Vásárosnamény - Dohánybeváltó

Működési ideje: ~1852~1990.
Vásárosnamény, Szabadság tér - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
A Nyíregyházi Dohánybeváltó Felügyelőség illetősége alatt
______________________________________________________________________________________

A beváltó megismeréséhez nagy segítséget nyújtott Filepné Kiss Renáta részletes írása. Ebből tudható, hogy a beváltó létrejöttének pontos dátuma ismeretlen, de az biztos, hogy 1853 előtt épült.

 

A Debrecen-Nagyváradi Értesítő 1853. június 12-i számából kiderül, hogy a császári királyi dohánygyári főigazgatóság nagyobb összeggel járult hozzá, hogy a vásárosnaményi hivatal épületein építéseket, igazításokat és helyreállítási (kőműves, asztalos, lakatos, kovács, festő, stb.) munkákat végezhessenek. Ennek kivitelezésére a főigazgatóság nyilvános árverést hirdetett, melyen a munkát az a vállalkozó nyerte el, aki a legolcsóbb vagy legkedvezőbb ajánlatot tette.

1909.

A beváltó, létrejöttét a Vásárosnamény térségében régóta jelenlévő dohánytermesztésnek köszönhette. 1904-ben megépült a Nyíregyháza-Vásárosnamény helyi érdekű vasút, így a két település közvetlen kapcsolatba került egymással. Ettől kezdve a dohánybeváltó hivatal teljes készletét már nem Kisvárdán keresztül, hanem Vásárosnaményból közvetlen felrakodással szállították Nyíregyházára. A munka megkönnyítésére 1905-ben kiépítették a dohánybeváltótól a vasútállomásig tartó iparvágányt, amely ma is látható.

A dohánytermesztés sok család számára jelentett biztos megélhetést és munkát, amely márciustól-márciusig tartott. Mire befejeződött az előző évben termett dohány beváltása, már vetni kellett a palántának való magot. A termesztés fokozását az állam is támogatta: szárítópajták építéséhez nyújtottak támogatást. A XX. század elejétől a környező falvakból sokan dolgoztak idénymunkásként a dohánybeváltóban, tehát a munka szezonális jellege miatt nem alkalmazták őket folyamatosan.

1905.

A termesztőket extra pénzforrással kecsegtette a csempészet is. A Vásárosnaményhoz közeli Ópályi határában két komádi lakost, Berki Istvánt és feleségét Varga Krisztinát a mátészalkai csendőrök 1910. december 28-án a község határában dohánycsempészésen érték. Mindkettőjüket letartóztatták és a náluk talált közel 27 kilogramm dohányt elkobozták.

Az első világháborút megelőző években hat dohánybeváltó felügyelőség, 36 dohánybeváltó hivatal és 22 dohánygyár működött Magyarországon.

A XX. század első éveiben, majd a két világháború között korszerűsítették a dohánybeváltót. 1901 és 1909 között 84.379 korona összértékben az alábbi fejlesztések valósultak meg: a hivatal kezelői lakásában két új cserépkályhát állítottak fel, átalakították az I. számú dohányraktárt, fúrt kutat létesítettek, újabb dohánylevél-raktárak épültek, a meglévő épületek tatarozásra kerültek, kikövezték a beváltóhoz vezető kocsiutat.

 

Helyreállították a hivatali kezelő lakását, léckerítés készült, emellett irodát, bizottsági szobát és őrszobát építettek, és kivakolták három raktár mennyezetét is. Az egyes munkálatokra – ahogyan korábban is – pályázatokat írtak ki. A hazai ipar támogatása érdekében előírás volt, hogy a munkát elnyert vállalkozó a felújítás során csak belföldön előállított építési anyagokat használhatott, a szállítandó ipari termékeket és a vasanyagokat is kizárólag belföldi gyárakból szerezhette be.

1934.

1933 áprilisában kocsiút, betonjárdák, szélfogó üvegfalak kivitelezésére, illetve lakatos, üveges és mázolómunkák elvégzésére hirdettek versenytárgyalást.

Maresch Emil, a hivatal vezetőjeként számos alkalommal képviselte Vásárosnaményt és a dohánybeváltót hivatalos rendezvényeken, így 1903. augusztus 30-án Nagykárolyban a piarista társház alapításának 178. évfordulóján is. Az eseményen részt vevő vendégek az új házfőnök lakosztályában találkoztak, majd „kis szíverősítőt véve az ebédlőbe vonultak. Az ebéd alatt a melyen fesztelen kedélyesség uralkodott számos pohárköszöntőt mondtak. A kitűnő hangulatban lefolyt ebéd délután 4 órakor ért véget.” Néhány héttel később, 1903. szeptember 20-án pedig munkatársa, Kőrössy Pál dohányjövedéki tiszt társaságában részt vett a Tiszaújlakon megrendezett Rákóczi-ünnepségen.

Maresch Emil és felesége támogatták a vitkai római katolikus egyházat, 1909 áprilisában igen értékes tárgyakat ajándékoztak a templom részére. Adományoztak „egy kék selyem pluviálét (díszes papi palást) 100 korona, egy arany kelyhet 200 korona értékben, továbbá egy igen díszes fehér selyem baldochinumot és két magasan csipkézett gyönyörű albát (miseing).”

1941.

Torma Ferenc 1907-ben a nagykállói dohánybeváltó hivatalnál kezdte a pályáját gyakornokként, 1926-ban került Vásárosnaményba, s élénken részt vett a település társadalmi életében is.

 

Torma Ferenc

Gombita Sándor egykori vásárosnaményi lakos elbeszéléséből tudjuk, hogy 1934-ben hadgyakorlatot tartottak a településen, és „a katonák a dohánybeváltóban voltak elszállásolva. Itt volt a laktanya akkor. A háború idején pedig a német hadseregnek a dohánybeváltóban volt a raktárbázisa.”

1945-ig a dohánybeváltó nemcsak begyűjtötte a dohányt, hanem fel is dolgozta, fermentálta. Akkoriban a gépesítés még minimális volt, az itt dolgozó több száz ember nehéz fizikai munkával, természetes úton végezte a fermentálást. 1945 előtt évente átlagosan 10-12 ezer mázsa dohányt dolgoztak fel.

A II. világháborút követően két fermentáló vállalat irányította a magyarországi dohánytermeltetést: a keleti országrészben a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat (NYIDOFER), az ország többi részén pedig a Duna-Tiszaközi Dohánybeváltó és Dohányfermentáló Gyár.

 

1983.

1945 után megszűnt a fermentálás a dohánybeváltóban, csak felvásárló- és tároló telepként működött. Vásárosnaményba tehát „csak téli álomra érkezett vissza a fermentált dohány, itt raktározták, forgatták, hogy aztán útra keljen a szélrózsa minden irányába” – mesélte Katona Józsefné, akkori csoportvezető. Az 1940-es évek végétől dolgozott a dohánybeváltóban, három évig válogatta a dohányt, majd a bálák préselésével foglalkozott. Ezt követően lett csoportvezető, majd párttitkári tisztséget is betöltött és országgyűlési képviselőként is tevékenykedett.

 

Kelet-Magyarország, 1990.05.25.

 

Ismert vezetők és személyi változások:

 

1873. Grünenwald Jakab kezelő, Csázik Péter gyakornok

1875. Grünenwald Jakab kezelő, Máté Gyula tiszt 

1879. Kohányi Róbert kezelő, Máthé Gyula tiszt

1879. Kohányi Róbert IV. oszt. kezelő, azonos minőségben áthelyezve Marosvásárhelyre

1879. Habrovszky Antal I. oszt. tiszt áthelyezve Rakamazból

1881. Báthy Zsigmond tiszt áthelyezve Csókáról

1884. Báthy Zsigmond kezelő, Máté Gyula tiszt

1885. Báthy Zsigmond kezelő áthelyezve a debreceni dohánybeváltó felügyelőséghez felügyelői helyettesi minőségben

1886-1891. Reim János kezelő, Szarka József tiszt

1891. Meskó György tiszt áthelyezve Nyíregyházáról

1892-1893. Kezelő: Reim János. Hivataltiszt: Meskó György.

1893. Meskó György, vásárosnaményi és Székely József, nyírbátori dohánybeváltó hivatali tisztek kölcsönösen áthelyeztettek

1894-1895. Reim János kezelő, Székely József tiszt, Körösi Pál gyakornok

1896-1897. Reim János kezelő, Székely József tiszt, Reim Béla gyakornok

1898-1900. Reim János kezelő, Körösy Pál tiszt

1901-1903. Pelczer Zsigmond kezelő, Körösy Pál tiszt

1902-1903. Tóth Endre gyakornok

1903. Pelczer Zsigmond kezelő, azonos minőségben áthelyezve Budapestre

1904-1906. Maresch Emil kezelő, Körössy Pál tiszt, Tóth Endre gyakornok

1905-1906. Veress Miklós, Lovassy Jenő gyakornokok

1907-1908. Maresch Emil kezelő, Körössy Pál tiszt, Tóth Endre segédtiszt, Veress Miklós, Lovassy Jenő gyakornokok

1908-1909. Porzsolt József gyakornok

1909. Maresch Emil kezelő, Körössy Pál tiszt, Tóth Endre, Veress Miklós segédtisztek

1910-11. Maresch Emil kezelő, Körössy Pál tiszt, Tóth Endre, Porzsolt József gyakornokok

1912. Maresch Emil kezelő, Körössy Pál, Tóth Endre tisztek, Porzsolt József segédtiszt

1912. Körössy Pál kezelő, azonos minőségben áthelyezve Nagylétára

1913-1918. Maresch Emil kezelő, Tóth Endre tiszt, Porzsolt József segédtiszt

1913-1914. Maresch Andor gyakornok

1916. Nagymáté József segédtiszt, azonos minőségben áthelyezve Nagytárkányba

1923. Porzsolt József főtiszt áthelyezve Kisvárdára

1927-1928. Reim Iván felügyelő, Veress Miklós főtiszt, Nagy Torma Ferenc tiszt

1929-1932. Reim Iván felügyelő, Torma Ferenc tiszt

1935. Csázik József felügyelő, Torma Ferenc főtiszt

1936. Csázik József felügyelő, File András tiszt

1937-1938. Csázik József felügyelő, File András, Földváry Tamás tisztek

1940. Csázik József felügyelő, Horváth Lajos tiszt, Fábián József gyakornok

1941. Figeczky Jenő felügyelő, Horváth Lajos főtiszt, Jármy László segédfelügyelő

1942-1943. Figeczky Jenő felügyelő, Jármy László segédfelügyelő

1944. Figeczky Jenő felügyelő, Jármy László segédfelügyelő, Uri-Szabó Károly tiszt

 

Ismert építkezések:

 

1901. szeptember 30-ig tiszti lak építése 6.959 K 41 fill.

1901. szeptember 30-ig új dohányraktár építése 49.692 K 29 fill.

1902. szeptember 30-ig új dohányraktár építése 49.112 K 43 fill.

1902. épületek tatarozása, csatornák, árnyékszékek stb. létesítése 1512 K

1904. kezelői lakház helyreállítási munkálatai 12.846 K

1905. fúrott kút létesítése

1906. irodaépítés 7736 K 16 fill.

1907. október 31-ig új dohányraktár építése 51.908 K 23 fill.

1909. a II. és III. sz. raktárak mennyezetének vakolása

1911. új dohányraktár építése 61.046 K

1932. műpalafedési, ács- és bádogos munkálatok

1933. kocsiút, betonjárdák és szélfogó üvegfalak építése 23.000 P

1934. tatarozási és megújítási munkák 18.200 P

1938. tatarozási munkák

1939. kútfúrás