Budapest-Kőbányai Dohánygyár

Budapest-Kőbányai Dohánygyár

1922-1949.
1087 Budapest, Kőbányai út 22/B

______________________________________________________________________________________

Nyitókép: eddig az egyetlen fellelt fotó, ami szinte a teljes épületet eredeti formájában ábrázolja, igaz, még a Posta járműtelepeként, az 1910-es években. A Kőbányai út felőli alacsonyabb részre a dohánygyár bezárása után három szintet ráépítettek. A vasúti aluljáró kiszélesítésekor a jobb oldali díszes részt és a mögötte húzódó épületet elbontották.

A Kőbányai út és a Könyves Kálmán körút kereszteződésének környéke még ma is ipari benyomást kelt: itt állnak az egykori MÁV Gépgyár, a Ganz-Danubius Gépgyár és a MÁV Északi Főműhely csarnokai. És az egyik sarkon egy sivár, sokemeletes tömbház: az egykori Kőbányai Dohánygyár. Csupán 27 évig működött, és a háború után négy évvel be is zárták. Épületeinek egy részét lebontották, más részeit erősen átépítették.


Cigarettahüvely-készítés - Tolnai Világlapja, 1927.03.09.

Az első világháború végére hatalmas dohányáru-hiány lett az országban, ráadásul a trianoni szerződés miatt Magyarország dohánygyárainak többségét elveszítette. A helyzet rendezésére egy új üzem létrehozását határozták el, és hamarosan meg is kezdték a munkálatokat Hugel Albert, miniszteri tanácsos tervei szerint, aki a Dohányjövedék gyártási osztályának vezetője volt.


Cigarettatöltés - Tolnai Világlapja, 1927.03.09.

A Kőbányai úti – már meglévő – dohányraktár épületét először is kiürítették, az ott tárolt nyersanyagot szétosztották a fővárosi gyárak között, így megkezdődhetett az átalakítás, amelyen száznegyven munkás dolgozott folyamatosan. Nem csak az épület belsejét alakították át, de külsejét is rendbe hozták. A leendő munkások szociális igényeit is figyelembe vették, így még orvosi rendelőt is létrehoztak az üzemen belül.


Tolnai Világlapja, 1927.03.09.

A gyár felszerelése már a legújabb követelményeknek megfelelően készült, Angliából és Németországból érkeztek a szükséges berendezések. A százhúsz gép mellé csupán hatszáz munkásra volt szükség, akik a gépeket kezelték. Negyven töltőgép állt munkába, amelyek önállóan végezték a cigarettagyártást, naponta 60-80 ezer hüvelyt voltak képesek megtölteni dohánnyal. Emellett a hüvelyek is a helyszínen készültek huszonöt gépen, továbbá több vágó- és csomagológép is segítette a munkát.  


Cigarettatöltő gép - Tíz esztendő 1918-1928.

A havi 60 millió cigarettán kívül még 25 000 kg különféle török dohányt is készítettek itt. Már az építkezés ideje alatt bekészítve állt a raktárban 9500 bála külföldi és 4000 bála belföldi dohány. A működés megkezdéséhez ez a mennyiség és a raktárépület átalakítása is elegendő volt, a későbbiekben az épület másik szárnyát, ami akkor még a posta járműtelepe volt, szintén a gyárhoz csatolták. Megnyitásakor a kőbányai a főváros negyedik dohánygyára lett, a megmaradt kilenc vidéki gyár mellett, berendezésére és termelőképességére nézve viszont a legnagyobb. Első igazgatója Werner Samu lett, aki korábban a fiumei és szentgotthárdi gyárnál is dolgozott. 



Munkaterem
- Tíz esztendő 1918-1928.

1922 márciusában már húszezer doboz 100 grammos Kir és Pursicsan márkájú dohányt, ötszázezer csomag 25 grammos Középfinom Török és Finom Hercegovinai dohányt, valamint összesen 15 millió Memphis, Nilus, Király, Hölgy, Hercegovinai és Princesas cigarettát készítettek, így áprilisra a gyár már fedezte a szükségleteket és megszűnt a világháború miatti korábbi áruhiány. Sőt, az időközben felszabadult és újraindított pécsi üzem termelésével együtt ismét lehetőség nyílt a magyar dohányáruk exportjára is.  


A gép ontja magából a cigarettákat - Filmhiradó, 1946. június

1930-ban nagy mennyiségű dohányáru hiányára lettek figyelmesek a gyárban. A munkások nem csempészhették ki, hiszen – a régi módszer szerint – távozáskor megmotozták őket, és csomagjaikat is ellenőrizték. Hivatalos vizsgálat indult, mely során a nyomozók ott találták az első problémát, hogy a belső ellenőrzés során a tisztviselők közt nem is gyanították a tetteseket, „hiszen mind érettségizett, intelligens ember”, akikről ilyesmi nem is feltételezhető. Ezzel párhuzamosan az is kiderült, hogy jól öltözött fiatalemberek kerestek fel trafikokat, és a beszerzési árnál jóval olcsóbban kínáltak eladásra dohányárut.


A gyárépület Kőbányai út felőli oldala - Filmhiradó, 1946. június

Ezen a nyomon indultak a detektívek, majd a személyleírások alapján hamarosan gyanúba került tisztviselőket elkezdték megfigyelni. Természetesen a sejtés beigazolódott, és kiderült, hogy kivétel nélkül vezető tisztviselők álltak a lopások mögött, akik aktatáskáikban nap nap után hordták ki a cigarettákat. Közel 30.000 pengő értékű árut csempésztek ki ily módon. Őket hivatali sikkasztás és lopás vádjával letartóztatták. Az is kiderült, hogy az egyik legfőbb bizalmi állást betöltő motozónő is a csempészek közé tartozott.  


Tildy Zoltán köztársasági elnök és felesége a gyárban - Filmhiradó, 1946. június

Az egyik legrövidebb életű dohánygyár nem a dohányról vált ismertté: épületéből hazánk egyik nemzeti kisebbségének lett meghatározó helye. 1946-tól polgárháború dúlt Görögországban, ahonnan az első menekülteket szállító vonat 1948 áprilisában érkezett Magyarországra 840 gyermekkel és anyával. A menekültek többségét vidéken helyezték el, Budapesten pedig az éppen bezárt dohánygyár épületét jelölték ki számukra, ami így a görögök központjává vált, itt tartották nemzeti ünnepeiket, még iskolájuk is volt. Nem csak a menekültlét miatt nem lehetett idillinek nevezni az itteni életet. A családok az egykori gyártási termekből kapkodva kialakított 6-12 négyzetméteres, komfort nélküli szobákban zsúfolódtak össze. Nagyjából 25 családra jutott egy fürdőszoba és egy konyha, és ez ma sincs másképp. 1968-ig élt itt a görög kolónia, ma szociális bérlakások vannak az épületben.


A gyár újonnan megnyílt üzemi konyhájának első ebédje a gyárudvaron, amelyen Tildy Zoltán is részt vett - Filmhiradó, 1946. június

De legalább az egykori gyárépület megmaradt, még ha átépített és egyre romló állapotban is. Az 1990-es évekre a megnövekedett forgalom miatt elkerülhetetlenné vált a Kőbányai út és Salgótarjáni utca közötti meglehetősen szűk és alacsony aluljáró kiszélesítése. Nem csupán több autósávra volt itt szükség, de a meghosszabbítani tervezett 1-es villamos pályáinak is be kellett férni a vasúti híd alá. Ennek érdekében 1998-ban elbontották a dohánygyár egyik, az úttal párhuzamos épületét, mely akkor hajléktalanszállóként üzemelt. Ugyanez a sors várt a Kőbányai úti főépület kb. 30 méter hosszú díszes utolsó szakaszára is, amely belelógott a tervezett új útszakaszba. A megmaradó tömbépület tűzfalán leglább olyan mintát alakítottak ki, ami emlékeztet az eredeti díszítettségre.


Dolgozók Világlapja, 1946.06.15.

A gyár igazgatói voltak

1921.07.-1922. Werner Sameu
1923.07.-1932. Waizer Béla
1932.07.-1933.07. Funk Ádám
1933.07.-1935. Radits Bertalan
1935.02.-1939. Oltványi Adorján
1940.01-1944. Valentényi Géza
1945-? Ács X ?



A gyár tiszti kara az udvaron - balról a harmadik Waizer Béla

 

A gyár termelésével kapcsolatban csupán négy évből állnak rendelkezésre adatok, de már ez is meghökkentő mennyiség. Az 1928/29-es, 1936/37, 1937/38, 1947/48-as költségvetési évben készült itt:
- 1.525.895 kg pipadohány és
- 3.416.440.233 db cigaretta.


Tolnai Világlapja, 1926.09.29.

Az alábbi, 1947. június 25-én készült fotók helyszínéül a Lágymányosi Dohánygyár volt megadva, de ez biztosan téves, mert ott sehol nem voltak boltíves ablakok. Egy másik forrás említette a kőbányai gyárat, így fogadjuk el, hogy ott készültek. Esetleg lehetett még Óbudán, bár ott június 20-án készült fotósorozat, Lágymányoson pedig 22-én.


A dohánylevelek osztályozása, 1947. június 25.


A dohánylevelek osztályozása, 1947. június 25.


A finomra vágott dohánylevelek gépi osztályozása, 1947. június 25.


Fiatal munkásnő a kész cigaretták minőségét ellenőrzi, 1947. június 25.


A kész cigaretták csomagolása, 1947. június 25.


Cigarettára gyújt egy látogató, 1947. június 25.


Cigarettatöltő gépsor, 1947. június 25.


Csomagolják a "Pajtás" cigarettákat, 1947. június 25.


Ládákban áll a kész cigaretta a Kőbányai Dohánygyár áruraktárában, 1947. június 25.


Dohánylevelek aprítása,
1947. június 25.

Képek a görög kolónia életéből (Dohánygyári emlékek Facebook-csoport)


A gyárudvaron


1951.


1959.


A 2003-ban elhelyezett emléktábla az épület falán


2021. augusztus 26-án avatták fel Antal Balázs és Hatházi László: A Nap alatt című munkáját. A vasból készült színes falkép már létező motívumokból készült: a mentőöv a Nemzeti Segély jelképe volt, az emberalak egy vándorzászlón, a Nap pedig a debreceni gyógyfürdő homlokzatán szerepelt.

Az épület


A keskeny aluljáró, és a mára lebontott épületek a jobb oldalon, 1961 - Fortepan 104.261


Jól elkülönül az eredeti épületrész és a dísztelen ráépítés, 1966 - Fortepan 65.349


1963 - Fortepan 252.006



1963 - Fortepan 252.007

 


A bontás megkezdődött - 1998.


A mai állapot