Budapest-Erzsébetvárosi Dohánygyár

Budapest-Erzsébetvárosi Dohánygyár

1832-1850. Fuchs-féle gyár
1851-1927.
Erzsébetvárosi (másképp Terézvárosi) Magyar Királyi Dohánygyár
1927-1944.
A Dohányjövedék dobozgyára
1075 Budapest, Síp utca 23.

_______________________________________________________________________________________
Térképen - 1854.

A Lőcséről (ma Levoča, Szlováklia) származó cipszer (szepességi szász) származású Fuchs Keresztély (sz. 1775.) a Türelmi rendelet után – mint evangélikus – az addig tiltott városba, Pestre vándorolt. Itt kezdte meg testületen kívüli dohány kis-, majd később nagykereskedői tevékenységét. Színház téri üzletének cégére volt az alább látható indián-szobor. A jól végzett munka meghozta gyümölcsét, mert hamarosan gyári privilégiumot kapott.

 

1825-ben, Hajó utcai (Schiffgasse) üzemében Dalmatiner, Kópallaker (Kóspallagi), Véker (Véki), Vichnéder (Vittnyédi), Debrőer, Holländer, 3 König, Krull, és tekercsben kapható Canaster dohányokat gyártott, és ezek mellett az alábbi burnótokat: Gallizier, Cashauer (Kassai), Naturell Wiener Beiße (Bécsi csípős), Rappée façon de Robeillard, Marocco, St. Omer, Rappée de Ibris, Spaniol, Bresill, Rappée d'etrennes, Gelbe Schnupftabak (sárga tubák).


1832-ben kezdte meg működését saját dohánygyára a Síp utca (Pfeifergasse) 23. alatti telken.

Nyáron dohányt őrölt, télen lisztet, ami ellen a molnár céh tiltakozott is azonnal, így a pesti tanács eltiltotta Fuchsot a bér-őrléstől. Pénzét városi ingatlanokba és városi haszonbérletekbe fektette. Nem vett részt a városigazgatásban, s nem lett választott polgár sem.


1838-ban a termelékenység fokozása érdekében felszerelték a gyárat egy 6 lóerős gőzgéppel, amely állítólag az első volt a városban.

 

1842-ben a gyár a fiumei mellett már Magyarország legnagyobb dohánygyárának számított.

Ekkor már az alapító fiai Fuchs Gusztáv (1816-1888) termény- és borkereskedő, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Hengermalom, a Nyugati Vasút és a Pécsi Brikettgyár vezetőségének tagja, illetve Fuchs Rudolf (1809-1892) a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Magyar Általános Hitelbank alelnöke, a Lipótvárosi Takarékpénztár, a Hotel Rt., a Pesti Hengermalom Társaság és az Alföldi Vasút igazgatóságának tagja vezették.

 

1850-ben, az állami dohánymonopólium bevezetésekor a gyárat eladták a kincstárnak, ám a kereskedelmi profitot megtartották. 


1851-ben kezdte meg ismét a termelést az üzem, akkor már Magyar Királyi Dohánygyár néven, 750 munkással.

 

1865-ben kezdett bele az állam az Erzsébetvárosi Dohánygyár első jelentős bővítésébe. (Ekkor adták át azt a kétemeletes átjáróházat, mely a Kazinczy utca 24-be futott bele.)


1865-től az addig csak pipadohányt és szivart előállító gyár palettája kibővült egy akkor még újdonságnak számító dohánytermékkel: a cigarettával, vagy ahogyan akkoriban hívták – papírszivarkával. Az első ilyen szívnivalónak úgynevezett hülznije, azaz öt centis kartonszopókája volt. Ebben az időszakban napi 700 ezer cigarettát, évi 30 millió darab szivart, 100 mázsa burnótot és 150 mázsa pipadohányt állított elő az egykori Fuchs-féle gyár.


1866-ban már nyolcféle cigarettát gyártottak, annak ellenére, hogy ezek a kezdeti években egyáltalán nem örvendtek nagy népszerűségnek, a pipához és szivarhoz szokott dohányzóközönség nehezen békélt meg a dohányzásnak eme új formájával.


1867. február 21-én magyar dohányjövedék önállósodott, külön vált az osztráktól.

 



1871-ben, Stigler Antal igazgató vezetése alatt kezdett bele a gyár ismét egy nagyobb bővítésbe. (Benkó Károly és Illés Antal építészek tervei alapján ekkor építették fel azt a hatemeletes épületmonstrumot a Síp utca 23. és a Kazinczy utca 24. között, mely egészen 1997-ig meghatározta a környék látképét.) Utóbbi telken egy 1845-ben átadott, háromemeletes lakóház állt, melyet ekkor alakítottak át a dohánygyár raktárává. Budapest ostromakor, 1944-ben egy bombatalálat teljesen elpusztította ezt az épületrészt.


1887-ben, a Pénzügyminisztérium 28.000 forintos hozzájárulásával lebontották a gyár udvarában lévő roskatag földszintes épületeket, helyükre szintén földszintes, új helyiségeket emeltek.

 



1896-ban, a kerület már akkor is sűrű beépítettsége miatt a gyár akkori vezetője, Tillmann Lajos (1842-1917) királyi tanácsos felvetette, hogy az üzemet telepítsék ki a Belvárosból, a Hungária úton túlra. Ezt a javaslatot anyagi okok miatt sem akkor, sem 1914-ben nem tudta az állam megvalósítani.

 


A gyár vezetősége 1916-ban


1927-ben a dohánytermékek előállítása megszűnt, a dohánygyár dobozgyárrá alakult át, innentől itt készültek a szivarok 25, 50, és 100 darabos kis cédrusfa-ládái. A bezárás ellenére maradt még dohánygyár a fővárosban, három is: az óbudai, lágymányosi, kőbányai. A folyamatos gépesítésnek köszönhetősen már kevesebb gyár is el tudta látni az egyre növekvő igényeket.


1963-ban, az államosítást követően az egykori gyárépületben a Villanyszerelő Ipari Vállalat alakította ki a központját.

(Forrás: urbface.com)

 

 

 

 



Térképen - 1908.

 


Térképen - 1937.

 


Fuchs Gusztáv 

 

Fuchs Gusztáv /Pest, 1816.07.21. - Budapest, 1888.12.12./ a Szepességről Pestre telepedett család ivadéka, Fuchs Keresztély tekintélyes dohánygyárosnak fia. Iskoláit Budapesten kezdé, Lőcsén folytatá s hazatérve, a filozófiai előadásokat a budapesti egyetemen hallgatá és pedig azon czélból, hogy irodalmi látkörü könyvkereskedőnek képezze ki magát. Ez elhatározása atyjának akaratával is találkozván, sógorának, Kilián György akkori egyetemi könyvkereskedőnek üzletébe lépett. Közbejött körülmények azonban nem engedték a könyvárusi pályán maradnia. Az atyja által a negyvenes évek elején alapított s ma is köztiszteletben élő testvérbátyja, Fuchs Rudolf /Pest, 1809.02.23. - Budapest, 1892.11.22./ által átvett és vezetett dohánygyár oly lendületet vett, hogy az üzlet vezetésében szükségessé vált az erő szaporítása s igy Fuchs Gusztáv, mint társ, bátyja üzletébe lépett s ekkor indult meg a két testvér nagyobb tevékenysége az anyagiak terén.

Csakhamar az egyesülés után, szövetkezve a Philips-testvérek hollandi kereskedőkkel, megalapították a Fuchs-testvérek Magyarországnak első nagy szivargyárát, ugyanazt, mely a terézvárosi sip- és Kazinczy-utczák közötti nagy telken máig is fönnáll s melyet egész a monopólium behozataláig a Fuchs-testvérek közösen vezettek. A dohánymonopolium behozatalakor ugy a dohányüzletet, mint a szivargyárat át kellvén adniok, annak megváltásául jelentékeny összeggel kárpótoltattak s dohány-nagytőzsdét is kaptak. Fuchs Gusztáv akkor földbirtokot vásárolt Tolnamegyében s azon néhány évet visszavonultságban töltött, csupán a gazdálkodásnak élvén.

(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1889. január 6.)

 


Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1908.

 


 

Tervrajz a dohánygyár helyreállításához, 1871.

NAGYÍTÁS

Új illemhely tervrajza, 1871.


NAGYÍTÁS

NAGYÍTÁS