Nyíregyházi Dohányfermentáló

Működési ideje: ~1866 óta
Nyíregyháza, Dugonics utca 2. - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
______________________________________________________________________________________
A 100 éves Magyar Dohányipar büszkesége a mechanikai fermentáló. Épült az 5 éves tervben
A nyírségi dohánytermesztés csak sokkal később bontakozott ki, mint az ország más részein. A Szeged környéki, vagy a hevesi dohánynak már története, országos jelentősége volt, amikor a Nyírségben még csak a termesztés körvonalai kezdtek kialakulni. A Szabolcs megyei termelők eleinte a Debreceni Dohánybeváltási Felügyelőséghez tartoztak. 1866-os a legkorábbi forrás, amely Nyíregyházán dohánybeváltót említ. 1870-ben pályázatot írtak ki a beváltó hivatali házának teljes kiépítésére 7943 Forint értékben. 1890-ben alakult meg a Nyíregyházi Dohánybeváltási Felügyelőség.
A megye dohánytermő területe és a megtermelt dohány mennyisége 1910-ig dinamikus növekedést mutatott, majd kismértékű csökkenés jelentkezett. Az országos termőterület és a dohánytermés nagyfokú csökkenése miatt 1940-re már az országos termés 46-48 százaléka Szabolcsból került ki. A kedvező termesztési feltételek, a jó talaj- és klimatikus viszonyok együttes hatására a megyék között a dohánytermesztésben elfoglalt 1890-es hetedik helyről Szabolcs megye nemcsak az első helyre került, hanem messze kiemelkedett a sorból, 1920-ra az országos termés 70 százalékát adta.
A termesztés ebben az időszakban jellemzően 50-60 holdas összefüggő uradalmi dohánytáblákon folyt, ami jó szervezettséget, pontosan betartott termesztési technológiát tett lehetővé. Elsőszámú szempont volt szakavatott dohánytermesztők minél nagyobb számban való alkalmazása, ami a térségben dohánytermesztéssel foglalkozó családok, majd dinasztiák kialakulásához vezetet. A Nyírség híres dohányos dinasztiái közül említésre méltó a nyírpilísi Vajdics család és a nyírmihálydi Bíró család, akiknek vándorlása 1899 és 1928 között pontosan nyomon követhető. Ez idő alatt 7-8 különböző helyen termeltek, egy-egy helyen minimum egy, maximum 10 évet töltve.
1906-07-ben felújítási munkákat végeztek a beváltó épületein. 1913-ban már 340 alkalmazott dolgozott az üzemben. 1937-ben a telepen tisztviselői lakások épültek. 1939-ben a beváltás időszakában 700, egyébként 500 munkást foglalkoztatott reggel 6 órától este fél 10-ig, 8 óránként váltott munkásokkal. Ekkor olyan bővítést terveztek, ami után éjjel-nappal üzemben lesz és 350-400 mázsa dohányt fog naponta feldolgozni.
1940-ben felépítették és üzembe helyezték Nyíregyházán a Quester típusú kétaknás fermentáló (kondicionáló) gépet, így gépi fermentálással bővült a dohánybeváltó tevékenységi köre. Az új módszer jobb minőségű, magasabb élvezeti értékű fermentált dohány előállítását tette lehetővé és lényegesen csökkentette a fermentálás kézi munkaszükségletét is. A természetes úton fermentált dohány elsősorban csak szivar- és pipadohányként volt felhasználható, a cigarettagyártáshoz viszont csak a jó minőségű, mesterségesen fermentált dohány felelt meg.
A fermentáló gép egy ötven méter hosszú, hat méter széles és körülbelül 2,5 méter magas, acél vázszerkezetre épült. Oldalát és tetejét szigetelőpanelek borították, amelyek két acéllemez között körülbelül 2 centiméter vastag hőszigetelő anyagot tartalmaztak. A gép belsejében nagy hőátadó felületű, gőzzel fűtött radiátorok és a levegő áramlását biztosító ventilátorok voltak. A dohány mozgatását két pár végtelenített hevederes lánc biztosította, amelyek a gép hosszában elhelyezett síneken mozogtak egymás felett. Az alsó láncpár szögvasakkal 10 centiméterenként össze volt kötve és az így kialakult szögvasrácsra apró lyukú, hajlékony acélszövet volt rákötözve. Ez az úgynevezett "rosta" továbbította a leveles állapotban feldolgozásra kerülő (tonga) dohányt. A felső láncpár kialakított mélyedéseibe — egymástól egyenlő távolságra — vékony falú, körülbelül 16 milliméter átmérőjű csöveket lehetett helyezni, amelyekre a csomókba kötött dohányt a behelyezés előtt ráakasztgatták.
Kelet-Magyarország, 1979.10.30.
A kezelés két órán keresztül tartott, ennyi idő alatt haladt keresztül a dohány a gépen. Az első fázisban a szárítás folyt, száraz meleg levegő átáramoltatásával. Utána — a külső, hidegebb levegő felhasználásával — lehűtötték a dohányt azért, hogy a harmadik szakaszban befújt párás, meleg levegőből a nedvesség a felületén kicsapódjon. A száraz dohány ezáltal rugalmassá vált a belső nedvességtartalom emelkedése nélkül, ami alkalmassá tette a gépi kezelést követő csomagolásra, préselésre.
A gépből kikerülő meleg, gőzölgő dohányt kézzel húzták le a csövekről és egy formaládába, „présszekrénybe” helyezték, amelyben a benne álló dolgozó lábbal eligazította, előtömörítette a csomókat. Ezt a műveletet nevezték „taposásnak”, ami igen nehéz fizikai munkát igényelt. A taposók óránként váltották egymást és számukra a présteremben külön pihenőt alakítottak ki. Egy-egy présszekrénybe 50 kg dohány került, amit azután hidraulikus présekkel összepréseltek, majd jutaszövetből készült két „félboríték”-ba kézzel bevarrtak.
A kész bálát ezután ismét lemérték és az oldalára címkét ragasztottak, amely tartalmazta a dohány fajtáját, osztályát, pontos súlyát és a feldolgozás időpontját is. A báláknak önálló sorszámuk is volt, amit a bálázási napi jelentésbe vezettek be. Ezek a napi jelentések a feldolgozott mennyiség alapján a bérfizetés alapját is képezték.
A második világháború alatt, 1944. szeptember 6-án a Nyíregyházi Dohánybeváltó Hivatal nyíregyházi telepét bombatámadás érte, az épületek és gépek megsemmisültek, vagy erősen megrongálódtak. A környező beváltó telepek jelentős része, így a rakamazi, nagykállói és a polgári is súlyos épületkárokat szenvedett.
A nyíregyházi telephelyén 1944 és 1949 között gyakorlatilag nem folyt termelés a háború okozta károk miatt. 1949-ben megkezdődött az újjáépítés. Május 2-án került sor az új kamrás fermentáló üzem alapkőletételére. Egy év alatt felépült — az alkalmazott mechanikai fermentálási technológia miatt a későbbiekben csak „mechanikai”-ként emlegetett — épületóriás első tömbje, és meg is kezdte működését. Az öt tömbből és öt szintből álló üzemépület teljes felépítése és beüzemelése 1952-re történt meg.
1951.
1949. január 1-től — átmenetileg — a Nyíregyházi Dohánybeváltó Hivatal az akkor megalapított és debreceni központtal működő Tiszántúli Dohánybeváltó Nemzeti Vállalat fennhatósága alá került. 1951. július 1-től önálló egységként Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat néven folytatta tevékenységét, ami akkor csak a fermentálási technológia szervezésére és irányítására terjedt ki.
1953-tól, a Nyíregyházi Beváltó Üzem csatlakozásával újra végeztek termeltetési és felvásárlási feladatokat is. Ez a tevékenység területileg tovább bővült 1955-ben a nagykállói, vásárosnaményi, rakamazi, kisvárdai és a miskolci beváltó üzemek termőterületének nyíregyházi fennhatóság alá helyezésével. A vállalat neve időközben még kétszer változott: 1963-tól a Magyar Dohányipar Nyíregyházi Dohányfermentáló Gyára, majd 1971-től Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat lett, de ezek a változások a tevékenységet és a termőkörzetet nem érintették.
1953. december 10. A dohányfermentáló épülete
1968 és 1971 között tovább folytatódott a fermentálási kapacitás korszerűsítése és fejlesztése. Ennek során a mechanika épületének kamráit tovább korszerűsítették: szigetelt falú, tűsorkeretes, zölddohány szárításra is alkalmas szárító-fermentáló terek kerültek kialakításra, összesen 32 darab. Ezután egy hazai tervezésű és gyártású kétaknás fermentáló gépet építettek a meglévő Quester típusú mellé. Ezek még közel 20 évig üzemeltek, de az idő előrehaladtával kezdtek egyre elavultabbnak számítani.
A következő modernizációra 1990-ben került sor. Ekkor a világhírű és a dohányos szakmában legelismertebb Proctor cég ajánlatát elfogadva új fermentáló és kocsányszárító gépet építettek be. Ezek a gépek világszínvonalon is a legmodernebb technikát képviselték és az új kocsányozó sorral, valamint a présekkel együtt nemzetközi szintű csúcstechnológiát alkottak.
A vállalat az 1993. augusztusi privatizáció óta Universal Leaf Tobacco Magyarország Kft. tulajdonában áll és ma is működik. A cég mesterséges szárítású Virginia és természetes szárítású Burley típusú dohányok termesztésének integrálásával, felvásárlásával foglalkozik. A teljes magyarországi dohánytermés mintegy 80%-át vásárolják fel, majd a készletek raktározását követően a Virginia dohányok feldolgozása az olaszországi Assisi, a Burley dohányoké a Fracolise-i üzemekben történik. Ezzel a magyarországi termesztésű dohányok egy közös, európai blendben jutnak el a vezető cigaretta gyárakhoz. Az ULT Magyarország Kft. kizárólagos beszállítója a Nyidoter Kft. termelői közössége.
A leíráshoz nagy segítséget nyújtott Katona Béla A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat centenáriumi könyve című kiadványa.
Szabolcsi Hírlap, 1933.03.15.
Dohánybálák, 1951.
Szárítókamra, tűsorkeret - 1951.
1953. december 10. Az üzem korszerűen felszerelt kutatólaboratóriumában minden dohányfajtát alapos vizsgálatnak vetnek alá. Pallay Ferenc, Varga András és Koncz Sándor a dohány fermentáltsági fokát ellenőrzi.
1953. december 10. A bálázott dohányt elhelyezik a fermentálóban
1953. december 10. Fermentáló gép
1953. december 10. Futószalag szállítja a dohányleveleket a fermentálóba
Népszava, 1958.04.26.
Népszava, 1958.11.18.
Kelet-Magyarország, 1961.08.18.
Természet Világa, 1970.07.01.
Figyelő, 1973.02.28.
Kelet-Magyarország, 1981.08.08.
Kelet-Magyarország, 1983.02.22.
Kelet-Magyarország, 1984.08.08.
Kelet-Magyarország, 1985.01.22.
Kelet-Magyarország, 1986.10.08.
Kelet-Magyarország, 1987.01.31.
Kelet-Magyarország, 1987.10.07.
Kelet-Magyarország, 1988.12.06.
Magyar Hírlap, 1994.11.24
Ismert vezetők és személyi változások:
1873-1875. Feichtinger Miksa kezelő, Faulhaber Oszkár tiszt, Dauscher Lajos tiszt
1877. Feichtinger Miksa kezelő, azonos minőségben áthelyezve Aradra
1879. Gamberszky József kezelő, Faulhaber Oszkár tiszt, Killer Nándor gyakornok
1884. Gamberszky József kezelő, Mann József tiszt, Meskó György gyakornok
1884. Bernstein Antal II. oszt. kezelő, azonos minőségben áthelyezve Faddról
1886. Bernstein Antal kezelő, Polacsek János, Meskó György tisztek
1887-1890. Mann József kezelő, Polacsek János, Meskó György tisztek
1891-1892. Mann József kezelő, Meskó György tiszt
1891. Meskó György tiszt áthelyezve Vásárosnaményba
1891. Kovách Lajos tiszt áthelyezve a szegedi dohánybeváltó felügyelőségtől
1891. Kovács Lajos IV. oszt. tiszt áthelyezve a szolnoki dohánybeváltó felügyelőséghez
1892. Szeszich Béla gyakornok
1893-1894. Mann József kezelő, Hähnel Ferenc tiszt, Szeszich Béla gyakornok
1895. Mann József kezelő, Szeszich Béla gyakornok
1896. Csázik Péter kezelő, Graselly Norbert tiszt, Szeszich Béla segédtiszt
1896. Hudra Péter tiszt, segédtiszti minőségben áthelyezve Temesvárról
1896. Sztarek Dezső gyakornok áthelyezve Aradról
1897-1898. Csázik Péter kezelő, Szeszich Béla, Sztárek Dezső segédtisztek
1898. Algay Ödön gyakornok
1898. Gyuricskó Ferenc tiszt, azonos minőségben áthelyezve Kiskunfélegyházára
1898. Ambrosich Géza tiszt, azonos minőségben áthelyezve Kiskunfélegyházáról
1898. Gyurcsányi Ferenc díjtalan gyakornokjelölt áthelyezve Debrecenből
1899-1901. Csázik Péter kezelő, Szeszich Béla, Schön Nándor tisztek
1899. Hudra Péter segédtiszt, azonos minőségben áthelyezve a debreceni felügyelőséghez
1901. Ambrosich Géza tiszt, azonos minőségben áthelyezve Budapestre
1901. Trásy Béla tiszt áthelyezve Szolnokról
1902-1904. Csázik Péter kezelő, Schön Nándor, Trásy Béla tisztek, Szeszich Béla segédtiszt
1904. Mittermayer Ernő segédtiszt áthelyezve Csókáról
1905-1908. Csázik Péter kezelő, Trásy Béla, Szeszich Béla tisztek, Szeleczky Géza segédtiszt
1906-1908. ifj. Ujváry Gábor gyakornok
1909. Csázik Péter kezelő, Trásy Béla tiszt, Szeleczky Géza, ifj. Ujváry Gábor segédtisztek
1909. Viczenty Ferenc áthelyezve Nagytárkányból, Havas János Zsombolyáról és Király Endre Szolnokról
1909. ifj. Ujváry Gábor segédtiszt áthelyezve Szolnokra
1910. Trásy Béla, Csázik Péter kezelők, Viczenty Ferenc, Havas János tisztek, Szeleczky Géza segédtiszt
1911. Trásy Béla, Mészáros János kezelők, Viczenty Ferenc, Szeleczky Géza, Havas János tisztek
1912-1915. Mészáros János kezelő, Viczenty Ferenc, Havas János, Szeleczky Géza tisztek
1913. Inczédy Lajos, Szentpéteri Ferenc gyakornokok
1913. Király Endre tiszt a nyíregyházai dohánybeváltó felügyelőségnél, azonos minőségben áthelyezve Battonyára
1913. Szentkirályi Kálmán szolnoki segédtiszt, azonos minőségben áthelyezve a nyíregyházai dohánybeváltó felügyelőséghez
1913. Barczikay Béla segédtiszt, azonos minőségben áthelyezve a szomolnoki dohánygyárhoz
1914. Szentkirályi Kálmán segédtiszt a nyíregyházai dohánybeváltó felügyelőségnél, azonos minőségben áthelyezve a debreceni dohánybeváltó hivatalhoz
1914. Lányi Imre segélydíjas gyakornok a debreceni dohánygyári igazgatóságnál, azonos minőségben áthelyezve a nyíregyházai dohánybeváltó felügyelőséghez
1915. Havas János tiszt azonos minőségben áthelyezve Szegedre
1915. Várady Béla segédtiszt, azonos minőségben áthelyezve Csókáról
1916-1918. Mészáros János, Viczenty Ferenc kezelők, Szeleczky Géza, Várady Béla tisztek
1916. Funk Ernő segédtiszt, áthelyezve a miskolci dohánybeváltó felügyelőségtől
1920. Szeleczky Géza főtiszt áthelyezve Tiszaroffra
1920. Thuránszky Károly főtiszt áthelyezve Tiszaroffról
1922. Barczikay Béla dohánygyári gyártási osztályvezető áthelyezve a debreceni dohánygyárhoz
1922. Szentimrey József főtiszt, azonos minőségben áthelyezve a budapesti dohánybeváltó hivataltól a nyíregyházai dohánybeváltó felügyelőséghez
1923. Mangesiusz Ödön tiszt, a nyíregyházai felügyelőségtől áthelyezve Tiszaroffra
1923. Szatmáry István tiszt, a nyíregyházai felügyelőségtől áthelyezve Nagykállóba
1923. Thuránszky Károly főtiszt, a nyíregyházai felügyelőségtől áthelyezve Nagykállóba
1923. Szathmáry István tiszt azonos minőségben áthelyezve Tiszaroffra
1923. Mangesius Ödön tiszt azonos minőségben áthelyezve Nagykállóba
1927-1928. ditrói Puskás Antal felügyelő, Szauer Ödön főtiszt, Várady Béla, Lányi Imre tisztek
1929. Szauer Ödön főtiszt hivatalvezetői minőségben áthelyezve Nagyatádra
1929-1932. ditrói Puskás Antal főfelügyelő, Várady Béla, Lányi Imre, Vitányi Vincze László tisztek
1935-1937. Puskás Antal főfelügyelő, Lányi Imre, Stuller Ferenc tisztek
1938. Tóth Endre főfelügyelő, Lányi Imre főtiszt
1940. Tóth Endre főfelügyelő, Grasselli Miklós segédfelügyelő, Felbán Gyula tiszt
1941. Tóth Endre főfelügyelő, Keszler Dezső felügyelő, Grasselli Miklós, Páll Gábor segédfelügyelők, Felbán Gyula tiszt, Pelczer, Kálmán gyakornok
1942. Keszler Dezső főfelügyelő, Grasselli Miklós, Páll Gábor felügyelők, Felbán Gyula tiszt
1943. Keszler Dezső főfelügyelő, Grasselli Miklós, Páll Gábor felügyelők, Felbán Gyula, Pelczer Kálmán tisztek, Győrffy László gyakornok
1944. Keszler Dezső főfelügyelő, Grasselli Miklós, Páll Gábor, Nagy-Tóth Endre felügyelők, Felbán Gyula főtiszt, Pelczer Kálmán, vitéz Zong János tisztek, Liszkay Sándor gyakornok
A Dohányfermentáló igazgatói:
1949-1951. Zajácz János
1951-1954. Somogyi Lajos
1954-1957. Molnár József
1957-1974. Hajdu Sándor
1974-1989. Jóna Pál
1989-1992. Lakatos András
Ismert építkezések:
1869. 22 öl hosszú és 8 öl széles raktár építése 14.709 frt 34 kr.
1870. hivatali ház teljes kiépítése 7.943 frt 83 kr.
1873. november hó 15-ig egy új dohányraktár építése 21.583 frt 31 kr.
1881. dohányraktár építése 16.045 frt 06 kr.
1897. tiszti lakház építése 4.623 frt 58 kr.
1900. dohányraktár építése 45.184 K 30 fill.
1902. szeptember 30-ig új dohányraktár építése 44.178 K 80 fill.
1902. épületek tatarozása, csatornák, árnyékszékek stb. létesítése 8445 K
1904. lakóház helyreállítására 12.846 K
1905. raktárak zsindelyezése, deszkázása, árnyékszék, ereszcsövek 7.670 K
1905. épülettatarozás 3856 K
1906. épülettatarozás a felügyelőségnél 4624 K 27 fill.
1907. épülettatarozás 6.399 K
1908. épülettatarozás 11.678 K 70 fill.
1909. mennyezetvakolás 2.738 K 56 fill.
1909. épületbontás a felügyelőségnél
1909. épületek tatarozása 10.568 K
1910. épülettatarozás a felügyelőségnél
1933. asztalos, lakatos, mázoló és üveges munkák 2539 P (Makó Béla és Radoszta Béla)
1934. tatarozási és helyreállítási munkák kb. 50.000 P
1935. a MÁV állomás csonka vágányából kiágazó iparvágány létesítése a beváltóig
1936. tatarozási munkák
1936. központi gőzfűtés berendezés kiépítése
1936. a VII. sz. fermentáló raktár kazánházának kibővítése, a raktár átalakítása, valamint a fermentáló helyiségek szigetelése
1939. villamos üzemű teherfelvonó létesítése
1941. egyemeletes tiszti lak építése
1942. süllyesztet vasbeton széntároló építése és kazánbővítés