Pécsi Dohánygyár

Pécsi Dohánygyár

1912. április 12 óta
7622 Pécs, Dohány utca 2-6.
__________________________________________________________________________________________
A dohány és Pécs kapcsolata nagyon régre, egészen az 1750-es évekig nyúlik vissza, a Dél-Dunántúl dohánytermesztése jelentős volt már akkor is. Annak ellenére, hogy 1879-ben Tolnán, Faddon, Barcson és Szulokon volt dohánybeváltó állomás, dohánygyár sokáig nem létesült a környéken, pedig az ország többi részén sorra nyíltak meg az új gyárak. Bár a dohánygyártásnak is van múltja a dél-dunántúli területen: Pécsett működött a Stern-féle, Nagykanizsán a Spanner-féle szivargyár. Több éven át Szekszárdon is működött szivargyár, melynek tulajdonosa, Piszter István kilenc évig volt Amerikában, hogy a dohánygyártás területén tapasztalatokat szerezzen.

A pécsi sajtó - amely akkor még német nyelvű volt, ahogyan a polgárság zöme is - már 1870-ben jelezte, hogy szükség volna egy dohánygyár létesítésére. "Ez azért is fontos lenne - írja a lap - mert a pécsi szénbányákban és más iparvállalatokban körülbelül 2000 férfimunkás áll alkalmazásban, akiknek feleségei és leányai lehetnének a dohánygyár munkásnői, ami által a termelési költségek nem emelkednének a normális magasság fölé."


1923.

Az idő telt, sorra jöttek létre újabb és újabb gyárak az ország területén. A pécsi küldöttségek egymást érték a kormánynál: 1895-ben, 96-ban, 1900-ban és 1903-ban is sürgették egy dohánygyár Pécsre telepítését. Indokként hozták fel a Pécs környéki hegyek szőlőit teljesen elpusztító filoxérát, mely miatt sok ember veszítette el megélhetési forrását; és a városban bőségesen rendelkezésre álló női munkaerőt. További érvként, hogy a pécsi szénbányák miatt itt sokkal olcsóbb a tüzelőanyag, valamint hogy a környék dohánytermelő területeiről olcsóbban és könnyebben beszerezhető a nyersanyag. Kiemelik a város jó vasúti összeköttetését, és hozzáteszik, hogy a pécsi gyár Szlavóniát is elláthatná szívnivalóval, hiszen ott nincs dohánygyár. Hosszú huzavona után végre 1906. január 13-án a 68015/1904. sz. rendelettel az 1904. XIV. tc. alapján felállítandó új szivarkagyár székhelyéül Pécs városát jelölte ki, s ezzel a gyár alapítása megtörtént. Innét még hat évnek kellett eltelnie, mire 1912-ben végre megindulhatott a termelés a gyárban.


1918.

A dohányból a feldolgozást követően szivarka illetve pipadohányt készítettek, ezeket 25, 50 vagy 100 grammos egységekben, papírcsomagban vagy kartondobozban hozták forgalomba.
A szivarkadohányból továbbá cigarettát készítettek. Ez lehetett kartonszopókával ellátott szopókás, vagy a cigarettapapír teljes hosszában dohánnyal töltött szopóka nélküli cigaretta. A gépekkel előállított cigarettát két munkamenetben gyártották, kétféle munkagéppel, ha szopókásak. Az egyik gép elkészítette a szopókával ellátott hüvelyt, a másik megtöltötte ezt dohánnyal. A szopóka nélküli cigarettákat egy munkamenetben állították elő. A vágott dohány garatszerű adagolóba került, ezt a gép a szivarkapapír szalagra vezette, a papír két egymásra hajtogatott szélét összeragasztotta és összesajtolta a "varrott" szivarkáknál. A ragasztott cigarettáknál a papír két szélét összeragasztották. A gép hosszú szivarkatörzset készített, és ebből vágta le a megfelelő méretű darabokat egy borotvaszerű késsel. A kész szivarkákat gondos átvizsgálás után 10, 20, 50, vagy 100 darabos egységekbe csomagolták. Pécsett gyártották a Dráma szivarkát, mely különleges módon, "akként készül, hogy az egyik vége csigaszerűen becsavartatik".

A második világháborúban visszaesett majd szünetelt azoknak a cigarettáknak a gyártása, melyek összetételét főként drága, külföldi dohányok adták. Egyrészt a beszerzés nehézségei, másrészt a hirtelen megemelkedett árak okozták ezt. A pécsi dohánygyár 1944. december 6-tól 1945. augusztus 30-ig a szovjet hadsereg alakulatainak dolgozott, a nyersanyagot is ők szerezték be. Egyre nagyobb nyomás nehezedett a gyár dolgozóira, az előre megadott mennyiségű gyártmányt csak túlóra árán tudták előállítani, de sokszor ki sem fizették őket. A gyárban megszaporodtak a lopások, leginkább ez ártott az oroszokkal való kapcsolatnak. Tudomásukra jutott, hogy a Nádor Szálló portása, főpincére, és még sokan mások nyíltan a piacokon árulják a pécsi gyár termékeit irreális áron, 45 Pengőért 100 db Symphoniát.

A gyártmányok 1945-től kezdve először Magyar és Munkás, majd Kukás, 3 éves Terv cigarettákból állottak. Ezt követően Harmonia, Kossuth, Sellő, Bástya és 5 éves Terv márkák jelentek meg.

1949-től feloszlott a Magyar Dohányjövedék, és a gyárak nemzeti vállalatok lettek. Az 50-es évektől szinte mindegyik gyár készítette mindegyik márkát. Új fejezet a lágymányosi gyár bezárásával kezdődött, amikor az ottani filteres Fecske márka átkerült Pécsre és Egerbe. A következő tíz évben nagy változás történt: megkezdődött az akkor újdonságnak számító aktívszenet tartalmazó, kreppelt papírból és acetát szálból készített kombinált filterek gyártása. Folyamatos kutatásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően a gyár lépést tudott tartani a változó fogyasztói szokásokkal. Ez hívta életre a mai napig is sikeres Sopianae márkát 1973-ban. 1986-ra a filteres cigarettafogyasztás 34%-át a Szofi adta. Az aktívszenes filter gyártását a gyár szabadalmaztatta, az új termékek mindegyike már olyan filterrel készült, mely jelentősen szűri a kátrányon és nikotinon túl az egyéb káros füstalkotókat is.

A Sopianae továbbfejlesztéséből született 1987-ben a Sopianae17, mely mini, 17 darabos csomagolásban karült forgalomba, alacsony árkategóriájú cigarettaként.
Az alacsony kátrány és nikotin tartalmú Sopianae Lady és Junior mellett a magasabb igények kielégítését célozta az elegáns megjelenésű és tetszetős 100-as Sopianae. Ennek és a Nádor-nak a filterébe egyes rákkeltő anyagok megkötésére is alkalmas adalékanyagokat is beépítettek.

A gyár 1992-es privatizálása óta a tulajdonos British-American Tobacco jelentős és folyamatos befektetéseinek köszönhetően megújult a Pécsi Dohánygyár, modernizálódott az egész vállalat. Az ezredfordulóra a British-American Tobacco Hungary korszerű, országos nagyvállalattá vált, amely kiváló termékekkel és mintegy 47%-os piaci részesedésével a magyar dohánypiacon vezető szerepet vívott ki.

Már az is nagy szó, hogy a temérdek magyar dohánygyárból a sátoraljaújhelyi mellett a pécsi az, mely megmaradt, de 2006-ban nagy változást hozott, hogy a gyár már az európai piacra is termelhet, nem csak a hazai fogyasztókat látja el.

1930 körül


1911.

Dohánygyártó gép, 1960.

Dohánykertészek próbaszíváson, 1920.

Dohánykeverék készítése, 50-es évek


Dohányvágó gép, 50-es évek

Skoda cigarettatöltő gép, 70-es évek


Triumph gyártósor, 1957-1965.


A BAT Pécsi Dohánygyár termékei 1995 körül

A gyár bejárata napjainkban