Pécsi Dohánygyár

Pécsi Dohánygyár

1912. április 12. óta
7622 Pécs, Dohány utca 2-6.
__________________________________________________________________________________________
A dohány és Pécs kapcsolata nagyon régre, egészen az 1750-es évekig nyúlik vissza, a Dél-Dunántúl dohánytermesztése jelentős volt már akkor is. Annak ellenére, hogy 1879-ben Tolnán, Faddon, Barcson és Szulokon volt dohánybeváltó állomás, dohánygyár sokáig nem létesült a környéken, pedig az ország többi részén sorra nyíltak meg az új gyárak. Bár a dohánygyártásnak is van múltja a dél-dunántúli területen: Pécsett működött a Stern-féle, Nagykanizsán a Spanner-féle szivargyár. Több éven át Szekszárdon is működött szivargyár, melynek tulajdonosa, Piszter István kilenc évig volt Amerikában, hogy a dohánygyártás területén tapasztalatokat szerezzen.

A pécsi sajtó - amely akkor még német nyelvű volt, ahogyan a polgárság zöme is - már 1870-ben jelezte, hogy szükség volna egy dohánygyár létesítésére. "Ez azért is fontos lenne - írja a lap - mert a pécsi szénbányákban és más iparvállalatokban körülbelül 2000 férfimunkás áll alkalmazásban, akiknek feleségei és leányai lehetnének a dohánygyár munkásnői, ami által a termelési költségek nem emelkednének a normális magasság fölé."


1923.

Az idő telt, sorra jöttek létre újabb és újabb gyárak az ország területén. A pécsi küldöttségek egymást érték a kormánynál: 1895-ben, 96-ban, 1900-ban és 1903-ban is sürgették egy dohánygyár Pécsre telepítését. Indokként hozták fel a Pécs környéki hegyek szőlőit teljesen elpusztító filoxérát, mely miatt sok ember veszítette el megélhetési forrását; és a városban bőségesen rendelkezésre álló női munkaerőt. További érvként, hogy a pécsi szénbányák miatt itt sokkal olcsóbb a tüzelőanyag, valamint hogy a környék dohánytermelő területeiről olcsóbban és könnyebben beszerezhető a nyersanyag. Kiemelik a város jó vasúti összeköttetését, és hozzáteszik, hogy a pécsi gyár Szlavóniát is elláthatná szívnivalóval, hiszen ott nincs dohánygyár. Hosszú huzavona után végre 1906. január 13-án a 68015/1904. sz. rendelettel az 1904. XIV. tc. alapján felállítandó új szivarkagyár székhelyéül Pécs városát jelölte ki, s ezzel a gyár alapítása megtörtént. Innét még hat évnek kellett eltelnie, mire 1912-ben végre megindulhatott a termelés a gyárban.


1918.

A dohányból a feldolgozást követően szivarka illetve pipadohányt készítettek, ezeket 25, 50 vagy 100 grammos egységekben, papírcsomagban vagy kartondobozban hozták forgalomba.
A szivarkadohányból továbbá cigarettát készítettek. Ez lehetett kartonszopókával ellátott szopókás, vagy a cigarettapapír teljes hosszában dohánnyal töltött szopóka nélküli cigaretta. A gépekkel előállított cigarettát két munkamenetben gyártották, kétféle munkagéppel, ha szopókásak. Az egyik gép elkészítette a szopókával ellátott hüvelyt, a másik megtöltötte ezt dohánnyal. A szopóka nélküli cigarettákat egy munkamenetben állították elő. A vágott dohány garatszerű adagolóba került, ezt a gép a szivarkapapír szalagra vezette, a papír két egymásra hajtogatott szélét összeragasztotta és összesajtolta a "varrott" szivarkáknál. A ragasztott cigarettáknál a papír két szélét összeragasztották. A gép hosszú szivarkatörzset készített, és ebből vágta le a megfelelő méretű darabokat egy borotvaszerű késsel. A kész szivarkákat gondos átvizsgálás után 10, 20, 50, vagy 100 darabos egységekbe csomagolták. Pécsett gyártották a Dráma szivarkát, mely különleges módon, "akként készül, hogy az egyik vége csigaszerűen becsavartatik".

A második világháborúban visszaesett majd szünetelt azoknak a cigarettáknak a gyártása, melyek összetételét főként drága, külföldi dohányok adták. Egyrészt a beszerzés nehézségei, másrészt a hirtelen megemelkedett árak okozták ezt. A pécsi dohánygyár 1944. december 6-tól 1945. augusztus 30-ig a szovjet hadsereg alakulatainak dolgozott, a nyersanyagot is ők szerezték be. Egyre nagyobb nyomás nehezedett a gyár dolgozóira, az előre megadott mennyiségű gyártmányt csak túlóra árán tudták előállítani, de sokszor ki sem fizették őket. A gyárban megszaporodtak a lopások, leginkább ez ártott az oroszokkal való kapcsolatnak. Tudomásukra jutott, hogy a Nádor Szálló portása, főpincére, és még sokan mások nyíltan a piacokon árulják a pécsi gyár termékeit irreális áron, 45 Pengőért 100 db Symphoniát.

A gyártmányok 1945-től kezdve először Magyar és Munkás, majd Kukás, 3 éves Terv cigarettákból állottak. Ezt követően Harmonia, Kossuth, Sellő, Bástya és 5 éves Terv márkák jelentek meg.

1949-től feloszlott a Magyar Dohányjövedék, és a gyárak nemzeti vállalatok lettek. Az 50-es évektől szinte mindegyik gyár készítette mindegyik márkát. Új fejezet a lágymányosi gyár bezárásával kezdődött, amikor az ottani filteres Fecske márka átkerült Pécsre és Egerbe. A következő tíz évben nagy változás történt: megkezdődött az akkor újdonságnak számító aktívszenet tartalmazó, kreppelt papírból és acetát szálból készített kombinált filterek gyártása. Folyamatos kutatásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően a gyár lépést tudott tartani a változó fogyasztói szokásokkal. Ez hívta életre a mai napig is sikeres Sopianae márkát 1973-ban. 1986-ra a filteres cigarettafogyasztás 34%-át a Szofi adta. Az aktívszenes filter gyártását a gyár szabadalmaztatta, az új termékek mindegyike már olyan filterrel készült, mely jelentősen szűri a kátrányon és nikotinon túl az egyéb káros füstalkotókat is.

A Sopianae továbbfejlesztéséből született 1987-ben a Sopianae17, mely mini, 17 darabos csomagolásban karült forgalomba, alacsony árkategóriájú cigarettaként.
Az alacsony kátrány és nikotin tartalmú Sopianae Lady és Junior mellett a magasabb igények kielégítését célozta az elegáns megjelenésű és tetszetős 100-as Sopianae. Ennek és a Nádor-nak a filterébe egyes rákkeltő anyagok megkötésére is alkalmas adalékanyagokat is beépítettek.

A gyár 1992-es privatizálása óta a tulajdonos British-American Tobacco jelentős és folyamatos befektetéseinek köszönhetően megújult a Pécsi Dohánygyár, modernizálódott az egész vállalat. Az ezredfordulóra a British-American Tobacco Hungary korszerű, országos nagyvállalattá vált, amely kiváló termékekkel és mintegy 47%-os piaci részesedésével a magyar dohánypiacon vezető szerepet vívott ki.

Már az is nagy szó, hogy a temérdek magyar dohánygyárból a sátoraljaújhelyi mellett a pécsi az, mely megmaradt, de 2006-ban nagy változást hozott, hogy a gyár már az európai piacra is termelhet, nem csak a hazai fogyasztókat látja el.


1911.

1930 körül


1911.


A Bacsó Béla utca felől, a remíz hátterében a dohánygyár - 1950 körül


Tíz Esztendő 1918-1928.

Dohánykertészek próbaszíváson, 1920.

Dohánykeverék készítése, 1950-es évek


Dohányvágó gép, 1950-es évek


Triumph gyártósor, 1957 körül


Dunántúli Napló, 1959.01.22.

Dohányvágó gép, 1960.


Dunántúli Napló, 1961.03.17.


Dunántúli Napló, 1963.02.20.


Dunántúli Napló, 1963.12.03.


Dunántúli Napló, 1964.11.20.


Dunántúli Napló, 1965.09.15.


Dunántúli Napló, 1966.03.26.


Dunántúli Napló, 1968.01.21.


Dunántúli Napló, 1968.09.12.


Dunántúli Napló, 1975.11.27.


Dunántúli Napló, 1976.02.15.


Dunántúli Napló, 1976.03.31.


Dunántúli Napló, 1977.05.31.


Dunántúli Napló, 1978.12.17.

 

 

Skoda cigarettatöltő gép, 1970-es évek


Cigaretta gyártósor, 1980. Forrás: Fortepan, Nr. 125016.


Cigaretta gyártósor, 1980. Forrás: Fortepan, Nr. 125017.


Cigaretta gyártósor, 1980. Forrás: Fortepan, Nr. 125023.


Cigaretta gyártósor, 1980. Forrás: Fortepan, Nr. 125024.


Cigaretta gyártósor, 1980. Forrás: Fortepan, Nr. 125021.


Cigaretta gyártósor, 1980. Forrás: Fortepan, Nr. 125023.


Sopianae cigaretták csomagolása, 1980. Forrás: Fortepan, Nr. 125015.


Sopianae cigaretták csomagolása, 1980. Forrás: Fortepan, Nr. 125018.


Sopianae cigaretták próbaszívása, 1980. Forrás: Fortepan, Nr. 125019.


Cigaretta gyártósor, 1980. Forrás: Fortepan, Nr. 125025.


Cigarettacsomagoló gép, 1980. Forrás: Fortepan, Nr. 125032.


A gyár dohányzóhelyisége, 1980. Forrás: Fortepan, Nr. 125020.


Dunántúli Napló, 1980.08.06.


Dunántúli Napló, 1985.02.08.


Dunántúli Napló, 1986.08.06.


Dunántúli Napló, 1987.02.19.


Dunántúli Napló, 1987.08.05.


Dunántúli Napló, 1988.06.11.


Dunántúli Napló, 1989.06.18.


Dunántúli Napló, 1991.01.19.


Dunántúli Napló, 1991.01.22.


Vas Népe, 1991.05.17.


Dunántúli Napló, 1992.01.17.


Dunántúli Napló, 1992.02.17.


Dunántúli Napló, 1994.09.28.


Dunántúli Napló, 1995.05.27.


A felújított gyárépület - Napi Gazdaság, 2002.04.18.



A BAT Pécsi Dohánygyár termékei 1995 körül

A gyár bejárata napjainkban