Debreceni Dohánykutató Intézet

1951-1993.
Debrecen, Attila tér 3.
___________________________________________________________________________________

A 19. században az egyre élénkülő dohányipar jó minőségű, hazai nyersanyagot követelt. Debrecen-Pallagon 1898-ban megnyitotta kapuit a Dohánytermelési Kísérleti Állomás. Azért esett a választás Debrecenre, mert a városról elnevezett dohányfajta szolgáltatta a legjobb pipadohányt.

Az állomás feladatául kapta a termelési és kezelési eljárások fejlesztését, a dohány nemesítését és a vetőmag termesztését, a gazdák oktatását, a szaktanácsadást, a szakirodalom ápolását, a dohányjövedéki tisztek és a dohánykertészek képzését. A munka ennek szellemében és rendkívül eredményesen folyt a II. világháború végéig. 1951-ben a termesztési és a feldolgozási kutatásokat a Budapestre telepített Dohánykutató Intézetben egyesítették. Egy évtized multán e két szakterület szétvált, majd 1971-ben Debrecenben újra egyesült.

Az intézetet ekkor a Magyar Dohányipari Vállalatok Trösztje vette át, s ismét korszerű intézménnyé fejlesztette. A fajta-előállítás, a termesztési kutatások, a gyártmányfejlesztés egyaránt kedvező feltételek között folyhatott, s mindegyik területen sikert hozott (új fajták, Sopianae cigaretta). Előtérbe kerültek az egészségvédelem kérdései.

A dohányipar magánosításával az intézet elvesztette biztos anyagi hátterét. Szervezeti változtatásokkal, pályázatokkal, s jelentős létszám- és kutatásitevékenység-csökkentés árán sikerült megmaradnia. 1992-től részvénytársaságként működik.