Bábolna

II. József császár 1784-ben az országon belüli lótenyésztő központok felállítását sürgette, és Csekonics József (1754–1824) lovassági kapitányt bízta meg a mezőhegyesi ménes megszervezésével, az országos lótenyésztés előmozdításával, a hadsereg és Bécs élelmezéséhez szükséges vágómarha-szállítás közvetítésével. Csekonics az Alföldön és Erdélyben összegyűjtött ökröket lábon hajtatta Bécs felé, emiatt szükség volt egy közbenső gyűjtőhelyre. Erre a célra alkalmasnak találták az útvonal mellett fekvő, jó legelővel rendelkező Bábolnát.

1789-ben az állam 450 000 arany forintért megvásárolta a területet Szapáry Józseftől az új állami ménesbirtok céljaira, és itt helyezték el a Bécsbe szánt ökrök egy részét is. Innentől Bábolna a mezőhegyesi ménes fiókjaként szerepelt, csak 1806-ban önállósították. A magyar lótenyésztés a reformkor végére nemzeti üggyé vált. A II. világháború után, 1948-ban alakult meg a Bábolnai Állami Gazdaság. A település 1958-ban Bábolnapusztából önálló községgé vált, és gyors fejlődésnek indult.

A Bábolnai Állami Gazdaság 1969. augusztus 18-20. között ünnepelte fennállásának 180., (és általánosságban az állami gazdaságok létrehozásának 20.) évfordulóját. A háromnapos program legfőbb célja volt a lovashagyományok felelevenítése és bemutatása. Az alkalomra cigarettát és szivart is készített a Magyar Dohányipar.