Szabó Lőrinc - Cigarettafüst

Két akarat, két tett, az éber ész
Két villanása közt piciny szünet,
Tán lankadás, tán előkészület:
A tetszhalott percben szélrezzenés,

Mely a tüdő szivacsbarlangjait
Gáztámadásként elönti, s a jó
Meleg hús mélyét, szelíd riadó,
Nyugalmából fölveri egy kicsit.

A tömjéntől ördögök megszaladnak:
A semmitől irtózva csöndesen
Cigarettázom s halkan nevetem,

Hogy e kis füst, kék öncsalás, akármi,
Tartalmat ad egy üres pillanatnak,
Melyben nem tudnék semmit se csinálni.