Jászberény - Dohánybeváltó
Működési ideje: 1880~1991.
Jászberény, Vaspálya utca - Jász-Nagykun-Szolnok megye
A Szolnoki Dohánybeváltó Felügyelőség illetősége alatt
______________________________________________________________________________________
1868-ban ideiglenes dohánybeváltó lerakatot hoztak létre a városban, a volt strázsaházban. 1876. január 27-én elhatározta a városi képviselőtestület, hogy a kerületek székházában február 6-án dohánykiállítást tartanak. Ennek alkalmából Simonyi Lajos földművelésügyi minisztert felkérték, vegyen részt a kiállítás megnyitó ünnepségén. A testület megragadta az alkalmat, és kérte a minisztert, hogy a Jászkiséren felállított dohánybeváltó hivatalt és raktárát telepítsék át Jászberénybe. Kérésüket azzal indokolták, hogy a dohánybeváltásra Jászberény alkalmasabb, mivel rendelkezik vasúttal, így a szállítás gyors és biztonságos lenne.
Az Ellenőr című lap 1877. augusztus 28-i cikkéből megtudjuk, hogy „dohánybeváltó hivatal felállításáért folyamodott több Jászberényhez közel fekvő helység. Azért kérik, hogy ilyet állítsanak föl Jászberényben, mert a vasúthoz a szállítás igen költséges s mint a „Lehel kürtje“ írja, ha az esős idők bekövetkeznek, akkor csak a madár járhat az országutakon.”
Október 2-án már arról ír a lap, hogy „a kérést nem rég tárgyalták, s a minisztérium kebeléből Selmeczy pénzügyi tanácsost küldték ki, hogy a város által e czélra fölajánlott, közvetlenül a vasúti indulóház mellett fekvő területet szemlélje meg. A pénzügyi tanácsos czélszerűnek találta a telket, s a dohánybeváltó fölállítását a város s a nagy vidék érdekében. Jászberény városa most újabb kérvényt intéz a minisztériumhoz, melyben az építkezés módozatait adja elő. Hiszik, hogy a kérelem kedvező megoldást nyer.”
Hogy pontosan mikor engedélyezték és mikor kezdték az építkezést, az nem derül ki, de 1881-ben már szerepel Jászberény a beváltók listáján. Pethő László: Jászberény története a reformkortól a harmincas évekig című művében 1880-as évszám szerepel.
Valószínűleg tartós anyagból – kőből, téglából – készült raktárak csak később készültek, ugyanis a Budapesti Hírlap 1902 decemberében számolt be arról, hogy „a vármegyei dohánybeváltó-telepek kibővítése és állandósítása céljából Jászberényben a jövő év folyamán egy új, rendszeres beváltó telepet létesítenek. Az erre szükséges hat holdnyi területet a kincstár már megvásárolta Jászberény városától. A szükséges építkezések a tavaszszal megkezdődnek, úgy, hogy az még a jövő évben átadható lesz hivatásának.”
A Pénzügyi Közlöny szerint „Jászberényben m. kir. dohánybeváltó hivatal állíttatott fel, amely működését 1904. évi deczember hó 1-én kezdi meg.”
A II. világháború után Molnár László főfelügyelő, a Dohánybeváltó üzem tekintélyes vezetője volt, hiszen már több mint 25 éve dolgozott a szakmában. Nyolc járás tartozott a Jászberényi Dohánybeváltó Hivatal körzetébe. Szolnok, Heves, Pest, Nógrád megyéből 2-2 járás, Ceglédtől Salgótarjánig 54 község szorgos gazdája termelte a dohányt mintegy 600- 700 holdon.
Körülbelül ezerre volt tehető azoknak a gazdáknak a száma, akinek a dohányát a jászberényi dohánybeváltó dolgozta fel. Jászberényben, éves átlagban 150 fő idénymunkást is foglalkoztattak, de főszezonban ez a szám meghaladta a 200 főt. Ebből irodai munkás mindössze 8-10 fő volt. A jászberényi gazdák tiszai, szabolcsi, kerti, hevesi (más néven virginiai) és kapadohányt termeltek. A laza homokos talajnak leginkább a kerti és a hevesi dohány felelt meg a legjobban. Júliusban kezdődött az idény, zölden vették át a dohányt, innen mesterséges szárítókba került, ahol október közepéig szárították. Ezután jött a válogatás, az erjesztés, a préselés és a bálázás. Itt végezték a dohánygyárak számára a végleges előkészítést.
Az elkészült korszerű szárítók a kor akkori színvonalát figyelembe véve nagyon modernek voltak és kifogástalanul működtek. Egy szárító teljes kapacitással közel 100 hold dohánytermését is fel tudta dolgozni. A szárítás időtartama átlagosan 70-100 órát vett igénybe.
1948-ban még nagyobb célt tűztek ki az egész üzem bővítésére. Először a tároló raktárakat kellett bővíteni, mivel azok szűknek bizonyultak a termelés feldolgozásához. A felszabadulás előtt 150-200 holdnak megfelelő termést dolgoztak fel, de 1948-49-ben már 800 holdon közel 1000 termesztő által termelt dohány feldolgozását végezték el. Ekkor még az is felmerült, hogy egy dohánygyárat telepítenek Jászberénybe, azonban az akkor meglévő 10 dohánygyár fel tudta dolgozni az ország teljes dohánytermését. Addigra a dohánygyárak egyre kevesebb munkáskéznek adtak munkát, mert a legtöbb folyamat már teljesen gépesített volt.
A beváltó megszüntetéséről nincs információ, 1981-ben még említik egy újságcikkben.
Ismert vezetők és személyi változások:
1890. Baloghy Imre hivatalvezető, Zöldy Lajos tiszt
1904. A beváltási idő tartamára külön bizottság működik
1905. A beváltási idő tartamára külön bizottság működik Tiszt: Gyuricskó Ferenc
1906. Schön Nándor kezelő
1906. Szvoboda Lőrinc tiszt, azonos minőségben áthelyezve Szolnokról
1907-1908. Schön Nándor kezelő, Szvoboda Lőrinc tiszt
1908. Schön Nándor kezelő, azonos minőségben áthelyezve Érsekújvárra
1908. Szolnoki Lajos kezelő, azonos minőségben áthelyezve Érsekújvárról
1909. Szolnoki Lajos kezelő, Szvoboda Lőrinc tiszt
1909. Szolnoki Lajos kezelő, azonos minőségben áthelyezve Temesvárra
1910-1911. Székely József kezelő, Reé János segédtiszt
1912. Ibrányi Miklós kezelő, Reé János segédtiszt
1913-1914. Ibrányi Miklós kezelő, Miksik Tibor segédtiszt
1915. Ibrányi Miklós kezelő, Nádasi Péter segédtiszt
1915. Ibrányi Miklós kezelő, azonos minőségben áthelyezve Mezőkövesdre
1915. Trásy Béla kezelő, azonos minőségben áthelyezve Barcsról
1916-1918. Trásy Béla kezelő, Nádasi Péter segédtiszt
1921. Trásy Béla felügyelő áthelyezve Szolnokra
1921. Alker Lajos főfelügyelő áthelyezve Szolnokról
1921. Koss Zsigmond főtiszt áthelyezve a budapesti felügyelőségtől
1921. Nádassy Péter főtiszt áthelyezve a budapesti felügyelőséghez
1927. Nagy-Tóth Endre, Koss Zsigmond főtisztek
1928. Sztárek Dezső főfelügyelő, Koss Zsigmond főtiszt
1929. Nagy Imre főtiszt hivatalvezetői minőségben áthelyezve Békéscsabáról
1929. Nagy Imre főtiszt, Baloghy Iván tiszt
1931. Nagy Imre főtiszt
1931. Nagy Imre hivatalvezető azonos minőségben áthelyezve Tiszaroffra
1931. vitéz Szabó Sándor főtiszt hivatalvezetői minőségben áthelyezve Debrecenből
1932-1935. vitéz Szabó Sándor főtiszt
1936. vitéz Szabó Sándor felügyelő, Murányi Ödön tiszt
1937. Goda Gyula felügyelő, Murányi Ödön tiszt
1938-1940. Goda Gyula felügyelő
1941-1943. Vietorisz Dániel felügyelő, Babus Ferenc tiszt
1944. Vietorisz Dániel főfelügyelő, Horváth Gyula tiszt
Ismert építkezések:
1904. dohánybeváltó hivatal teljes építkezése: dohányraktár, tiszti lak, munkaügyelői lak, gazdászati épület, sertés és baromfi ól, munkásárnyékszék, kerítés és kocsiút építése, a régi lakóháznak hivatalházzá való átalakítása 102.578 K 35 fill.
1905. épületek javítása 270 K
1906. épületjavítások 894 K
1914. 3 raktár, munkás árnyékszék, kocsiút létesítése, hivatalház kibővítése 187.842 K
1932. műpalafedési és az ezzel kapcsolatos kőműves, ács és bádogos munkálatok
1932. tatarozási munkálatok
