Füsttelen nap 1915. május 1.

A háborús időkben, az országban itt-ott „füsttelen napokat” tartottak. Ilyenkor a helyi lakosság egyáltalán nem, vagy a szokásosnál kevesebbet dohányzott, és az aznapi cigarettájukat vagy az arra szánt pénzt felajánlották honvédjeinknek. A diákfiúk fémhulladékot gyűjtöttek, az ezért kapott összegből dohányárut vásároltak. A lányok pénzadományokat szedtek, ebből cigarettát, szivart, dohányt és gyufát vettek, melyeket elküldtek a harcterekre.

Rendszeresen meg is jelentek ezzel kapcsolatos hírek az újságokban, melyek összegezték a füsttelen napok eredményeit, melyik „csapat” mennyi pénzt, illetve dohányárut tudott szerezni jótékony célra.

"Az Auguszta-alap, amely Auguszta királyi hercegasszony fővédőségével és Lónyay Sándorné igazgatásával a magyar társadalmat a háború terheinek könnyű elviselésére szervezi, kezébe vette a rokkantak ügyének intézését és országos rokkant alapot létesít.
A nagy cél felé május elsején teszi meg az első lépést. Május elsején a fővárosban füsttelen napot rendez. Kecskeméten, hír szerint, május 2-án lesz a füsttelen nap. Új ötlet, érdekes és a nagyidők szelleme: az áldozatkészségek és önmegtartóztatás érvényesül benne.
Az Auguszta-alap és a Hadsegítő Bizottság azzal a kéréssel fordulnak a közönséghez, hogy a füsttelen napon ne dohányozzék, hanem azt az összeget, amelyet naponta dohányzásra költ, adja a rokkant alapnak. Aki pedig egy napra sem tud lemondani szenvedelméről, dohányozzék, de a rokkantakért. Fizessen füst-adót. Az Auguszta-alap 20, 50 filléres, 1, 2, 5 és 10 koronás füst-adó passepartout bocsájt ki erre a célra. Május elseje eddig a tavasz örömünnepe és a szociáldemokraták agitációs napja volt. Az idén a háború rokkantjaié lesz."

/Kecskeméti Ujság, 1915.04.16./

A nagykanizsai Füsttelen nap pillanatképei - sajnos csak kis méretben.