Fecske 1.
A forgalombahozás évében gyártott 300 millió darabbal szemben, 1963-ban már egymilliárd darab készült belőle.
Ára az idők folyamán:
4,40 Ft
5,50 Ft
6,60 Ft
7,30 Ft
8,80 Ft
Füstszűrős korszak - 1962-től
Ahhoz képest, hogy már a századfordulón próbálkoztak a nikotin csökkentésével, kevésbé ártalmas cigaretták gyártásával, eléggé elhúzódott ez a folyamat hazánkban. Az 1900-as évek legelején megjelent Denikó-gyártmányokból vegyi úton vonták ki a nikotin egy részét, de ez annyira károsította a dohányt, hogy élvezhetetlen lett a cigaretta.
A 30-as évektől hatalmas lendülettel, rengeteg kutatást és fejlesztést követően megkezdődött a Nikotex-termékek gyártása. Ezek már élvezhetőek is voltak és egészen az ötvenes évek végéig népszerűek maradtak, hiszen alig voltak drágábbak a hagyományos fajtáknál.
A másik módszer a káros anyagok csökkentésére a füstszűrő betétek alkalmazása. Ha a Fecske - mint első hazai filteres cigaretta - 1962-es megjelenésére gondolunk, azt hihetjük, hogy mint sokminden másban, Magyarország ebben is jóval lemaradt a külfölddel szemben, hiszen ott már a '40-'50-es években is gyártottak mai értelemben vett filteres cigarettákat.
Azt azonban nem is gondolnánk, hogy hazánk egyáltalán nem maradt le e téren, sőt! 1930-ban vezették be a füstszűrős, vattabetétes Árpád, 1932-ben a Délibáb, 1933-ban a Gerle cigarettát.
Ezzel párhuzamosan füstszűrős cigarettahüvelyek is kerültek forgalomba: Füst, Olleschau, Raffa és Sempronia. Nem tudom - illetve csak sejtem -, hogy a háború után miért ért véget ez a fejlődés. Nem hogy előrelépés nem történt majd' húsz éven át, de szerintem egyenesen hanyatlásnak is nevezhető az, ami a magyar dohányárukkal történt 1945 után.
A Fecskét mindenki "az első magyar füstszűrős cigaretta"-ként emlegeti. Ez majdnem igaz is: 1962. február 21-én arról adott hírt a Népszabadság, hogy a Lágymányosi Dohánygyárban megkezdődött az első magyar filteres cigaretta, a Fecske gyártása. (Igaz, ez már a második kísérlet volt). Az elsőről így írt a lap: "Az egyszer már forgalomba hozott Luna annak idején alaposan felkavarta a kedélyeket. A Luna gyártását akkor le is állították, és utasították a dohánygyárakat a kísérletek további folytatására: a filtert ugyanis hazai nyersanyagokból kellett előállítani. A kutatómunka végül is sikerrel járt. A vizsgálatok szerint a viszkózából készült magyar filter szűrőképessége eléri a külföldön gyártottakét."
A jelek szerint azonban e siker sem menthette meg a fővárosi dohánygyártást. 1965. szeptember 12-én nyúlfarknyi hírben adta közre az újság, hogy a szalagról lekerülők immár "az utolsó Fecskék Lágymányoson”, hiszen a következő héten végleg befejeződik a cigarettagyártás a fővárosban.
A dohányosok egymásnak bizonygatták, hogy miért jobb az egri Fecske a pécsinél és fordítva. A lényeg, hogy innentől kezdve robbanásszerűen nőtt a filteres cigarettát választók aránya, és folyamatosan esett vissza a filter nélküli márkák kereslete. Visszaemlékezve mindenki borzong: pfú, Fecske... Hogy tudtuk azt elszívni? Pedig a fél ország ezt szívta. Mindenesetre ez a márka igenis hatalmas előrelépést jelentett a magyar dohánygyártás és dohányzás történetében. Kár, hogy 1962-ig kellett várni rá.
Egri, acetát filterrel:
Pécsi, krepp filterrel - 5,50 Ft:
Felvágatlan nyomdai ív:
1967-ből, "100 éves a Magyar Dohányipar" felirattal:
A Debreceni Dohánykutató Intézet által készített változat:
Félkész csomagolás:
Petőfi Népe, 1962. február 27.
A nagy karton gyűjtődobozok címkéi:
