A dohány Magyarországon

Az európai dohánytermesztés több mint ötszáz éves múltra tekint vissza.

A Kárpát-medencében először a XVI. században, Erdélyben kezdtek dohányt ültetni. A dohányzás szélesebb körű elterjedésével új termesztési körzetek jelentek meg és hamarosan szinte az egész akkori Magyarország területén megtalálhatók voltak a dohánykertészek és ültetvényeik.

Magyarországon, az 1700-as évek pestisjárványai idején a nagyszebeni orvosok megelőző módszerként a dohányzást javasolták.

Dohányföldön

A Debreceni Kalendárium a május havi teendők között megemlíti, hogy „ez a hónap a házasodás, a feredés, és a dohányzás ideje.”

1801-ben jelent meg Benedeki Enyedi Ó János könyve Falusi emberek patikája címmel. A szerző egyik regulájában kitér a dohányzásra is:

„31-dik Régula. A' bőv nedvességű Flegmaticus Emberek dohányozhatnak, mértékletesen, de se nyálokot, se annak füstit el-ne nyeljék, se pedig réá semmit ne igyanak. - A' száraz, sovány, Hecticus Emberek éppen ne dohányozzanak, mert az által még apasztyák Testekben lévő kevés nedvességeket.”

A sok korabeli tiltással ellentétben II. József /1741-1790/ már egyenesen pártolta a dohányzást és a dohánytermesztést. Bánsági községekbe eredeti amerikai dohánymagokat hozatott, ennek termése lett a nevezetes „császárdohány”. Az 1848-49-es szabadságharc előtt 55.000 holdnyi területről 50.000 mázsa dohányt szüreteltek.

Az 1830-as években, a szivarkereslet növekedésével párhuzamosan a szivarkészítő manufaktúrák száma is szaporodott. Pesten sok gyár keletkezett, mind közül a legnagyobb a Síp utcában álló Fuchs, Philips és Comp. cégé volt, a dohánymonopólium bevezetése után ebből lett az Erzsébetvárosi Dohánygyár. Fuchs Keresztély üzemében állandóan 3-400 munkást foglalkoztattak és évente körülbelül 25-30 millió szivart állítottak elő. Konkurensei voltak Medecz József, Kunig József, Gschwindt Mihály, Rottenbiller Fülöp és még sokak gyárai, ahol a szivarkészítést szintén szorgalmasan űzték. A vidéki üzemek közül jelentősebb volt Nagykanizsán a Spanier-féle, Pápán a Bruck-féle gyár. A fiumei gyárak e század első felében különösen híresek voltak jó minőségű szivarjaikról. A szivar szót amúgy Vörösmarty Mihály ajánlotta a Figyelmező 1837. II. félévi 7. számában, a nálunk addig használatos cigarro és szipa helyett.

A dohány termesztése, feldolgozása és árusítása 1850-ig szabad keretek között folyt, majd több évnyi tiltakozás ellenére, 1851. március 1-től Ferenc József császári nyílt parancsával Magyarországra is kiterjesztette a dohány állami egyedáruságát. Innentől a magyar és az osztrák dohányjövedék közös igazgatás alatt állt. A kiegyezést követően, 1867. augusztus 21-től a magyar dohányjövedék függetlenedett, és a Magyar Királyi Pénzügyminiszter irányítása alá került.

Az addig megszokott dohányzási formák (burnót, bagó, pipa és szivar) mellett megjelent a dohányzásnak egy új és szokatlan formája: a cigaretta (korabeli nevén papírszivarka, szivarka). Magyarországon az első cigaretták forgalomba hozatala 1865-ben kezdődött, ekkor jelent meg a Közönséges kettős szivarka, melynek mindkét végén szopóka volt, és használat előtt ketté kellett törni. Egy év múlva már 8 fajta szivarka közül válogathattak a dohányosok. Az első évben mindössze 700.000 darab fogyott, de egy év alatt ez a szám 13 millióra ugrott! Eleinte csak közönséges fajták készültek, de 1871-től finomabb, úgynevezett különlegességi gyártmányok is megjelentek.

A növekvő igények kielégítésére sorra hozták létre a hatalmas állami dohánygyárakat. 1915-ben összesen 22 dohánygyár működött az országban: Erzsébetváros, Lágymányos, Óbuda, Debrecen, Eger, Fiume, Kassa, Kolozsvár, Munkács, Pápa, Pécs, Pozsony, Sátoraljaújhely, Selmecbánya, Sepsiszentgyörgy, Szeged, Szentgotthárd, Szepesbéla, Szomolnok, Temesvár, Zágráb, Zengg.

Az 1896-os Millenniumi Kiállításon külön pavilon épült a Magyar Királyi Dohányjövedéknek. A kor lapjai így írtak erről: „Minden dohányzó embert bizonyára nagymértékben fogja érdekelni az ezredéves kiállításnak ez a csarnoka. Az állam külön pavillont építtetett a kiállítás területén, hogy a dohánygyártás sok mindenféle válfajait bemutassa a nagyközönségnek. A publikum szemeláttára fogják itt a gyártani az összes szivarfajokat az úgynevezett speczialításokkal együtt. A dohány nemesítés módozatait, a páczolást, a dohány vágását és feldolgozását szintén be fogják mutatni. De nemcsak a dohánygyártás mindenféle nemét, hanem a Magyarországban termő összes dohányfajokat is kiállítják. A csarnokban dohányelárusító bódé is lesz, ahol a dohányfüst után vágyódó látogató azonnal kielégítheti kívánságát.” Ez az egyetlen kiállítási épület, amely máig megmaradt, lebontották, majd Zebegényben ismét felépítették.

A cigarettafogyasztás évről évre drasztikusan nőtt, néhány évtized alatt szinte minimálisra zsugorította a pipások és szivarozók számát. 1882-ben közel 125 millió, egy év múlva 215 millió cigarettát gyártottak az országban. A fogyasztás először 1891-ben haladta meg a félmilliárdot, 1900-ban az 1 milliárdot, 1908-ban a 2, 1914-ben pedig a 3 milliárdot! A további fogyasztási adatok nem csak önmagukban megdöbbentőek, de azt is vegyük hozzá, hogy az I. világháború után az ország lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A II. világháború stresszes éveiben már 5-8 milliárd fogyott, de a Rákosi-kor "önfeledt boldogsága" még ezt is felülmúlta: 1954-ben már több mint 11 milliárd cigaretta vált hamuvá. 1967-ben 20, 1975-ben 25 milliárd fogyott, és a mindenkori rekordot az 1986-os év hozta el, 26,9 milliárd darabbal.

A cigaretták károsanyag tartalmát már 1913-tól igyekeztek csökkenteni! A dohányt eleinte vízgőzzel átpárolták, úgy, hogy először gyenge lúggal felszabadították sóiból a nikotint. Ezután vízgőzt áramoltattak át rajta. Ez az eljárás ugyan eltávolította a nikotin egy részét, de ugyanakkor nagy károkat okozott a dohányban. Az ekkor bevezetett, vegyi eljáráson átesett Deniko-gyártmányok mellékízük miatt nem lettek túl sikeresek.

Ezeket váltották fel a Nikotex-termékek: száraz desztillációs eljárással a dohányleveleket 100-150 Celsius-fokon különböző nyomáson kezelték, ami a nikotin sókat bontja, majd az így felszabaduló nikotint párás levegővel szellőztették ki. Az új terméktípus gyártására 1930. április 1-én részvénytársaság alakult a fővárosban 200.000 Pengő alaptőkével. Persze a nikotincsökkentés csak bizonyos mértékig lehetséges, tehát a korabeli reklámok „nikotinmentes” jelzője a legkevésbé sem fedte a valóságot - ennek ellenére a Nikotex-termékek nagyon sikeresek lettek.

A másik módszer a káros anyagok csökkentésére a füstszűrő betétek alkalmazása. Ha a Fecske - mint "első" hazai gyártású filteres cigaretta - 1962-es megjelenésére gondolunk, azt hihetjük, hogy mint sok mindenben, Magyarország ebben is jóval lemaradt a külfölddel szemben, hiszen máshol már az '50-es években is gyártottak mai értelemben vett filteres cigarettákat.

Azt azonban nem is gondolnánk, hogy Magyarország egyáltalán nem maradt le e téren, sőt! Már 1929-ben bevezették a füstszűrős, vattabetétes Gellért, 1930-ban az Árpád, 1932-ben a Délibáb, 1933-ban a Gerle cigarettát. Igaz, ezek még nem hasonlítottak a ma ismert filteres cigarettákra: karton szopókájuk volt, és ebbe az üres hengerbe tömködtek bele egy kis vattagombócot és krepp-papírt, ezek szolgálták a füstszűrést.

Jelentős előrelépés volt a hazai dohánygyártásban az első (valódi) filteres cigaretták bevezetése. 1961-ben jelent meg a Luna, mely nem lett sikeres, gyártását leállították. Ezt követte 1962-ben a Fecske, mely két évtiezeden át az egyik vezető márka volt. Igaz, kezdetleges füstszűrőjük miatt ezek is méregerősek voltak. Azóta hatalmas az e téren elért fejlődés, ráadásul ma már felső korlátja van a cigaretták kátrány –és nikotintartalmának. Az ötvenes években forgalomban lévő cigaretták még 30-40 mg kátrányt és 2-3 mg nikotint tartalmaztak. Ezek az értékek a 80-as évekre 20-26, illetve 1,3-1,6 mg-ra csökkentek. Ma már viszont minden fontosabb márkának van 1 mg kátrányt és 0,1 mg nikotint tartalmazó variánsa.

Mérföldkövek a hazai dohányipar történetében

1846-ban az osztrák dohányjövedék állami dohánygyárat nyit Temesváron. Mivel az osztrák termékekkel szemben nagy az ellenállás Magyarországon, hamarosan bezárják az üzemet.

1850-ig a dohány termesztése, dohánytermékek gyártása, eladása szabad volt, semmilyen feltételhez vagy engedélyhez nem volt kötve. Megszámlálhatatlan kisebb-nagyobb, manufakturális jellegű magán-dohánygyár működött az országban – Pesten és vidéken egyaránt.

1850. november 29-én császári nyílt parancs dönt a dohánymonopólium magyarországi bevezetéséről. Hosszas vita és évekig tartó ellenállás előzte meg ezt a változást. A kis magán-dohánygyárakat felszámolják, a legnagyobb és legmodernebb Fuchs, Philips & Comp. cég Síp utcai üzeme állami irányítás alatt, Erzsébetvárosi Dohánygyárként kezdi újra munkáját.

1851. március 1-től lép életbe a dohánymonopólium intézménye, akkor még az osztrák jövedékkel közösen kezelve. Ekkor alakulnak ki azok a közös, osztrák-magyar dohánytermék márkanevek, melyek közül több, közel száz évig fennmarad mindkét ország területén.

1865-ben megkezdődik a papírszivarka (cigaretta) gyártása a fiumei dohánygyárban.

1867-ben, a kiegyezést követően a magyar dohánymonopólium különválik az osztrákról, létrejön a Magyar Királyi Dohányjövedék, mely ekkor még a Pénzügyminisztérium irányítása alá tartozik.

1882. április 1-én megalakul a Magyar Királyi Dohányjövedéki Központi Igazgatóság. (Budapest II. ker. Iskola utca 13.)

1910-1920. A magyar dohánygyártás „virágkora” – 22 gyár működik Nagy-Magyarország területén. A trianoni területvesztések miatt ezek száma tízre csökken, ez az állapot fennmarad a II. világháború végéig.

1929 augusztusában – korát jóval megelőzve - megjelenik az első, füstszűrő vattabetéttel ellátott magyar cigaretta Gellért néven, melyet 1930-ban az Árpád, 1932-ben a Délibáb, 1933-ban a Gerle követ.

1930. április 1. Megalakul a Nikotex Rt., amely – hőkezeléses eljárással – megkezdi a kevésbé káros gyártmányok kifejlesztését, azaz korabeli szóhasználattal a „nikotin-mentesítést” végzi. A legnépszerűbb cigaretták, szivarok, dohányok Nikotex-változatai október 1-én kerültek forgalomba, és rövid időn belül nagy népszerűségre tettek szert.

1945-1948 között a Magyar Dohányjövedéki Központi Igazgatóság irányítja a háború utáni újjáépítést, a gyártás újraindítását.

1949. január 1. A gyárakat átszervezik, megszűnik a jövedéki forma, Nemzeti Vállalatok jönnek létre. A kormány 105/1948. számú határozatával megszűnteti a Dohányjövedék pénzügyminisztériumi igazgatását. Az átalakítás során az 1948-ban még működő tíz gyár közül ötöt felszámolnak: 1948-ban a szentgotthárdit, 1949-ben a kőbányait, 1950-ben az óbudait, pápait és a szegedit.

1950-től a Könnyűipari Minisztérium,

1951-től az Élelmezési Minisztérium,

1952-től az Élelmiszeripari Minisztérium felügyelete alá tartozik a Dohányipari Igazgatóság.

1954-ben forgalomba kerül az első magyar mentolos cigaretta, Mentha néven, 5,20 forintos áron.

1960-ban érte el forgalmi maximumát a Kossuth márka, amelyből 10,2 milliárd darab készült, és ezzel az éves fogyasztás 62,5%-át adta. Korábban egyik márka gyártása sem haladta meg a 10 milliárdot.

1961-ben bevezetik az első magyar (mai értelemben vett) filteres cigarettát Luna néven, mely a kezdetleges gyártási technológiák miatt nem arat nagy sikert, így meg is szüntetik.

1962. február 21-én került a boltokba a füstszűrős Fecske cigaretta, mely már beváltotta a hozzáfűzött reményeket, így ez a márka tekinthető igazából az "első" hazai filteres cigarettának. Az első évben gyártott 300 millió szállal szemben 1963-ban már egymilliárdot készítettek belőle!

1963-ban a Dohányipari Igazgatóság kikerül a minisztérium közvetlen szervezetéből, és ipari nagyvállalattá alakul Magyar Dohányipar néven.

1964 áprilisában bevezetik az első hosszú méretű (king size), 79 mm-es cigarettát Velence néven.

1965 szeptemberének végén bezár a Lágymányosi Dohánygyár, termelését a vidéki üzemek között osztják el. Ezzel az utolsó dohánygyár is megszűnik a fővárosban. Innentől csak négy vidéki üzem maradt az országban: Debrecen, Eger, Pécs és Sátoraljaújhely.

1967-ben a MÉM (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium) lesz az ágazat felügyelő szerve. Ebben az évben ünnepli 100. évfordulóját az önálló magyar dohányipar, ebből az alkalomból megjelenik a hazai piacon az első két keménydobozos cigaretta MD (Magyar Dohányipar) és 100 (…éves a Magyar Dohányipar) elnevezéssel.

1971. január 1-én megalakul a Magyar Dohányipari Vállalatok Trösztje, melynek székhelye az egykori lágymányosi gyár épülete (XI. ker. Budafoki út 59.)

1972-ben megjelenik a filteres Symphonia, mely közel 30 évig vezető márka volt. Az Egri Dohánygyárban megkezdődik az első licenc-cigaretta, az osztrák Golden Smart gyártása.

1973-ban a pécsi gyár fejlesztéseként forgalomba kerül a Sopianae, mely a mai napig a legnépszerűbb magyar márka. Ez volt az első év a magyar dohánygyártásban, amikor több cigaretta készült füstszűrővel, mint anélkül.

1976-tól volt kapható az egri gyár új, alacsony károsanyag-tartalmú cigarettája, a Helikon.

1978 óta kötelező feltüntetni a dohánytermékek csomagolásán, hogy „A dohányzás káros az egészségre”. Akkor azonban még nem szabták meg, hogy ez a szöveg pontosan hol és hogyan szerepeljen, így legtöbbször a dobozok keskeny oldalán, vagy alján kapott helyet. Az amerikai Philip Morris cég licence alapján megkezdődik a Marlboro márka magyarországi gyártása Egerben.

1980-ban a tröszti irányító szervezet megszűnik, de Dohányipari Irodaként, gazdasági funkciók nélküli irányító-ellenőrző szervként még tovább működik.

1981-ben megkezdik Egerben a Multifilter cigaretta gyártását.

1982. január 1-től a dohányipari vállalatok teljesen önállósodnak.

1984-ben újabb márka-rekord születik: 11,3 milliárd szál fogyott a filteres Symphoniából.

1985-ben a magyar dohányosok 72%-a Sopianae vagy Symphonia cigarettát szívott.

1991-ben elsőként az Egri Dohánygyárat privatizálják, tulajdonosa a Philip Morris International lesz.

1992-ben a debreceni gyárat megvásárolja a Reemtsma Cigarettenfabriken GmbH, a pécsit a British American Tobacco, a sátoraljaújhelyit a R.J. Reynolds Tobacco.

1994-től megjelennek a cigaretta-, szivar- és dohánycsomagokon a zárjegyek. 

1996 márciusában megalakul a V. Tabac Hódmezővásárhelyi Dohánygyár, mint az első és egyetlen belföldi magántulajdonban lévő dohánygyár. Első saját márkájával, a Pannónia cigarettával egy év alatt 6 %-os piaci részesedést ér el.

1997-től új típusú, hologramcsíkkal is ellátott zárjegy kerül a csomagolásokra. 

1998-tól több jelentős változás is életbe lép a 36/1996. (XII. 11.) FM-NM-IKIM együttes rendelete a dohánytermékek előállításáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről – alapján.

• Bevezetik a dobozok első és hátsó oldalának 4%-án kötelezően elhelyezendő egészségvédő figyelmeztetéseket - ekkor még legalul, ráadásul a felirat színe és háttere harmonizálhatott a doboz grafikájával.

• Megszűnik a szabad árazás, a fix fogyasztói árak szeptembertől az újfajta adójegyen,  gyárilag rányomtatva szerepelnek. (Sopianae 177 Ft)

• A rendelet 6. §-a alapján egy szál cigaretta kátránytartalma nem lehet több, mint:
- 20 mg 1998. december 31-ig,
- 18 mg 1998. december 31-től,
- 15 mg 2000. december 31-től,
- 12 mg 2006. december 31-től.

A sátoraljaújhelyi gyár új tulajdonosa a Continental Dohányipari Zrt. lesz.

2001-ben a Continental Zrt. felvásárolja és megszűnteti a hódmezővásárhelyi gyárat, illetve egybeolvasztja a tulajdonában álló sátoraljaújhelyi üzemmel.

2003. szeptember 30-tól kötelező a csomagolások első oldalának minimum 30, hátoldaluknak min. 40 %-át elfoglaló, fekete keretbe foglalt egészségvédő figyelmeztetés. A továbbiakban nem használhatók a megtévesztőnek titulált lights, super lights, stb. kifejezések. A cigaretták károsanyag tartalma nem lehet több, mint 10 mg kátrány, 10 mg szén-monoxid és 1 mg nikotin. 2004. január 1-től már csak ilyen termékek gyárthatók, május 1-től csak ilyenek forgalmazhatók.

2004-ben az Imperial Tobacco felszámolja az akkor 118 éve működő Debreceni Dohánygyárat. Sátoraljaújhelyen megszűnik az 60 éves múltú Munkás cigaretta gyártása. Burkolt áremelésként megjelennek a megszokott 20 helyett már csak 19 szálat tartalmazó dobozok.

2005-ben a Philip Morris bezárja a 112 éves Egri Dohánygyárat.

2008-tól tilos a dohánytermékek közvetlen és közvetett reklámja.

2012-től tilos a dohányzás zárt légterű közterületeken, illetve közintézményekben.

2012. szeptember 1-től csak kombinált, azaz a doboz elején szöveges, a hátoldalán képes-szöveges figyelmeztetéssel ellátott dohánytermék gyártható, 2013. január 1-től csak ilyen forgalmazható.

2013-ban megszűnik a 66 éves Kossuth cigarettamárka. A dohánytermékek árusításának kizárólagos színhelyei innentől az újonnan létrehozott Nemzeti Dohányboltok lesznek.

2014-ben megszűnik a filter nélküli Symphonia, mely ebben az eredeti formájában 94 éve, 1921 óta volt kapható. (1945 és 1957 között 11 év kihagyással.) Maga a márkanév még megmaradt, de azóta Magyarországon nem készül és nem is kapható füstszűrő nélküli cigarettafajta. 

2015-től az olcsóságuk miatt hamar nagy népszerűségre szert tett szivarkák - a korábbi dohányfólia-burkolat helyett - már kizárólag valódi dohánylevélbe burkoltan készülhetnek.

2017. május 20-tól kizárólag az új előírásoknak megfelelő csomagolású cigaretták és cigarettadohányok árusíthatók. Ezeknél a cigarettadobozok felső felére került az egészségügyi figyelmeztetés, melynek szöveget és képet is tartalmaznia kell, és a doboz mindkét oldalán, egyforma méretben kell szerepelnie, elfoglalva a csomagolás felületének 65%-át. A cigaretták károsanyag tartalma (kátrány, nikotin, szén-monoxid) a továbbiakban már nem tüntethető fel a csomagoláson. A mentol kivételével semmilyen más íz-anyagot nem tartalmazhatnak a cigaretták és a cigarettadohányok. Az augusztus 20. után bevezetésre kerülő új márkák, illetve meglévő márkán belüli új változatok már csak egységes csomagolásban hozhatók forgalomba. A már forgalomban lévő típusok átmeneti mentességet kaptak 2019. május 20-ig, amiből végül 2022 januárja lett. A korábbi 19 szálat tartalmazó dobozok gyártása 2016. december 31-től megszűnt, a készletek kiárusítására is május 20-ig volt lehetőség. Innetől minimum 20, maximum 25 szálat tartalmazhat egy doboz.

2017. május 20-tól nem forgalmazhatóak a hamar nagy népszerűségre szert tett úgynevezett kapszulás cigaretták, melyek a legkülönfélébb gyümölcs ízekben voltak kaphatók.

2020. május 20-tól nem árusítható mentolos ízesítésű cigaretta és cigarettadohány. Az ilyen ízesítés már kizárólag a szivarkáknál és pipadohányoknál megengedett.

2021. július 1-től újabb képi figyelmeztetés került a cigarettadobozokra. Innentől egy EU-s környezetvédelmi szabályozás miatt kis piktogram hívja fel a figyelmet arra, hogy a cigaretta filtere egyszer használatos műanyagot tartalmaz, így azt csak a megfelelő hulladéktárolóba javasolt eldobni.

2022 januárjától – a már a boltokban lévő árukészlet kifutásával párhuzamosan – bevezetésre került a cigaretták, cigarettadohányok egységes csomagolása. Minden cigaretta doboza és cigarettadohány tasakja csak egyforma olajzöld színnel készülhet, semmilyen szín-jelölés, logó, a termék könnyebbségére utaló kifejezés nem használható rajta. A márkanév és az azon belüli fajta elnevezése (piros, kék, gold, stb.) csak azonos típusú és méretű betűvel szerepelhet. A doboz mindkét oldalának 70 %-át kell, hogy elfoglalja a képes-szöveges egészségügyi figyelmeztetés. A cigarettaszálak sem lehetnek már díszítettek, mandzsettapapírjuk csak fehér vagy parafaszínű lehet, és ezen is csak a márkanév – de a fajta már nem – tüntethető fel, szintén azonos betűvel írva. Januári cigarettaárak: Sopianae 1710 Ft, Symphonia 1599 Ft, Marlboro 1799 Ft.