél is jobb, külön vásári töltésben hozta forgalomba a népszerü Extra-cigarettát. Egyszersmind a különlegességet kedvelőknek a Ghiubek-cigarettát izléses 25-ös csomagolásban is forgalomba hozta.

A dohányzók társadalmának mindig nagy öröm egy uj cigaretta vagy szivar megjelenése. Mit mondjunk most, amikor a Dohányjövedék egyszerre három uj dohánygyártmánnyal lepte meg a közönséget? Igazán minden dohányzó-kategóriáról gondoskodott. A cigarettázók számára kihozta az uj vásári BNV Extrát, a szivarosoknak a kiformáju Regalia Mediát, a pipafüst kedvelőinek pedig az angol izlésnek megfelelően illatositott Club pipadohányt. Különösen a Kis Regalia Mediának jósolunk nagy sikert, mert egyenesen a nagyon elfoglalt és csak rövid pihenőkkel rendelkező szivarozók számára készült.

(1937. május)

Papír nélküli cigaretta

Már hetek óta izgalomban tartja a szakköröket egy világraszóló találmány, amellyel a feltalálók másfélévi szakadatlan laboratóriumi munka után most léptek a nyilvánosság elé. Tamás István, az ismert fiatal író feltalálta a papírnélküli cigarettát!

Régi, megoldatlan kérdése a cigarettagyártásnak a cigarettapapír problémája, mert hiszen közismert dolog, hogy az égő papír ártalmas a dohányos egészségére. Az új találmány éppen ezen segített, amikor magából a dohányból készít olyan lehelletvékony és teljesen átlátszó hártyát, amely aztán cigaretta-hüvellyé formálva kitűnően helyettesíti a papírt.

Hetvenezer pengőt emésztett fel eddig a laboratóriumi munka s a különleges gépberendezések, ez az összeg azonban eltörpül ahhoz az óriási lehetőséghez képest, amit a találmány nyujthat. Szombaton este ugyanis kábel érkezett Budapestre Newyorkból, az American Union Tabac Compagnie-tól, Amerika legnagyobb luxus-cigarettagyárától – amelynek üzleti méreteire jellemzésként említjük meg, hogy évi hárommillió dollárt költ reklámra – s a nagy cigarettagyár a szabadalom jogainak amerikai kizárólagosságáért egymillió dollár készpénzt és öt százalék haszonrészesedést ajánlott fel.

Tamás István, a felesége, dr. Györky József vegyészmérnök e hó 28-án utaztak ki amerikába a Rexgőzösön, hogy a megállapodásokat lekössék. Jellemző az óriási érdeklődésre, hogy Tamás Istvánt és Györky Józsefet, mióta a szabadalmi bejelentés megtörtént, valósággal ostromolják a külföldi megbízottak, hogy a találmányt a gyáruk számára megszerezzék. Az ostromállapot miatt a vegyészmérnök kénytelen volt elköltözni Liszt Ferenc téri lakásáról laboratóriumával együtt, Tamás pedig az egyik budai szállodába menekült.

– Soha életemben nem dohányoztam… – mondja Tamás István – egyetlen cigarettát el nem szívtam, tisztára esztétikai okok vezettek arra a gondolatra, hogy mennyivel szebb és tetszetősebb lenne az olyan cigaretta, amely nem fehér papírrudacska, hanem áttetsző hártya. Igy a szép és gusztusos dohányt is látjuk! Másfélévi hosszas kísérletezés után dr. Györky József úrnak, aki a szabadalomban társam, sikerült a dohányból olyan kivonatot készíteni, amely a cigarettapapír felére vékonyítható, átlátszó, dohányízű és illatú, a kártékony égési termékektől teljesen mentes, nem szakad és nem gyűrődik.

Kísérleteinket a Magyar Kir. Dohányjövedék is nagy figyelemmel kísérte és szakértő tanácsaikkal voltak szívesek útbaigazítani bennünket. Amikor az első néhány száz ilyen papírnélküli cigaretta elkészült közismert nagy dohányosokat kínáltunk meg vele. A próbaszívások sikere minden várakozásunkat felülmulta, szinte egyöntetűen állapították meg, hogy a kellemetlen, krákogást okozó, sípős mellékíz – amely a cigarettapapír sajátja – teljesen elmaradt, csak a dohány eredeti aromáját érzik. Hivatalosan is analizáltattuk ezt az átlátszó, vékony „meztelen papirost”, amelyről egyetemi tanárok állapították meg, hogy az egészségre teljesen ártalmatlan.

Közgazdasági tündérmese: egy fiatal magyar úr, aki több regény-, film- és színdarabsiker után egy nem szakmabeli találmánnyal elindult a dollármilliók felé…

Tamás István mégis mélabúsan jegyzi meg:

– Húszéves koromban úgy képzeltem, ha egyszer kijutok Amerikába és végigmegyek a Broadway-n, a transzparensek valamelyik színdarabom címét fogják hirdetni. Az amerikai út most megvalósul, de a sors tréfája, hogy a transzparensek nem azt ragyogják majd, hogy nézze meg az új Tamás-darabot, hanem – szívja ön is az új Tamás-cigarettát!

(1938. június)

A Lágymányosi Dohánygyárban Marosán György könnyűipari miniszter bensőséges ünnepségek keretében indította meg az "5 éves terv" cigaretta folyamatos gyártását. A gyártást gondos kísérletek előzték meg. Az új cigaretta a legjobb minőségű dohánylevelekből készült, amelyeket vágás előtt, teljesen kocsánytalanítanak. Az 5 éves terv az első olcsó cigaretta, amelynél ezt az eljárást bevezették. Az új cigaretta feladata az, hogy a dohányosok megnövekedett igényeit kielégítse. Az automata sodrógép száz és száz cigarettát készít el percenként. Az új cigaretta hamarosan népszerű lesz dolgozóink körében.

(Filmhíradó szinkronszöveg, 1950. február)

Dohányszüret után. A Minisztertanács rendelete a jövő évre jelentősen felemelte a dohány beváltási árát. Magas prémiumot és cigarettát biztosít a termelőknek. A Szatmár-megyei Székely község "Békéért harcolunk" Termelőszövetkezete már most 20 holdra köt dohánytermelési szerződést. Idei termelésüket készítik elő a beadásra. Minőség szerint gondosan válogatják és csomózzák a leveleket. Az így előkészített dohányt az új Nyíregyházi Dohányfermentálóba viszik. A "fermentálás" hőkezelést és vegyi átalakulást jelent. Elpárolog a levélből a felesleges nedvesség, sterilizálódik, és finom erjesztéssel átváltoztatják a csípős kesernyés ízt okozó anyagokat. A Debreceni Dohánygyárban: a gyártásra előkészített dohánylevelek itt kerülnek feldolgozásra. Jó minőségű dohány termett az idén. Reméljük a cigaretták minősége is javulni fog.

(Filmhíradó szinkronszöveg, 1953. november)

A Lágymányosi Dohánygyár 11 új cigarettatöltő gépet kapott a Német Demokratikus Köztársaságból. Az új gépek 550 millió cigarettával emelik a gyár évi termelését.   

(Filmhíradó, 1956. március)

Mi újság az Egri Dohánygyárban? Közel 70 éves az Egri Dohánygyár. Az üzemet a Német Demokratikus Köztársaságból vásárolt gépekkel korszerűsítették. Tépett dohánylevélből készül a szivar belseje, a báb. Ez az elmés gép kiszabja és besodorja a bábot borító levéllel. A finomabb szivarokat kézzel gyártják. Előbb itt is elkészítik a bábot, majd besodorják nedvesített dohánylevéllel. Így készülnek a Dózsa, a Táncsics és az Árpád szivarfajták. Teljes üzemmel, 3 műszakban készül a Munkás, Kossuth, Öt éves terv szivarka. Az Egri Dohánygyárban naponta 5 és félmillió cigaretta készül. A kiürült raktárak még ebben a hónapban feltöltődnek, és ismét korlátozás nélkül kaphatók majd a kedvenc füstölnivalók.

(Filmhíradó szinkronszöveg, 1957. február)

23 féle cigarettát készít karácsonyra a Lágymányosi Dohánygyár. Milyen más is az idei karácsony, mint akár csak az egy évvel korábbi, amikor is óriási tömeg toporgott nap nap után a gyár előtt, cigarettára éhesen, míg ma a lágymányosi gyár havonta már 450 millió szál cigarettát juttat a dolgozó népnek, ami pont kétszerese az 1938-ban termelt egész éves mennyiségnek!

(Szabad Föld, 1957. karácsony)

Megjelent a Kossuth cigaretta. Ötvenféle dohányból készül a közismert Kossuth cigaretta. A válogatóból a vágóba kerül a dohány, ahol a legújabb típusú gépek vágják finomra. A Lágymányosi dohánygyár megváltoztatta a Kossuth cigaretta alakját. Jó hír a dohányosoknak, hogy a régi, lapos formájú helyett gömbölyűre formált cigarettába tíz százalékkal több dohány kerül. Csomagolása is tetszetősebb lett a réginél. A rossz hír, minősége nem javult, de az ára magasabb lett. Lehetne jobb és olcsóbb?

(Filmhíradó szinkronszöveg, 1960. április 14.)

A Nógrád Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat az évforduló alkalmából üzleteinek kirakatát ünnepi dekorációval látta el. A város címerével és ""50 éves Salgótarján"" felirattal ellátott Fecske minőségű cigarettát, valamint hasonló felirattal a városközpont képét ábrázoló ajándék csomagolására szolgáló tasakokat és a csomagolás leragasztására használható címkéket hozott forgalomba.

(Nógrád 1972. január 15.)

Elillant a magyar szivar a hazai boltokból. Egy mai dohányosnak háromféle termék áll rendelkezésére, mellyel az egészségét károsíthatja: cigaretta, szivar és pipa. (A tubákolás már kiment a divatból.) Ezek közül az első a legártalmasabb, mert leszívják a tüdőbe, és papírba van burkolva, mely elégve bőven tartalmaz rákkeltő kátrányt. A másik kettő füstjét a dohányzó csupán a szájában forgatja meg, nem szívja le, pöfékeli. Ezeknél a nikotin a szájnyálkahártya aránylag kis felszínéről szívódik fel csupán, káros hatása tehát enyhébb. A cigarettázóknál viszont a kátrányt és nikotint tartalmazó füst a tüdő hatalmas felületével érintkezik. Az előbbi okozhatja a száj-, garat-, gége- és hörgő-(tüdő)rákot, az utóbbi pedig érösszehúzó hatása folytán a közismert érszűkületet, érelmeszesedést, gyomorfekélyt stb. Ráadásul cigizni mindenütt lehet, értekezleten a folyosón kiugorva, sőt a toaletten is. A pipázáshoz és szivarozáshoz ellenben nyugalom kell, hozzákészülés. Például munkahelyen kevesen szivaroznak vagy pipáznak. Nem véletlenül lett a szivar a jólét, a pipa pedig a nyugalom, sőt a béke jelképe. Csakhogy a trafikokban a rengeteg cigaretta mellett kapható sokféle pipadohány, hazai és külföldi egyaránt, de mit szívjanak a szivarosok? Egyszerűen eltűntek az olcsó, magyar szivarok! A rendszerváltás előtt volt mindenféle, a különböző igényeket kielégítő, hogy csak a legismertebbeket soroljam fel: Csongor, Mecset, Dózsa, Eger, Jáva és magasabb árfekvésű is, a Pilvax. Most viszont van bőven sokféle drága, külföldi szivar, kicsi és nagy. Ötven forint alatt nincs szálja a legkisebbeknek sem.
Feltehetően a privatizáció rejtelmei közé tartozik a magyar szivar eltűnése is a magyar piacról.

(Sarkady László, Magyar Nemzet, 1997. január 2.)