Sátoraljaújhelyi Dohánygyár

Sátoraljaújhelyi Dohánygyár

1891 óta
1891-től ideiglenes helyen, 1893. január 1-től saját épületben történik a gyártás
3980 Sátoraljaújhely, Dohány utca 1-3.
__________________________________________________________________________________________

A magyar termelőipar fejlődése az 1860-s években kezdődött, melynek jelentős mozgatórúgója és befolyásoló tényezője volt az Osztrák-Magyar Monarchia kereslete. A mezőgazdaságon alapuló iparágak - cukorgyárak, lepárló üzemek, valamint a malomipar - voltak a legsikeresebbek. 20 év elteltével már 21 dohánygyár működött az ország határain belül.

Dohánytermékeket gyártó üzem létesült 1891-ben Sátoraljaújhelyen 80 munkással.
A környék dohányzási szokásait tekintve a szivar volt a meghatározó és ennek munkaigényes elkészítési folyamata, valamint a megnövekedett fogyasztói igény ösztönözte arra 1892-ben a Magyar Állami Királyi Kincstárat, hogy a gyártóüzem kapacitását megnövelje.

Az új gyár 1894 őszén kezdte meg működését, 305 női és 11 férfi alkalmazottal; 1897-ben a munkások száma elérte a 620 főt.

A dohányzási szokások változásának köszönhetően tértek át a kézzel készített cigaretta gyártására, valamint a további gépesítések jelentős növekedést eredményeztek az 1920-s évek végére. 1932. után az üzem kizárólag cigarettát gyártott.

1945 és 1985 között a többszöri átszervezés, valamint a magyar dohányipar vezetésének hatására, a vállalat meghatározó szerepet játszott a hazai dohánypiac keresletének kielégítésében.

Az 1985-ös év meghatározó mérföldkő volt a hazai (már csak) négy dohányüzem történetében. Az üzemek függetlenné váltak az állami felügyelet alatt álló Dohányjövedéki Ellenőrző szerv felügyeletétől és a gyárat regisztrálták, mint Sátoraljaújhelyi Dohánygyárat.

Az újonnan eszközölt függetlenség előnyeit kihasználva a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár 1991. december 31-én részvénytársasággá alakult. A fő részvényes az Állami Vagyonkezelő Társaság volt, aki a részvények mintegy 88,5%-t birtokolta. A részvények maradéka pedig a Sátoraljaújhelyi városi fennhatóság birtokában volt.

A privatizáció kezdetével (1992. július 28.) a RJ Reynolds Tobacco Company (RJR), a második legnagyobb amerikai multinacionális dohányvállalat vált a fő részvényessé az Állami Vagyonkezelő Vállalat részvényeinek felvásárlásával. Az RJR vezetése megkezdte közismert termékeinek magyar piacra való bevezetését (Camel, Winston, Salem). E mellett a hagyományos, hazai filter nélküli termékeket is gyártotta, mint a Munkás és a Kossuth.
A termelő egységek modernizációja is szükségessé vált az RJR minőségi elvárásainak teljesítéséhez.

1997-ben az RJR vezetősége úgy döntött, kivonul a magyar piacról és eladta részvényeit a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárnak, a Continental Dohányipari Csoportnak.

1998. január 1-jén a Continental Dohányipari Zrt. vált a dohánygyár tulajdonosává.

Napjainkban a vállalat ISO 9001:2000 tanúsítvánnyal rendelkezik, és a termelés megfelel a legmagasabb ipari standard elvárásoknak. 2004 óta magas színvonalú gépek beüzemelésére került sor a gyárban. Ezek a gyártósorok nagy sebességűek, cigaretták, füstszűrős szivarkák, filteres cigaretta hüvelyek készítésére és csomagolására alkalmasak, valamint "king-size" típusú, lekerekített sarkú kemény dobozok készítésére alkalmasak.


1909.



1991.

A gyár napjainkban

Kész cigaretták

Próbaszívás

Filteres szivarka gyártás