Nyírbátor - Dohánybeváltó

Működési ideje: 1844~1993.
Nyírbátor, Madách utca - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
A Nyíregyházi Dohánybeváltó Felügyelőség illetősége alatt
______________________________________________________________________________________

A nyirbator.hu oldal szerint 1886-ban, az Eduárd utcai pálinkafőző helyén alakult meg a dohánybeváltó. Ezzel ellentétben vagy emellett Nyírbátor neve már 1844-ben szerepelt a császári és királyi beváltó hivatalok listáján, majd onnantól folyamatosan. 1882-ben és 1884-ben újabb dohányraktár építésére hirdettek pályázatot. Hogy ezek csak amolyan átmeneti építmények voltak vagy csupán kevésnek bizonyultak, nem tudjuk, de 1890-ben 24.518 forintos beruházás keretében egy új, „szabályszerű” dohányraktárt építettek. 1892-ben a nyírbátori termelési körzet a miskolci után a második legnagyobb terméshozamot érte el. 1904-ben újabb raktár épült.

1947 tavaszán súlyos szerencsétlenség történt: „A telep iparvágányán rakodómunkálatokat végeztek a munkások, amikor éles sikoltásra lettek figyelmesek. Az történt ugyanis, hogy Tölgyesi Istvánná dohánygyári munkásnő, amint az egyik vagont le akarta zárni, a vagon ajtaja a kezére szaladt és mind az öt ujját levágta. A súlyos baleset áldozatát kórházba szállították és megindították a vizsgálatot.” – írta a Magyar Nép.

1949-ben „egyöntetű lelkesedései csatlakoztak a nyírbátori dohánybeváltó munkásai a szocialista munkaversenyhez. A munkaverseny legfontosabb része az önköltségcsökkentés és ennek szellemében tették meg felajánlásaikat a nyírbátori dolgozók. A hat heti fermentálás idejét 4 hétre csökkentik, ezzel 15.000 forint megtakarítást érnek el. A selejtet 10 százalékról 7 százalékra csökkentik, megtakarítás 80 ezer forint. Göngyölésnél és préselésnél a félborítékok használatának bevezetésével feleslegessé teszik a varrást, munkájukat ezáltal megkönnyítik és meggyorsítják. Az eredmény: 41.125 forint önköltségcsökkentés. 

1940.

Az üzem szellemi dolgozói vállalták, hogy az összes irodai munkát napvilágnál végzik el, így az áram megtakarítás a verseny első szakaszában 900 forint. Az orvosi vizsgálatokat az üzem területén tartják meg és ez 2.244 forint megtakarítást jelent. A szivar borítékot 10 százalékkal javítják, azzal, hogy a szivar anyagot az 1948-as évi széles bordázatú tőkék magjaiból termesztik. Mindezek a felajánlások a verseny első szakaszában már 139.269 forint megtakarítást, önköltségcsökkentést eredményeznek.” – áradozik a Nyírségi Magyar Nép.

Meg is érte a sok fáradozás, 1961 szeptemberében a beváltó harmadjára is „élüzem” lett! A munkások második otthona, mely évi 20 ezer mázsa dohány beváltására alkalmas, 40 élmunkást „rejteget“ és 10 ezer forint célprémiumot kapott! A Kelet-Magyarország szerint „ha a nyírbátori beváló élüzem jelvénnyel díszített főkapuján belép az ember, olyan érzése támad, mintha nem is egy üzembe, hanem egy szépen parkírozott üdülőbe érkezett volna. A hatalmas épület fái között mindenütt tisztára sepert utak, még most is díszpompás virágokkal teleültetett virágágyások, cserjék, bokrok és fák hirdetik, hogy ennek az üzemnek a dolgozói második otthonuknak tekintik munkahelyüket.

Az üzem a Debreceni Dohánybeváltó Vállalathoz tartozik, de nemcsak az ide tartozó hét üzem közül, hanem az ország valamennyi üzeme között a nyírbátori a legnagyobb. Három járás 11 szárítója tartozik ehhez az üzemhez. Innen intézik központilag az összes adminisztratív, bérügyi, munkaügyi és pénzügyi dolgait. Ide tartozik a nyírgyulaji, ófehértói, encsencsi, nyírkércsi, nyírkátai, györgyligeti, nyírbogáti, nyírvasvári, Nyírbéltek cifraszállási, Aporliget újtanyai és az ömbölyi szárítótelepek. Ezek között legnagyobbak a nyírbogáti, nyírgyulaji és az ófehértói. Jó munkájáért az üzem ebben az évben is pénzjutalmat és élüzem kitüntetést kapott. Ezzel együtt már harmadszor nyerték el az élüzem címet. A dolgozók között több mint 40 élmunkás jelvényes dolgozó van, négyen pedig mint az élelmiszeripar kiváló dolgozója kitüntetést és pénzjutalmat kaptak. Ebben az üzemben évente több mint 20 ezer mázsa dohányt váltanak be.”

1977-ben közel ötmillió forintos költséggel elkészült egy új szociális épület. Az új épületben 300 fő részére konyha, étterem és 150 fő részére korszerű mosdó, fürdő és öltöző javította a dolgozók körülményeit. 

1975-től gondok jelentkeztek a munkaerő ellátásban, és a telep is kezdett elavulttá válni.

1987 nyarán „a megyében egyedülálló dohánytörténeti kiállítás nyitotta meg kapuit a nyírbátori dohánybeváltó területén, ahol egy leendő múzeum alapjait rakták le a dolgozók. A bemutatón a dohánytermesztéssel, feldolgozással kapcsolatos tárgyak, írásos emlékek, az egykori „kukások” életét bemutató fényképek, használati eszközök voltak láthatók.  

A kiállítás sajnos csak rövid ideig fogadhatta az érdeklődőket. A nyár végén bekövetkezett tűzeset súlyos károkat okozott a beváltóban, amelynek következtében megrongálódott a dohánytörténeti bemutatónak helyet adó épület is. Szerencsére csak a helyiség sérült, a kiállítás anyagát sikerült megmenteni. A dohánybeváltóban ma a továbbfejlesztésen fáradoznak, a meglévő tárgyak, emlékek gazdagításával szeretnének egy múzeumot kialakítani. E dicséretes törekvéshez azonban a jelenleginél több emlékre lenne szükség. A beváltó dolgozói, vezetői ezért most arra kérik a város és környékének valamennyi lakóját, hogy akinek birtokában a dohánnyal, annak termesztésével, feldolgozásával, a dohányosok életével kapcsolatos bármilyen tárgy, fénykép, leírás, eszköz található, segítse vele a leendő múzeum megalapítását.” – olvasható a Kelet-Magyarország cikkében.

Az 1993-as privatizáció után a nyírbátori egységben a termelés kapacitása fokozatosan csökkent, majd rövidesen teljesen meg is szűnt az üzem működése.

A megszűnt beváltó területe a környék legnagyobb zöldfelülete. A területen négy szabadon álló, téglalap alaprajzú, oromfalas, nyeregtetős épület van. A településkarakter megőrzése szempontjából jellegzetes, két utcafronti tömb helyi védelem alatt áll. Az épületek fafödémét díszes öntöttvas oszlopok tartják. A tölgyfából készült gerendázatot és deszkázatot a száradó dohány konzerválta, rendkívül jó állapotú, gyönyörű szerkezeti egységet alkotnak még ma is.

 

Kelet-Magyarország, 1982.02.25.

Kelet-Magyarország, 1983.11.15.

Kelet-Magyarország, 1984.06.19. 

Kelet-Magyarország, 1986.05.31.

Bátor, 1993/06.

V. számú raktár

Ismert vezetők és személyi változások:

 

1873. Schweizer Géza kezelő, Steinwalter Ödön tiszt

1875-1879. Schweizer Géza kezelő, Czéh István tiszt

1883. Czéh István I. oszt. tiszt, azonos minőségben áthelyezve Kisvárdára

1883. Konrád Sándor II. oszt. kezelő, azonos minőségben áthelyezve Zsombolyáról

1884. Konrád Sándor kezelő, Kliegl Ede, Székely József tisztek

1885. Konrád Sándor I. oszt. kezelő áthelyezve Temesvárra

1886. Csákányi Győző kezelő, Kliegl Ede, Székely József tisztek

1887-1893. Csákányi Győző kezelő, Székely József tiszt

1888-1891. Erdélyi Sándor gyakornok

1893. Mehlhouse Ottó gyakornok

1893. Meskó György, vásárosnaményi és Székely József, nyírbátori tisztek kölcsönösen áthelyeztettek

1894. Csákányi Győző kezelő, Meskó György tiszt, Mehlhouse Ottó gyakornok

1895. Haehnel Ferenc kezelő, Meskó György tiszt, Mehlhouse Ottó gyakornok

1895. Meskó György tiszt áthelyezve Nagybecskerekre

1895. Magyaróssy Árpád segédtiszt áthelyezve Nagybecskerekről

1896. Haehnel Ferenc kezelő, Magyarossy Árpád tiszt, Mehlhouse Ottó segédtiszt, Vay Mihály gyakornok

1897-1900. Haehnel Ferenc kezelő, Mehlhouse Ottó segédtsizt

1897. Vay Mihály gyakornok, majd áthelyezve Hajdúdorogra

1899-1900. Viczenty Ferenc gyakornok

1900. Melhouse Ottó segédtiszt, azonos minőségben áthelyezve Békéscsabára

1900. Győrffy István tiszt, azonos minőségben áthelyezve Békéscsabáról

1901. Haehnel Ferenc kezelő, Győrffy István tiszt, Czingel Ödön gyakornok

1901. Czinger Ödön segédtiszt áthelyezve Érsekújvárra

1902-1904. Haehnel Ferenc kezelő, Győrffy István tiszt, Farkas Ferenc, Reim Iván gyakornokok

1903. Király Endre segédtiszt

1905-1908. Haehnel Ferenc kezelő, Győrffy István tiszt, Reim Iván segédtiszt

1905-1907. Várady Andor gyakornok

1908. ifj. Haehnel Ferenc, Várady Béla gyakornokok

1908. Reim Iván segédtiszt, azonos minőségben áthelyezve Nagylétára

1909. Haehnel Ferenc kezelő, Győrffy István tiszt, ifj. Haehnel Ferenc, Várady Béla gyakornokok

1910-1913. Haehnel Ferenc kezelő, Gunya Miklós, Csázik József segédtisztek

1910-1912. Várady Béla gyakornok

1911-1913. Gajdos István gyakornok

1913. Vigh Barna gyakornok

1913. Gunya Miklós segédtiszt, azonos minőségben áthelyezve Debrecenbe

1913. Péchy Dezső segédtiszt azonos minőségben áthelyezve a kassai dohánygyári igazgatóságtól

1914-1916. Haehnel Ferenc kezelő, Csázik József, Péchy Dezső, Gajdos István segédtisztek

1916. Zsindely János gyakornok

1917-1918. Haehnel Ferenc kezelő, Csázik József, Funk Ernő, Gajdos István segédtisztek, Zsindely János gyakornok

1927. Molnár László felügyelő, Csázik József főtiszt, Csikesz József tiszt

1928. Molnár László felügyelő, Csázik József főtiszt, Mangesius Ödön tiszt

1928. Molnár László felügyelő áthelyezve a szegedi dohányáruraktárhoz

1928. Király Endre felügyelő áthelyezve Nagyatádról

1929-1932. Király Endre felügyelő, Csázik József főtiszt, Mangesius Ödön tiszt

1935. Reim Iván  főfelügyelő, Vietorisz Dániel, Szentpétery Ferenc főtisztek

1936. Reim Iván főfelügyelő, Szentpétery Ferenc főtiszt, Gőri Zoltán tiszt

1937-1938. Várady Béla, Szentpétery Ferenc főtisztek, Gőri Zoltán tiszt

1940. Lányi Imre főtiszt, Csikesz Károly, Ujvárossy Sándor Zoltán gyakornokok

1941. Lányi Imre felügyelő, Ujvárossy Sándor gyakornok

1942. Lányi Imre felügyelő, Ujvárossy Sándor, Pelczer Kálmán tisztek

1943-1944. Lányi Imre felügyelő, Major János segédfelügyelő, Kaposi László, Ujvárossy Sándor tisztek

 

Ismert építkezések:

 

1874. október 20-ig a meglévő épületek átalakítása dohányraktárrá, hivatalos lakásokká 14.071 frt 47 kr.

1882 végéig egy új dohányraktár felépítése 14.854 frt 42 kr.

1884. november végéig egy új dohányraktár építése 23.725 frt 09 kr.

1890. szeptember végéig egy szabályszerű dohányraktár építése 24.518 frt 43 kr.

1900. dohányraktár építése 50.271 K 84 fill.

1904. november 15-ig új dohánylevélraktár építése 47.708 K 02 fill.

1905. épülettatarozás 901 K

1910. épülettatarozás

1930. dohánybeváltó tatarozása

1931. kb. 2700 m2 alapterületű, földszintes, favázas dohányraktár építése

1932. az új transitó raktár alatt levő homokrézsűkön rőzsemunkák és gyeptéglaburkolás

1933. a favázas transító-raktár műpalafedése kb. 11.500 P

1933. különféle tatarozási és megújítási munkák kb. 19.000 P

1938. tatarozási munkák