Rába Magyar Vagon- és Gépgyár 1.

Rába Magyar Vagon- és Gépgyár 1.
Típus: 
füstszűrős
Kiszerelés: 
20 db
Ár: 
kereskedelmi forgalomban nem volt kapható
Gyártó: 
Egri Dohánygyár
Forrás: 
saját darab

 

A Magyar Vaggon- és Gépgyár Rt.-t 1896-ban kilenc részvényes hozta létre 1 millió korona alaptőkével Győrben. A gyár első terméke a 15 tonnás, 2 tengelyű petróleumszállító tartálykocsi volt, majd személy- és villamosvasúti kocsikat is gyártani kezdtek, s két év alatt már eljutottak az 1000. vasúti kocsi.

A Rába védjegyet 1903-ban jegyezték be. A cég 1904-ben licencszerződés alapján gyártott Stolz-rendszerű gőzmotorkocsikat a MÁV-nak. Egy évvel később már a londoni földalattihoz szállított kocsikat és forgóvázakat, 1906-tól vasúti étkezőkocsikat is készítettek a Nemzetközi Hálókocsi Társaságnak.

A 20-as években a Vagongyár volt Magyarország legnagyobb tehergépkocsi-gyártója. Készítettek például Rába-Krupp és Rába-Austro-Fiat jelű teherautókat, autóbuszokat, s 1930-ban kezdték meg a Rába kistraktorok előállítását. 1935-ben létrejött a Magyar Vaggon- és Gépgyár Rt. és a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. fúziója, s ez újabb lökést adott a fejlődésnek.

1949-ben új acélöntöde létesült, s átszervezték a magyar járműipart, Győrben maradt a futóműgyártás, s ott készültek a kormányművek és a sebességváltók. Az ötvenes években a gyár alumíniumötvözetből készítette el a Rába-Balaton motorvonatot, s Magyarország első, Európa második alumíniumhídját Szabadszálláson.

A vállalat 1965-től felvette nevébe a Rába márkanevet, 1967-ben licencszerződést kötött a német MAN céggel, s a Rába-MAN motorok többek között az Ikarus 200-as buszokba kerültek beépítésre. 1969-ben ünnepélyesen felavatták az új motorgyárat, majd a hetvenes évek közepén megkezdődött - amerikai licenc alapján - a Rába-Steiger erőgépek gyártása. A hetvenes években jelentek meg a 16 és 22 tonnás Rába tehergépkocsik.