Egyiptomi cigarettagyárak

 Egyiptomi cigarettagyárak

Egyiptomi cigaretták és gyártóik

 

Az Egyiptomban termett dohány az éghajlati és talajviszonyok miatt mindig is rossz minőségű volt, ezért termesztését 1890-ben betiltották, így az ország onnantól török dohány importjára szorult. Az egyiptomi cigarettaipar mégis világhírű lett, és az akkori trendek fordítottjaként egy "keleti" termék lett népszerű a "fejlett nyugaton". Az iparág az 1880-as évek és a II. világháború között élte virágkorát. Létrejöttét annak köszönhette, hogy az Oszmán Birodalomban az eladósodott kormány – bevételeinek növelése érdekében – 1884-ben bevezette az állami dohánymonopóliumot. Emiatt nagyon sok ottani – főként görög származású – gyártó és kereskedő működése ellehetetlenült. A legtöbbjük Egyiptomba költözött, egy olyan országba, amely kulturálisan hasonló volt az Oszmán Birodalomhoz, de a jogszabályok terén kívül esett azon.

 

Az egyiptomi cigarettaipar egyik alapítója a görög származású Nestor Gianaclis volt, aki 1864-ben érkezett Szuezbe, és 1871-ben gyárat rendezett be a kairói Khairy Pasha palotában. Termékeit importált török dohányból készítette. Amikor 1882-ben Egyiptom gyakorlatilag angol gyarmattá vált, az országba érkező brit katonák hamar megkedvelték a helyi cigarettákat, és rövid időn belül már igény mutatkozott arra is, hogy ezeket exportálják az Egyesült Királyságba. Az egyre növekvő igények kielégítésére, sorra jöttek létre az újabb és újabb manufaktúrák.

 

A Dohányárusok Közlönye 1894. szeptember 1-i cikke szerint „a dohányosok bizonynyal csodálkozva hallják majd azt, hogy tulajdonképen az az ››egyiptomi‹‹ czigaretta jelzés téves, mert Egyiptom csak mint kikészítő hely szerepel egyben nevét adva a gyártmánynak. (…) A szivarka vékony papíranyagát Ausztria, Német és Olaszország szolgáltatja, de még a gyártásnál alkalmazott munkások java része is idegen… A czigaretták kivitele 1892-ben mintegy 140 millió darabra rúgott, 3.000.000 frt értékben, magában Cairoban, mint a legfőbb gyártási telepen 83 czigarettagyár van, mely csak kivitelre dolgozik és 1300 munkást foglalkoztat. …kivitelre szánt áruhoz csak a java dohányt használják fel, míg a gyöngébb fajok az óriási belföldi fogyasztás kielégítésére fordíttatnak. Egyiptomban mindenki dohányos, férfiak, nők és gyermekek egyaránt.”

 


Pesti Napló, 1896.04.13.

 

Magyarországon a Millennium éve, 1896 hozta meg az egyiptomi gyártmányok diadalát. A magyar Dohányjövedék jogot szerzett az addigra már világhírűvé vált gyárak termékeinek árusítására, és forgalomba hozták Nestor Gianaclis gyárából az Extrafine, King, Sultana, Surfine; a Kyriazi Frères-től az Elit, Imperatore és Jockey Club, a Dimitrino & Company gyártól a Luxor, Pour les Princes és Shepheard’s Hotel cigarettákat, melyek mind Kairóban készültek és meglehetősen borsos áruk ellenére megtalálták a maguk fogyasztóközönségét. A fent említettek közül a legolcsóbb 3,50, a legdrágább 8 forintba került 100 darabonként, míg ugyanilyen kiszerelésben a legolcsóbb magyar gyártmányú Sport és Drama 1 forintért volt kapható. Ezek a termékek a "különlegességi gyártmány" kategóriába estek, így kizárólag különlegességi trafikokban, vagy néhány elit helyen (szállodában, kávéházban) voltak kaphatók.

 

Az egyiptomi termékek olyan népszerűek lettek egész Európában és az Egyesült Államokban is, hogy számos helyi gyártású „hamisítvány” létrejöttét inspirálták. 1898-ban a magyar Dohányjövedék is belekezdett úgynevezett egyiptomi módszer szerint, kézzel készített szivarkák gyártásába. Június 1-től 100 és 25 darabos dobozokban forgalomba hozták a Sphinx, Khedive és Dames cigarettákat. Ezzel kettős céljuk volt. Egyrészt a kisebb pénzűek nem engedhették meg maguknak a drága külföldi szívnivalókat, de ezekkel a „magyar-egyiptomi” termékekkel ők is egy kis fényűzéshez juthattak. Másrészt ezek a hagyományos magyar márkáknál jóval drágábbak, viszont a külföldieknél jelentősen olcsóbbak voltak, így a tehetősek közül a spórolósak a magyar terméket választva olcsóbban juthattak különlegességi áruhoz. A legismertebb ilyen „hamis egyiptomi” világmárka az 1913-ban bevezetett Camel, melynek csomagolásán a teve, a piramis, a pálmafák mind arra utalnak, hogy a varázslatos kelet ízeit kapja a fogyasztó.

 

Az eredeti márkák elnevezéséhez természetesen legtöbbször az egyiptomi történelemből merítettek ihletet a gyártók, így már maga a „misztikus” márkanév (Anubis, Assuan, Harem, Horus, Hyksos, Isis, Kheops, Luxor, Ramses, Sphinx) is hozzájárult a kereslet fokozásához. A dohányosok vágyakozását csak tetézte a cigaretták műalkotásnak is beillő csomagolása: szinte mindegyik dús aranyozású, aprólékos és tarka grafikájú bádogdobozban került a fogyasztókhoz. A dobozok fedelének belső oldalán legtöbbször a gyár termékeivel elnyert nemzetközi díjakat, érmeket, udvari szállítói címeket vagy azon országok címereit sorakoztatták föl, melyekben gyártmányaikat forgalmazzák. A dobozok alsó oldalán általában a gyár épületének képe volt látható. Maguk a cigarettaszálak is bővelkedtek a díszítésekben, legtöbbjük végét 22 karátos aranyfüsttel burkolták. Mindezen tulajdonságaik természetesen árukban is megmutatkoztak.

 

A legtöbb emberben még ma is van valami megmagyarázhatatlan vonzalom a Egyiptom iránt, hát még milyen lehetett abban az időben, amikor még az ott folyó régészeti expedíciók is lázban tartották a nyugati közvéleményt. Nem véletlen, hogy sok legenda keringett arról is, mitől olyan páratlanul ízletesek az egyiptomi cigaretták. Egyesek szerint a dohányt feldolgozás előtt a Nílus vizében, mások szerint ópium-tinktúrában áztatták. Ez utóbbi feltevést azonban egy 1913-as vegyelemzés és a Magyar Dohányújság 1914. május 20-i számában megjelent cikk kizárja, ugyanis bonyolult kémiai eljárásokkal több, hazánkban is forgalmazott egyiptomi cigarettamárkát is megvizsgáltak, de azok dohányából nem sikerült morfint kimutatni. Így a legvalószínűbb, hogy a különös zamatot az egyiptomi levegő és napsütés, vagy csupán a gyártók szakértelme adta.

 


Esztergom és Vidéke, 1916.02.13.

 

Az I. világháború ellehetetlenítette a szállítást, így az egyiptomi és más külföldi márkák 1916 után eltűntek a magyar trafikok polcairól. A külföldi különlegességek árjegyzékét a Pénzügyminisztérium 1916. május 31-én hatályon kívül helyezte és az eredeti külföldi gyártmányok árusítását beszüntette. A háború után apránként jelentek meg először amerikai dohányok 1921-ben, majd olasz cigaretták 1922-ben. A Jövedéknek tudomása volt arról, hogy folyamatosan csempésztek be az országba egyiptomi gyártmányokat is, amik viszont szinte egytől egyig hamisítványok voltak. Ezt megelőzendő, maga a Dohányjövedék vásárolt külföldi árut, melyeket állami zárszalaggal láttak el. Kállay Tamás, korábbi parlamenti képviselő lemondott mandátumáról, és engedélyt kapott egy különlegességi trafik nyitására, amivel valószínűleg igen jó üzletet csinált... 1926. december 15-től az ő boltjában lett kapható 11 féle Havanna-szivar, 5 féle török, 12 féle egyiptomi, 10 féle angol, 1 féle belga cigaretta és 4 féle angol pipadohány, összesen 44 féle eredeti külföldi dohánytermék.

 


Világ, 1924.11.13.

 


Budapesti Hírlap, 1926.12.14.

 

Ezzel a lépéssel a háború előtti márkák sorra visszatértek, hogy második virágkorukat éljék. 1927-től további fajták jelentek meg. 1930. augusztus 10-i számában a Budapesti Hírlap közölt egy hosszú cikket a rosszabbodó egyiptomi cigarettákról. Benkó Ferenc államtitkár, a Dohányjövedék vezetője a romló minőség okát az egyiptomi gyárak által leginkább használt macedón dohányban látta, ez ugyanis különös szakértelmet kívánt. Sok gyár csak 5–10 évi pihentetés után használta fel a nyersanyagot, amelynek a kezeléséhez főként a macedón munkások értettek. Azonban a politikai helyzet változása miatt őket elüldözték, s hozzáértők nélkül maradtak a gyárak. Emellett sok üzem a csomagolás anyagain is spórolni próbált, és ez nagyban befolyásolta az áru minőségét. Ennek ellenére termékeik továbbra is népszerűek voltak.

 

A nagy gazdasági világválság miatt bevezetett bankzárlat és a devizakorlátozások után az import minimálisra zsugorodott, majd a világháború kitörése után teljesen meg is szűnt. Az 1940. május 9-től érvényes hivatalos árjegyzékben még szerepelt 6 féle szivar, 28 féle cigaretta és 3 féle pipadohány, összesen 37 féle külföldi dohánygyártmány, 64 féle kiszerelésben. 

 

A háború végére az európai és amerikai ízlés az illatos török dohányok felől a Virginia fajta felé fordult, így egyre csökkent a kereslet az egyiptomi termékek iránt. Magyarországon ezzel szemben nem az ízlés, hanem az eszme változott: a kommunizmusban már nem volt helye többé a drága cigarettákkal való urizálásnak, mindenkinek be kellett érnie Munkással és Tervvel.

 

Az 1952-es puccs után államosították mindazt, ami a görögök által létrehozott és felvirágoztatott egyiptomi dohányiparból még megmaradt. A továbbiakban már csak belföldön forgalmazott egyiptomi cigaretták ezután is nagy hírnévvel rendelkeztek: köztudottan rossz minőségűek voltak, bár olcsók.

 

Eléggé méltatlan, hogy ezekről a valaha volt világ-, de legalábbis Európa-hírű cégekről gyakorlatilag semmilyen információ nem található az internet szövevényes világában. Igaz, hogy fénykorukat közel száz éve élték, de a gyárak több ezer embernek adtak munkát, megélhetést, termékeik után pedig szintén nagy sokaság áhítozott. A dohányosok világában az egyiptomi cigaretta fogalom volt, most pedig szinte már semmit sem tudni róluk. Ez a kis összeállítás igyekszik ezt a szomorú hiányt valamennyire pótolni.

 

A legismertebb egyiptomi cigarettagyárak

 

A. Chelmis & Co. - Cairo

Az A. Chelmis et Co. céget 1870-ben alapította Angelos Chelmis. Bár termékei híresek és népszerűek voltak több európai országban is, semmilyen információt nem sikerült találni a cégről. 1932-ben még biztosan működött.

Magyarországi márkái: Antar, Hyksos, Kheops, Osiris, Ramses

 



Budapesti Hírlap, 1915.02.25. 


 

A. G. Cousis & Co. - Cairo-Malta

Az eredetileg görög cég 1872-ben alakult. 1878-ban kezdte működését Kairóban, majd 1887-től Máltán, a St. Ursula utcában, Vallettában. Bár termékei Európa-szerte híresek és kedveltek voltak, még annyit sem sikerült kideríteni a cégről, hogy a tulajdonosnak mi volt a teljes neve. 1932-ben még biztosan működött.

Magyarországi márkái: Black Pearls, Bouts-Paille, Croix de Malte, Dames, Excelsior, Fairy, Országos Kaszinó

 


A gyárépület - Valletta, Málta


Pester Lloyd, 1912.12.08. 


Az Est, 1929.05.08. 


Esti Kurir, 1929.05.11.

 

 

Anglo-Egyptian Cigarette Company - Cairo

Az Anglo-Egyptian Cigarette Company cégről semmilyen információt nem találni, valószínűleg már 1879 előtt létezett.

 

D. G. Georgacopulos - Cairo

A cégről semmit nem sikerült megtudni, azon kívül, hogy 1887-ben alapították. Így a név D. G. rövidítése is rejtély maradt.

Magyarországi márkái: Dames

 

Dimitrino & Co. - Cairo, Rue Esbekieh

A Dimitrino & Co. céget 1886-ban alapította Kairóban Dimitrios Dimitriou és Ioannis Emmanuelidis. Az egyik legnagyobb és leghíresebb egyiptomi cigarettagyár volt, ennek ellenére gyakorlatilag semmilyen információ nem található róla.

 

A cigarettásdobozokról tudható, hogy a gyár a Rue Esbekieh-en, a világhírű Shepherard's Hotellel szemben volt, 1959-ig működött. 1904-ben fióküzemet nyitottak Berlinben. Németországban egyes márkáit az Eilebreht, később a Sonntag, majd a Fairmorn cég továbbra is készítette. Az 1970-es években a Dimitrino cigarettát a Georgopulo cég is gyártotta New Yorkban. Több országban ma is kaphatók Dimitrino márkanevű cigaretták.

 


 

A cég 1915-ből származó árjegyzéke szerint egyidejűleg 55 féle cigarettát gyártottak, melyeket bár hat minőségi kategóriába soroltak, az alacsonyabb kategóriákban is voltak olyan drága fajták, mint a legmagasabbikban. Az árakat 1000 cigarettára vonatkoztatva adták meg.A választék:


- Non plus ultra („mindennek a netovábbja”) 8 fajta, 55-110 Frank

 1.  Khedivial Sporting Club 75 Frs.

 2.  Blum Pacha Speciaalité 80 Frs.

 3.  Blum Pacha (kisméretű) 55 Frs.

 4.  Lord Rosebery (kör keresztmetszetű) 110 Frs.

 5.  Pour les Princes (szopókás) 55 Frs.

 6.  No. 12. (kisméretű) 65 Frs.

 7.  Prinz Heinrich Specialité 85 Frs.

 8.  Botschafter (parafa végű) 60 Frs.

- Extra fine (extra finom) 10 fajta, 45-70 Frank

 9.  Grand Format 70 Frs.

10.  No. 5. (normál méretű) 60 Frs.

11.  No. 5. (vékony alakú) 55 Frs.

12.  No. 6. (kisméretű) 50 Frs.

13.  No. 7. Dames 45 Frs.

14.  Ariston Specialité 65 Frs.

15.  Ariston Mince (vékony alakú) 55 Frs.

16.  Baronne (szalmavégű) 55 Frs.

17.  Luxor 50 Frs.

18.  Duchesse (szopókás) 45 Frs.

- Surfine (kiváló) 9 fajta, 30-45 Frank

19.  No. 8. (normál méretű) 45 Frs.

20.  Hanem 37 Frs.

21.  Délices 33 Frs.

22.  Herma 30 Frs.

23.  Bal Paré (parafa végű) 40 Frs.

24.  Hungaria (parafa végű) 40 Frs.

25.  Gentry (szalmavégű) 40 Frs.

26.  Jockey Club (szopókás) 40 Frs.

27.  Royal Court (szopókás) 40 Frs.

- Fine (finom) 12 fajta, 24-50 Frank

28.  Pour la Noblesse (nagyméretű) 50 Frs.

29.  No. 9. (normál méretű) 35 Frs.

30.  No. 10. 32 Frs.

31.  Halfa 30 Frs.

32.  Derby 28 Frs.

33.  Comme il faut 26 Frs.

34.  Bijou 25 Frs.

35.  Lou (kör keresztmetszetű) 24 Frs.

36.  Flirt (szopókás) 30 Frs.

37.  Obelisque (parafa végű) 30 Frs.

38.  Nautilus (parafa végű) 27,50 Frs.

39.  Lido (szalmavégű) 32,50 Frs.

- à bout d’or garanti 22 carats (22 karátos arany véggel) 6 féle, 45-110 Frank 

40.  Lord Stanley 110 Frs.

41.  Shepheard’s Hotel Specialité 85 Frs.

42.  Blum Pacha Gold 90 Frs.

43.  Lord Cromer 50 Frs.

44.  Generalstab 45 Frs.

45.  Lords (nőknek) 80 Frs.

- à bout doré (aranyszínű véggel) 10 féle, 30-150 Frank 

46.  Famosa (nagyon nagy méret) 150 Frs.

47.  Shepheard’s Hotel Specialité 75 Frs.

48.  Fayoum 65 Frs.

49.  Karnak 55 Frs.

50.  La Khediviale 50 Frs.

51.  Fleur d’Egypte 45 Frs.

52.  La Favorite 40 Frs.

53.  Célébre 35 Frs.

54.  Consul 35 Frs.

55.  Reichskanzler 30 Frs.

 

Magyarországi márkái: Aristocrat, Ariston, Astra, Bijou, Blum Pacha, Consul, Corvette, Derby, General, Generalstab, Gróf Tisza István, Herma, Hungaria, Ismail Pacha, Lord Cromer, Luxor, Pour les Princes, Shepheard's Hotel, Sir Grost, Ski Club, Sphinx, Turf

 


Dimitrino cigarettagyár, Cairo, 1915



Magyar Hírlap, 1897.03.12.


Budapesti Hírlap, 1905.05.04.

Budapesti Közlöny, 1912.10.24.


Pesti Hírlap, 1914.11.17.


1925.05.05.


1925.05.10.


1926.10.03.


Színházi Élet, 1926/42.

 

Ed. Laurens "Le Khédive" - Alexandria-Cairo

Az Ed Laurens céget a francia Edouard Laurens 1885-ben alapította Brüsszelben. 1887-ben Alexandriában, a Salah el Din utcában nyitotta meg első manufaktúráját. 1888-ban megkapta I. Tewfick egyiptomi királytól a "Khedive" márkanév (perzsa nyelven Egyiptom alkirályi címe) és a király arcképének használati jogát. Az 1890-es években fióküzemet nyitott Münchenben, 1908-ban Londonban, 1911-ben Wiesbadenben.

 

1913-1915 között épül fel újabb gyára Genfben, Route de Chêne úton. Itt is keleti dohányból "egyiptomi" cigarettát gyártott. A gyár 1928-ban 250 munkást foglalkoztatott és havi 20-25 tonna dohányt dolgozott. 1933-ban vezette be a „Laurens Filtra” márkát, az első sorozatban gyártott füstszűrős cigarettát. Az 1930-as években az épületeket átalakították és bővítették, jelentős fejlesztés utoljára 1957-ben történt. A Laurens akkor vezető szerepet töltött be a svájci cigarettapiacon, de a következő években a cég elveszítette pozícióját, a Stella, Alfa és Frégate márkák sikertelensége miatt.

 

Ezzel szemben a cég másik ága sikeres volt: 1921-ben Ed fia, Jules Laurens megalapította az „Ed Laurens” holland cigarettagyárat a Rijswijkseweg 528-as szám alatt Hágában. A második világháború után vezették be a Caballero cigarettát, amely az 1960-as évek közepére az egyik legkelendőbb márka lett.

Magyarországi márkái: Darling, Figaro, Prince de Monaco, Royal Derby, St. Houbert, Surfine, Tanagra

 

 


Szent-György, 1927.05.25.


Pester Lloyd, 1930.02.13.

 

Gabriel Mantzaris & Co. – Cairo

A Gabriel Mantzaris et Co. cégről semmilyen információt nem sikerült találni. Valószínűleg 1880-ban létesült és 1932-ben még biztosan működött.

Magyarországi márkái: Bey, Hanum, Isis, Kismet, Pacha My, Special No. 8., Sultan, Sultan Petit

 

 


Pesti Hírlap, 1927.02.22. 


8 Órai Újság, 1928.05.26.


Az Újság, 1928.12.08.


Magyar Hírlap, 1928.12.08.

 

I. Ismalun & Co. - Alexandria-Cairo

A céget Isaac Ismalun alapította 1874-ben. 1932-ben még biztosan működött.

Magyarországi márkái: Aida

 


Budapesti Hírlap, 1929.04.27.

 

J. Altaresco & Co. – Cairo, Mousky Street

A cég 1888-ban létesült, azonban más információ nincs róla.

 


Pester Lloyd, 1915.01.17.


Az Est, 1915.01.19.

 

Kyriazi Frères – Cairo

A céget 1873-ban Ioannis Kyriazis /1853-1919/ alapította testvéreivel, Efstathios-szal és Epaminondas-szal, bár másik két testvérük, George és Dimitris is aktívan részt vett a vállalkozásban. Érdekesség, hogy George fia, Neoklis Kyriazis orvos lett, aki a higiéniáról tartott előadásaival figyelmeztette a közvéleményt a dohányfüst egészségügyi kockázataira.

 

Ioannis apja, Kyriazis Hadji-Kyriazis (szül. 1817) a görög Pelion-hegyen lévő Kissos-on (Thesszália) dohány- és kabátkereskedő volt. Így Ioannis a szmirnai dohányüzletben kezdett dolgozni, de a török ​​dohánymonopólium bevezetése ellehetetlenítette megélhetésüket. Egyiptomba mentek, ahol a kairói Muski utcában dohányimporttal foglalkozó céget és kis cigarettagyárat alapítottak, amely később Kyriazi Freres néven vált ismertté. 1897-ben új, nagyobb gyárat építettek Kairó európai negyedében, Tewfikieh kerületben. A vörös-bézs színű épület és kertje 3000 négyzetmétert foglalt el és ekkor már több mint 500 munkást alkalmaztak kézzel készített cigaretták gyártására.

 

A cég egy sikeres reklámkampánynak köszönhetően terjeszkedett, és márkáik Európa-szerte és a Közel-Keleten is ismertté váltak. Üzletük működött a londoni Cheapside 20. alatt, valamint ügynökeik voltak Ausztriában, Magyarországon és Svájcban. 1901-re a Kyriazi Freres több mint 103 millió cigarettát exportált évente. Ioannis fiai, Damianos és Constantinos kis gyárakat nyitottak 1922-ben Amszterdamban és 1925-ben Hamburgban. A kettős reklámkampány egyik részében a feltörekvő helyi férfiakra alapoztak, akiket fényűző környezetben, elegánsan öltözve ábrázoltak a plakátok, a gazdagságot, a hírnevet a Kyriazi márka fogyasztásával kötötték össze. Ezzel szemben az európai reklámokban a márka elbűvölő keleti misztikumát hangsúlyozták.

Magyarországi márkái: Cabinet, Conqueror, Daphne, Elite, Ferik, Imperatore, Iris, Jockey Club

 

 


8 Órai Újság, 1925.12.16. 


8 Órai Újság, 1927.12.15.


Magyarság, 1929.05.05.


Magyarság, 1930.05.04.


Magyarság Képes Melléklete, 1929.05.12.



Magyarság Képes Melléklete, 1930.05.11.

 

M. Melachrino & Co. - Cairo-Malta

A görög Miltiadis Melachrino /1847-1934/ 1871-ben kezdte meg a dohánykereskedelmet. 1879-ben Kairóban nyitotta meg első saját gyárát, majd 1887-ben fióküzemet indított Londonban. 1904-ben az Egyesült Államokba költözött, majd 1913-ban eladta cégét az American Tobacco Company-nak. 1914-ben visszament Egyiptomba, ahol más cégeknél dolgozott. 1921-ben másodszor is az Egyesült Államokba költözött, hogy ott ismét saját manufaktúrát nyisson. 1931-ben fióküzemet létesített Hamburgban, később Máltán is. Melachrino No. 9. márkája 1919 és 1958 között volt forgalomban Amerikában.

Magyarországi márkái: Aida, Anubis, Cork, Horus, Kheops, Non Plus Ultra, Samson

 



Budapesti Hírlap, 1900.11.20. 


Budapesti Hírlap, 1907.03.30.


8 Órai Újság, 1925.12.01.


8 Órai Újság, 1927.01.21.


Pesti hírlap, 1928.11.09.

 
 

Nestor Gianaclis – Cairo

Nestor Gianaclis görög-egyiptomi üzletember 1841-ben született Komotiniben, egy északkelet-görögországi városban, amely akkor az Oszmán Birodalomhoz tartozott. 15 évesen Egyiptomba költözött. Nem sokkal ezután munkásokat hozott szülővárosából Szuezbe, és cigarettagyártó műhelyt hozott létre. Első cégét 1868-ban alapította Choubrában. 1909-ben fióküzemet indított Londonban, a Fenchurch Street 22. szám alatt.

 

A Kyriazi Frères cég mellett őt tartják az egyiptomi cigarettaipar megalapítójának, sikeres karrierje csúcsán napi 4 tonna cigarettát állított elő. Gyárai működtek Choubrában (Kairó), Bostonban és Frankfurtban. 1901-ben cigarettaraktárt nyitott Bostonban, a Roxbury utca 291. szám alatt, hogy lefedje az amerikai piacot is. Cigarettadobozain több cím is szerepel: Rue Choubreh, Rue Kamel, Rue Masr-El-Ateeka, Rue du Mousky, nem tudni, hogy ezek ennyi költözést, vagy ennyi fióküzemet jelentenek-e. 

 

Gianaclis 1906-ban visszatért Komotinibe, ahol fiúiskolát létesített. Kairóban felépítette Konstantin és Heléna görög ortodox templomot. Az 1912-es görög-török ​​háború után az oszmán dohányt nehéz volt beszerezni, ezért Gianaclis eladta dohányüzletét Miltiades Melachrinonak, aki szintén egy jól működő dohánycéget vezetett Európában, Indiában és a Távol-Keleten.

 

Gianaclis sikeres márkáit továbbra is számos más cég készíti licenc alapján. Róla kapta nevét Janaklis (arabul: جناكليس) városrész Alexandriában, ahol szőlőültetvényeket hozott létre 1882-ben, és „Cru des Ptolemees” bora hamarosan Egyiptom nemzeti borává vált. 1932-ben gyermektelenül halt meg, bortermelő cégét unokaöccse, Nicolas Pierrakos folytatta. A „La Societe Viticole et Vinicole d’Egypte” névre keresztelt céget 1961-ben államosították.

Magyarországi márkái: Delta, Extrafine, Harem, King, Lotus, Phenix, Quuen, Royal, Sultana, Surfine

 

 


Vadász és Versenylap, 1896.08.22. 


Vadász és Versenylap, 1896.12.04.


Budapesti Hírlap, 1908.10.28.


Magyarország, 1915.07.28.


8 Órai Újság, 1932.06.10.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar Hírlap, 1932.06.12.


Magyar Hírlap, 1932.06.19.

 

 

Nicolas Soussa Frères – Cairo

A cégről semmilyen információ nem áll rendelkezésre. A dobozokról legalább az tudható, hogy 1880-ban alapították. Nem tudni, meddig működött, de még az 1970-es években is kapható volt Magyarországon többféle Soussa cigaretta is.

Magyarországi márkái: Assuan

 



Pesti Hírlap, 1929.05.19. 


Békés, 1929.06.05.

 

Simon Arzt - Cairo, Alexandria, Port-Said

Simon Arzt /1814-1910/ a port-said-i zsidó közösség egyik első tagjaként, 1869-ben érkezett New Yorkból. A kedvező helyi adószabályok miatt - ahogy sokan mások is - cigarettagyárat indított 1869-ben. A Simon Arzt cigaretták kiváló minőségű török ​​dohányukról és jellegzetes csomagjaikról váltak ismertté és népszerűvé. Üzlete olyan sikeres lett, hogy 1907-ben Kairóban, majd 1913-ban Alexandriában is fióküzemet nyitott.

Magyarországi márkái: Dames, Extrafine P., First King, Maxime, N.70.P, Phenix, Royal Dragoon Gold

 

 


A Motor, 1915.07.18. 


Budapesti Hírlap, 1927.02.26.


Magyar Hírlap, 1927.02.26.

 

The Vittoria Egyptian Cigarette Company – Cairo

A cégről alig valamit sikerült kideríteni, alapítási ideje ismeretlen. 1929-ben fióküzeme nyílt Rotterdamban. 1935-ban a British American Tobacco megvásárolta, majd 1942-ben bezárta a gyárat.

Magyarországi márkái: Miss Blanche

 


 

Theodoro Vafiadis & Co. – Cairo

A cég 1870-ben kezdte meg működését. Vafiadis 1903-ban új gyárat épített Kairóban, hogy tovább növelhesse termelését, így eladásait és exporttevékenységét. 1939-ben valószínűleg még működő cég volt.

Magyarországi márkái: Amenophis, Egyptian Flag

 

 


Budapesti telefonkönyvek, 1913-1917 

 

Magyarországi forgalmazók

 

 A külföldi dohánygyártmányok beazonosítása nem könnyű, annak ellenére sem, hogy forgalmazásuk elég jól dokumentált. A korabeli árjegyzékekből szépen összeállítható egy lista, hogy mikor milyen márka, milyen kiszerelésekben és mennyiért volt kapható.


Viszont sok olyan doboz is feltűnt, melyeken szerepel ugyan magyarnyelvű felirat vagy a forgalmazó ráragasztott kis papírcímkéje, esetleg a vámkezelést igazoló pecsét, de a márkanév mégsem található meg a hivatalos listában. Ennek feltehetően az lehet az oka, hogy voltak nagyjából állandó márkák, amelyek forgalmazására az állam szerződést kötött a gyártókkal, de a kereskedésre jogosult különlegességi trafikosok ezeken felül más fajtákat is megrendelhettek a saját szakállukra, kínálatuk és forgalmuk bővítése érdekében. Ezek megjelenési idejéről és körülményeiről viszont nem állnak rendelkezésre források.

 

A képgalériában lévő darabok legtöbbje egyértelűen kapható volt Magyarországon, sokukról azonban ezt csak feltételezni lehet. Az idők során nem csak egyes trafikosok, hanem társaságok is forgalmaztak külföldi gyártmányokat. Az alábbi forgalmazók ismertek:

 

  • ~1899-1910 Keleti Beviteli Ügynökség, vezetője "Sándor Fülöp, keleti luxus czikkek adásvételét közvetítő ügynök, budapesti lakos." Címei: Izabella utca 84. (1899-1903), Lipót körút 5. (1904-1905), Szabadság tér 5. (1906-1907).
  • 1903-1916 Gourmet Társaság, 1903-1906 között Hazai és Pllacsek cége. "Közkereseti társaság, kezdetét vette 1903. évi október hó 15-ik napján, társtagjai: Hazai Lipót Lajos, gourmet különlegességi italokkal kereskedő ügynök és Pollacsek Amadeus, szállítási és elvámolási iroda-üzlettulajdonos, budapesti lakosok." Címei: József tér 11. (1904-1905), József tér 12. (1905-1910), Kálmán utca 12. (1911-1912), Erzsébet körút 37. (1913-1914), Teréz körút 33. (1916).
  • ~1909-1916 Breuer I. (máskor Breier). A keresztneve nem derült ki, semmit nem tudni róla, azon kívül, hogy a Révay utca 8. címen működött.
  • 1910 ifj. Kovács Mór és Testvére, Népszínház utca 14.
  • 1910-1942 Külföldi Dohányáru r.t. Sándor Fülöp 1910-ben megszűnt cégével azonos, Szabadság tér 5. címen. "Ezen részvénytársaság az 1910. évi julius hó 30. napján tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett. Székhelye: Budapest. A vállalat tárgya: mindenféle külföldi dohányáru elvámolása és szállítása bel- és külföldön. Tartama: 50 év. Alaptőkéje 250.000 korona, mely 500 darab egyenként 500 korona névértékű, bemutatóra szóló részvényre oszlik. Az igazgatóság: 3-15 tagból áll. Az első igazgatóság tagjaiul alapítók által kineveztettek: gróf Kornis Károly, gróf Dégenfeld Imre, báró Radvánszky Albert, Luka Pál, dr. Veszely Tibor, Márkus Miksa, Békefy Géza és Sándor Fülöp, kiknek ebbeli minőségük és czégjegyzési jogosultságuk bejegyeztetett. A czéget két igazgatósági tag vagy egy igazgatósági tag és a társaságnak egy czégjegyzési jogosultsággal felruházott hivatalnoka jegyzik. Minden a társaság nevében kiadandó hirdetmény a »Magyar Hírlap« czímű hírlapban fog közhírré tétetni." Címei: Papnövelde utca 8. (1912-1916), 1926-ban V. Mérleg utca 3., 1934-től: Városmajor utca 25/A, 1939-ben I. Attila utca 67. 1940-ben a cég felszámolás alatt áll, 1942-ben megszűnését bejegyezték.
  • 1910-1916 Morgenstern J. özvegye (1912-ig). 1913-ban Morgenstern és Társa, 1914-1916 Morgenstern Ferenc Izidorné. Címe: Wurm utca 1., 1916-ban Mária Valéria utca 10.
  • 1910-1913 T. H. Andersen & Co. 1909-től Andersen Tivadar Herbert árubehozatali ügynökségi és bizományi iparüzlettulajdonos, cége 1910 decemberében megszűnt. Új cége, az Andersen és Társa 1910 decemberétől működött. 1921-ben "az üzletből kilépett Schneider Johanna kültagi minőségének, valamint 30.000 korona, azaz harmincezer korona vagyonbetétjének megszűnése mellett, maga a cég Andersen Tivadar eddigi beltaggal mint egyedüli cégbirtokossal a kereskedelmi egyéni cégek jegyzékébe átvezettetett." A cég valószínűleg csak 1913-ig foglalkozott dohányáruval. Címe: Liszt Ferenc tér 6., 1913-ban Liszt Ferenc tér 9. Ebben az évben ezen a címen az Old England cég is szerepel  a dohányáru forgalmazók között.
  • 1912-1916. Győri Lipót (korábban Weiss Leopold) az V. ker. Újpesti rakpart 3/B címen működő üzletről semmit nem tudni, annak ellenére, hogy a Tisza István miniszterelnök nevére rendelt cigarettát is ő forgalmazta, tehát elég komoly üzlete lehetett.
  • 1912-1916 Schwarz Izidor 1912-13-ban a Luther utca 1/B, 1914-16-ban az Aggteleki utca 2. alatt vezetett üzletet.
  • 1912~1928 - Bernát (Bernhard) Béni Béla - VII. Gizella út 47. 1929-tól özvegye
  • 1912~1915 - Gyurkovich István - VIII. Óriás utca 40.
  • 1912 - Schaffner Károly - VII. Erzsébet körút 37.
  • 1912~1915 - özvegy Verő Gusztávné - V. Visegrádi utca 11.
  • 1912 - Reisner Gyula - VII. Elemér utca 16.
  • 1912 - özvegy Frommer Zsigmondné - VI. Teréz körút 31.
  • 1915 - Waldhauser Arthur - II. Margit rakpart 36.
  • 1915 - Ligeti Ignácz - VIII. Baross utca 113.
  • 1925 - özvegy Sztankay Béláné
  • 1925-1927 - Leöchey Kálmán nyugalmazott ezredes
  • 1925~1928 - Herceg Hohenlohe Waldenburg Egon Károly és Réner Albert együttesen
  • 1925-1927 - Cserépy Zoltánné
  • ~1925~1928 Ráth Végh Imre nyugalmazott tüzérszázados sok olyan cigarettát forgalmazott, melyek a hivatalos árjegyzékekben nem szerepeltek. Feltételezhető, hogy viszonylag elit vásárlóközönsége volt. Üzlete a Csengery utca 31. címen működött. Ráth Végh Imre 1937. július 20-án halt meg.
  • ~1925~1928 - Kreybig Rudolf
  • ~1925~1928 - Wetzel György
  • 1926-1927 - Nikolich Radivoj nyugalmazott tárbornok
  • 1927~1928 - Sibelka Henrik