Debreceni Dohánygyár
1887. október 25. - 2004. május 1.
4030 Debrecen, Vágóhíd utca 2.
___________________________________________________________________________________
Már egy 1820-as térképen is szerepel Debrecenben Dohány Fábrika (teljes térkép)
A Dohányjövedék tevékenységének szélesítésére a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium újabb dohánygyár építését határozta el. A már működő tíz gyár további bővítéséről szó sem lehetett, azokban már így is 15.400 munkás zsúfolódott össze. A leendő helyszínek között felmerült Szeged, Szabadka és Arad is, de a választás Debrecenre esett.
Tervrajz 1885-ből
A város vezetése a Pénzügyminisztérium kérésére 1880-ban 24 kataszteri hold földterületet engedett át a pénzügyi tárca javára. A telek a város akkori központjától 1,5 km-re helyezkedett el, kissé mélyen fekvő, nádas, ingoványos területen, melyet a lakosság eredetileg legelőnek használt. Az építkezés megkezdésekor nagy gondot okozott a talajvíz elvezetése és a föld stabilizálása, így az egész U alakú épülettömb alá egyméteres betonalapot készítettek, ami jelentősen megnövelte a munkálatok idejét és költségeit.
Ország-Világ, 1888.06.09.
A Debreczen–Nagyváradi Értesítő szerint 1886. október 24-re „a dohánygyár főépületének építése már annyira előhaladt, hogy kevés hijján az egész második emelet fala is fel van rakva; sőt a keleti szárnyon már az ácsmunkát is megkezdték. Hozzáfogtak a gépház és a 33 méter magas gyárkémény alapjának betonirozásához is. Az építési vállalkozók: Gregersohn és Fischer czég tegnap, szombaton nagy bokréta (felegyenlet) ünnepélyt rendeztek, mely alkalommal a harmadfélszáz munkást megvendégelték.”
1908.
1887. október 25-én került sor a gyár átadására, és megkezdődött a termelés. „A szivargyártás megkíséreltetett és majdnem két éven át űzetett is, de mivel a földműveléshez szokott munkásnép erre egyáltalában nem bírt hajlammal, a szivargyártás eme gyárban végképen beszüntetett.” Így Debrecenben leginkább pipadohány és a Thanaton elnevezésű dohánykivonat készült.
Ebben viszont kimagaslók voltak, és a nagyarányú termelés eredményeként 1889-től Zágrábban megszűnt a közönséges pipadohányok gyártása. Az igények változásával lépést tartva 1894-től főként olcsóbb fajta cigaretták előállításával foglalkoztak. 1914-ig főleg Hölgy, Király, Magyar, Virginia cigarettát, Hunnia és Pannónia szivart, Legfinomabb Magyar cigarettadohányt, Finom- és Középfinom Magyar, Hazai, Kapa és Mérsékelt árú pipadohányt készítettek. Utóbbit kizárólag a katonaság és egyéb fegyveres testületek tagjai vásárolhatták, e korlátozás miatt belső használatban csak „Limitó” néven emlegették.
1920 körül
1896-ban a gyár közel 80 ezer mázsa nyersanyagot használt fel, készgyártmányainak értéke elérte a 8 millió forintot. 1898-ban a munkások közül csupán 150 volt férfi, napi keresetük 75 krajcár és 1,50 forint között volt, a mintegy 1300 női munkás bére 50 és 90 krajcár között alakult.
Tíz esztendő 1918-1928.
Az első világháborúban a súlyos nyersanyaghiány okozott nagy problémákat, így a termelés a teljes kapacitásnak csupán 30–40 százaléka volt ezekben az években. A pipadohánygyártás nyersanyagának pótlására ebben az időben sok esetben alkalmaztak a Nagyerdőben összegyűjtött, majd kiszárított tölgyfalevelet.
1926-ban kívülről felújították a gyártási üzemet. Akkoriban történt, hogy a dohánybeváltókból érkezett, átlagosan 180 kilós bálákat raktárhiány miatt a gyár 
udvarán helyezték el, 15-20 méter magas piramis alakba tornyozva, gyékénnyel letakarva. Ennek a szakszerűtlen felhalmozásnak volt köszönhető, hogy egy nagy esőzés során 5-6000 mázsa dohány tönkrement.
1929-ben megindult a nikotingyártás, ami lehetőséget adott az addig értéktelen melléktermékek és dohányhulladékok hasznosítására. A gyár kezdetben egy műszakban termelt, ezt később felváltotta a folyamatos üzem.
1938-ban gépesítették a dohányfermentálást, ezzel számos nehéz fizikai munkát 
sikerült kiküszöbölni. 1944. szeptember 8-án a háborús események miatt ideiglenesen beszüntették a gyár működését. 1944. október 19-én, amikor a harcok után felszabadult Debrecen, a város nagy része és a jelentősebb üzemek romokban hevertek. Ehhez képest nagyon rövid idő után, október 23-án újra megindult adohánygyár termelése. Főleg a szovjet Vörös hadsereg részére gyártottak cigarettát és pipadohányt jóvátétel címén, ezeket 2, 3 és 5 pengős áron hozták forgalomba.
1936.
1946-ra szinte teljesen helyreállították a gyárat, amely a háború alatt több súlyos légitámadást is elszenvedett. Az eleinte bevezetett kézi cigarettagyártás nem vált be, így sietve üzembe helyeztek két töltőgépet, amelyek a termelést már nagymértékben növelték. A lakosság részére történő cigarettagyártás csak ekkor indult újra.
A dohánylevelek érkezése a gyárba
1948-ban „a budapesti Dohányjövedék rendelkezésére az elmúlt héten a debreceni dohánygyárban vizsgálatot tartottak, mert az a gyanú merült fel, hogy a gyárból nagymennyiségű cigarettát csempésztek ki. A vizsgálat során eltávolították az üzemi bizottság egész vezetőségét. A hivatali vizsgálattal egyidejűleg a rendőrség is nyomozást folytatott és ennek eredményeképpen őrizetbe vették Kocsis László dohánygyári igazgatót, Pál Antal aligazgatót, Lengyel József üzemi bizottsági elnököt, Balogh Gábor vállalati szakszervezeti elnököt és Propok Lajos tisztviselőt” – adta hírül a Népszava március 7-én.
A levelek válogatása
Az 1950-es évektől a legolcsóbb, tömegtermelésű gyártmányok készültek itt, főként Kossuth, Munkás, Symphonia és Terv. Hosszú évekig ezek jelentették a gyár cigarettakínálatát. A pipásoknak készült a Hortobágy, Kerti, Magyar és Vegyes pipadohány, illetve újra forgalomba hozták az először 1937-ben bevezetett, illatosított Club márkát is. Cigarettát pedig továbbra is a Debreceni, Szabolcsi és Tiszai dohányokból lehetett sodorni.
A levelek válogatása
1967-ben az augusztus 25-én megnyíló Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár újdonsága volt a pipásoknak már régóta ígérgetett 8 forintos Sztár dohány, melyből egyelőre ötezer csomagot készített a debreceni gyár.
Bankett pipadohányok csomagolása
1968-ban nagyarányú műszaki fejlesztés zajlott, melynek köszönhetően összesen közel 10 milliárdra tervezték emelni a hagyományos típusú Kossuth, Munkás, Symphonia és Terv éves gyártását. Ráadásul tavasztól ezen márkák csomagolását megújították, ekkor jelentek meg azok a jól ismert grafikák, melyekkel (a Terv kivételével) egészen az ezredforduló utáni megszűnésükig készültek.
A Club pipadohány csomagolása
1969-ben az őszi BNV újdonsága volt a megújított csomagolású Club pipadohány, amely innentől már az aromát és a nedvességet jobban megőrző nylon-tasakban került forgalomba.
A dohánylevelek gőzölése
1970-ben, az egyre növekvő igények miatt, a zökkenőmentes ellátás érdekében Debrecenben is megkezdődött a Fecske cigaretta próbagyártása, két lépésben. Egy csehszlovák gép elkészítette a cigarettatörzset, majd egy NSZK-ból vásárolt másik szerkezet ráragasztotta a filtert. Tervbe vették, hogy a következő évtől kezdve tovább bővítik a filteres gyártmányaik választékát.
A dohányvágat ellenőrzése
1972-ben az augusztus 10–20. között első alkalommal megrendezett helyi ipari vásáron mutatta be a gyár új termékét, a Debrecen cigarettát, mely 20 és 10 darabos csomagban is forgalomba került, 6, illetve 3,90 forintos áron. Az 1974-es év újdonsága volt az aromásított Puszta pipadohány 11 forintért.
1978 augusztusában ismét újfajta cigaretta jelent meg Délibáb néven, melynél egy 
addig még nem próbált módszert, az úgynevezett klímazónát alkalmazták. Ez annyit jelent, hogy a cigarettaszálon, a filter közelében, körben apró lyukakat ejtettek a papíron. Így szívás közben, az ezeken a nyílásokon keresztül beáramló levegő hígítja a füstöt, még mielőtt az a filteren áthaladna. Eddigre óriási ugrást mutatott a Symphonia kereslete is, már csak 400 millió darabbal maradt el a Fecske mögött, de a szakemberek úgy számították, hogy a következő évben pozíciójuk megfordul. A szükségletek biztosítása miatt Debrecenben leállították a Fecske előállítását, hogy több kapacitás jusson a Symphoniának, sőt utóbbi gyártását Sátoraljaújhelyen is megkezdték.
1980-ban, a Dohányipari Tröszt felbomlása után a gyárak felosztották maguk között az egyes márkákat, így lett a továbbiakban debreceni termék a Symphonia.
Cigarettagyártó gépsor
1983-ban elkészült a hagyományos, pirosnál könnyebb, filterventillációs kék Symphonia. A ventilláció a Délibáb márkánál említett klíma-zónához hasonló apró lyukakat jelent. Viszont ezek már nem magán a cigarettatörzsön, hanem a filteren helyezkedtek el, de működési elvük ugyanaz: a szívás közben beáramló levegő a füstöt hígítja. Szintén új debreceni termék volt a Főnix is, mely 10 forintos árával az olcsó kategóriába tartozott.
Cigarettagyártó gépsor
1985 augusztusában kezdték meg a kátrány- és nikotinszegény, ventillációs filterű sárga Symphonia gyártását, majd hamarosan a mentolos változat is megjelent, a termékcsalád ötödik tagjaként.
1986 augusztusa mérföldkő volt az üzem életében, ugyanis a gyár vezetése, a Monimpex Külkereskedelmi Vállalat és az amerikai R. J. Reynolds Tobacco International együttműködési megállapodást írt alá a világhírű Camel cigaretta magyarországi gyártására.
Nagy halom Symphonia
1987-ben a gyár legnépszerűbb termékcsaládja tovább bővült, amikor májusban bevezették az Arany Symphoniát 14 forintért. A gyáralapítás 100 éves jubileuma alkalmából készült a hosszúméretű Főnix. A tűzből újjászülető mitológiai főnixmadár az 1600-as évek óta Debrecen hagyományos jelképe, még a címerében is szerepel, jelképezve a városnak minden vészből, pusztulásból való megújulását.
A rendszerváltást megelőzően forgalomba került a piros Symphonia – a kor divatjának megfelelően – 100 milliméteres, úgynevezett hosszú változatban is.
A Debreceni Dohánygyár 1992. június 30-án a németországi Reemtsma Cigarettenfabriken GmbH tulajdonába került. Az új vezetés azonnal jelentős műszaki fejlesztési programot indított el. A dohánytermékek korábbi, állami elosztási hálózata helyett megkezdődött az értékesítési rendszer piaci viszonyoknak megfelelő átszervezése. Nagy figyelmet fordítottak a hagyományok megőrzésére, jelentős béremelést hajtottak végre, és a gyár menedzsmentje továbbra is magyar szakemberekből állt.
Legfőbb gyártmányuk ezután is a nagy múltra visszatekintő Symphonia maradt. Az 1990-es évek során többször is próbálták megújítani, „divatosabbá” tenni, mert egyre inkább kezdett csak az idősebb korosztály márkájává válni. A fiatalabbak már inkább a nemzetközi fajtákat keresték, főleg, hogy sorra jelentek meg az egyre alacsonyabb károsanyag-tartalmú cigaretták. Így a hagyományos Symphonia fogyasztása csökkenni kezdett, és hiába jöttek létre új, modernizált termékcsaládok (1993-tól a Symphonia Príma, 1996-tól a Blond, 2000-től a Makrofilter), ezek sikertelenek maradtak. Az 1994-ben bemutatott kétfajta Delta cigaretta sem lett túl népszerű, így pár év után el is tűntek. A gyárnak nagyobb sikereket hozott a kimondottan alacsony árkategóriás Főnix, valamint a nemzetközi West termékcsalád. A sátoraljaújhelyi gyár tulajdonosa, a R. J. Reynolds cég kivonult Magyarországról, így 1998. júliusától Debrecen vette át a Camel és Mustang márkák gyártását. Rövid ideig "sajátmárkás" cigarettát is készítettek az 1992 óta Magyarországon is jelenlévő német Plus élelmiszerlánc számára is.
1991.
2002. május 15-én a világ negyedik legnagyobb dohányipari cége, az Imperial Tobacco felvásárolta a Reemtsma céget és annak üzemeit. Magyarország Európai Uniós csatlakozása kapcsán az Imperial Tobacco felülvizsgálta gyárainak működését és az EU 2004-es bővítésének várható hatásait az új tagországok termelésére. Ezt követően úgy határoztak, hogy 2004. május 1-én bezárják magyarországi, szlovéniai és szlovákiai gyáraikat, valamint a Debrecenben működő filterrúd-gyártó üzemet. Ezzel a váratlan döntéssel a 118 éves Debreceni Dohánygyár bezárta kapuit.
Az egykori dohánygyár épületei átalakítva, felújítva, 2013-ban
A gyár igazgatói voltak
1887.09.-1897.05. Krampera János
1897.05.-1903. Hatházy Ferenc
1903.09.-1919. Puskás Károly
1919.-1919.12. Zöldi József
1919.12.-1921? Puskás Károly
1921.12.-1929.08. Czeke Endre
1929.08.-1931. Sulyok József
1932.07.-1935? Sohajda János
1935.01.-1938? Szilágyi Virgil
1940.01.-1944. Barczikay Béla
1944.10.-1946? Pál Antal
1945-1946. Babanyecz Balázs
1947-1947. Gerendai Lajos
1947-1948.08. Kocsis László
1948.08.-1949.05. Rauscher Béla
1949.06.-1952.10. Nagy Imre
1952.10.-1953.03. Ivanoczák János
1953.03.-1954.08. Hajdu János
1954.08.-1957.06. Lőrincz Ferenc
1957.06.-1980.09. Márkus Béla
1980.09.-1985.04. Pankotai Gyula
1986.06.-1987.03. megbízott ig. Vajdics Zoltán
1987.03.-1992. Vajdics Zoltán
1992-1995. Horváth Árpád
1996-2001.10. dr. Rudnay János
2001.10.-2004. Tőtös Zsolt
Szilágyi Virgil
Babanyecz Balázs
Márkus Béla
Vajdics Zoltán
dr. Rudnay János
A gyár termelésével kapcsolatban nagyon hiányosak az adatok. Eddig két időszak gyártási eredményei ismertek: 1892-1912 és 1953-1970 között készült itt:
- 174.228.900 kg pipadohány és
- 91.099.292.400 db cigaretta.
És ez csak 39 év eredménye a 118 évnyi működésből!
1915. A beváltó és a gyár is szerepel a térképen
1929. A bal szélen, a Dohánygyár utca felirat fölötti kupac a Dohánybeváltó
Hajdú-Bihari Napló, 1953.09.20.
Néplap, 1955.03.12.
Hajdú-Bihari Napló, 1955.03.20.
Néplap, 1955.03.26.
1956. február 13. A dohányipari technikum hallgatói tanulmányozzák a szivarkák minőségi követelményeit.
Népszava, 1958.07.04.
Hajdú-Bihari Néplap, 1958.08.16.
Hajdú-Bihari Napló, 1958.10.18.
Hajdú-Bihari Napló, 1959.04.03.
Hajdú-Bihari Napló, 1959.06.11.
Élelmezési Dolgozó, 1960.03.01.
Hajdú-Bihari Napló, 1960.05.01.
Hajdú-Bihari Napló, 1960.12.03.
Hajdú-Bihari Napló, 1961.03.31.
Hajdú-Bihari Napló, 1961.07.02.
Hajdú-Bihari Napló, 1961.07.02.
Hajdú-Bihari Napló, 1963.02.09.
Hajdú-Bihari Napló, 1963.08.14.
Hajdú-Bihari Napló, 1963.08.14.
Hajdú-Bihari Napló, 1963.10.30.
Hajdú-Bihari Napló, 1963.10.30.
Hajdú-Bihari Napló, 1964.01.07.
Hajdú-Bihari Napló, 1964.05.19.
Hajdú-Bihari Napló, 1965.01.20.
Hajdú-Bihari Napló, 1965.10.24.
Hajdú-Bihari Napló, 1968.06.13.
Népszabadság, 1972.02.25.
Tükör, 1972.10.31.
Emlékérme
Hajdú-Bihari Napló, 1974.07.31.
Hajdú-Bihari Napló, 1974.09.15.
Hajdú-Bihari Napló, 1975.11.21.
1976 - Fortepan 206.962
1976 - Fortepan 206.963
Szociális épület
A nikotingyártás épülete
Polgári Védelem, 1976.02.01.
Hajdú-Bihari Napló, 1977.10.27.
Hajdú-Bihari Napló, 1983.01.25.
Élelmezési Dolgozó, 1983.11.01.
Hajdú-Bihari Napló, 1983.11.16.
Hajdú-Bihari Napló, 1983.11.17.
Hajdú-Bihari Napló, 1985.01.17.
Élelmezési Dolgozó, 1985.06.01.
Hajdú-Bihari Napló, 1986.08.06.
Hajdú-Bihari Napló, 1986.08.06.
Hajdú-Bihari Napló, 1987.05.14.
Hajdú-Bihari Napló, 1987.10.24.
Hajdú-Bihari Napló, 1992.01.08.
Hajdú-Bihari Napló, 1993.10.21.
Dohánylevelek vizsgálata
Cigarettagyártó gépsorok
Munkában a javítóbrigád
A cigaretták "próbaszívásával" ellenőrzik az égőképességüket, nikotin- és kátránytartalmukat
Cigarettagyártási munkaterem
Niepmann-típusú csomagológép "garatozása"
Futószalagon a Főnix cigaretta - Hajdú-Bihari Napló, 2000.01.21.
Az egykori dohánygyár épületei
2013.
2020.
Szépen felújított épület, karbantartott parkkal, 2020
100 éves a Debreceni Dohánygyár, 1987 - Dísztál
Debreceni termékek
A csomagolásokon használt emblémák
Debreczen-Nagyváradi Értesítő, 1884.06.22.
Debreczen-Nagyváradi Értesítő, 1885.05.24.
Debreczen-Nagyváradi Értesítő, 1885.07.05.
Debreczen-Nagyváradi Értesítő, 1886.10.24.
Pénzügyi Közlöny, 1887.10.29.
Debreczen-Nagyváradi Értesítő, 1890.06.22.
Dohányárusok Közlönye, 1894.07.10.
1897.04.01.
1897.07.18.
1897.07.25.
Földmívelési Értesítő, 1898.04.17.
A Város (Debrecen), 1906.03.30.
Népszava, 1906.05.24.
A Város (Debrecen), 1911.12.09.
Pesti Napló, 1929.11.19.
Népszava, 1948.03.07.
Hajdú-Bihari Napló, 1961.05.06.
Bács-Kiskun Megyei Népújság, 1968.02.21.
Élelmezési Dolgozó, 1985.06.01.
Népszava, 1987.06.20.
Figyelő, 1988.02.04.
Élelmiszervizsgálati Közlemények, 1989
Petőfi Népe, 1992.07.07.
Új Néplap, 1992.07.14.
Figyelő, 1994.01.27.
Magyar Hírlap, 1994.11.24.
Magyar Hírlap, 1994.11.24.
Magyar Hírlap, 1994.11.24.
Élelmiszer, 1997/8.
Élelmiszer, 1998/8.
Élelmiszer, 1999/7.
Élelmiszer, 1999/9.
Népszabadság, 2004.01.28.
Magyar Nemzet, 2004.02.05.
Szabad Föld, 2004.02.06.
Magyar Fórum, 2004.02.19.
Hajdú-Bihari Napló, 2004.05.03.
Figyelő, 2004.05.05.
