Budapest, Baross utca - Beváltó

Működési ideje: ~1868-1927 (1943)
Budapest VIII. Rigó utca 3. és Stáció (1892-től Baross) utca 58-60.
ma 1082 Budapest, Baross utca 60. ______________________________________________________________________________________

Nyitókép: 1903. Egy vihar letépte a tető egy részét

1872.

A Pesti Hirnök 1865. június 20-i cikke szerint „az egyetlen nagyobbszerű építés, mely Pesten most kezdetik meg a nagy kiterjedésű áruraktár, melyet a Koben J. J. cég a hitelintézettel egyesülten a Statio- [ma Baross] és Rigó-utca sarkán határsorompókkal megjelölt mezőn állíttat fel. Az építés a telek kihatárolása s az ásandó kutak megjelölésével e hó elején vette kezdetét. Ez építményhez Wagner János, Wassil Alajos, Gottlib János és Wechselmann J. helybeli építészek nyújtottak be terveket. Elfogadva Wagner úr terve lett s ugyan reá bízatott az építés vezetése is. A több mint 4000 □ ölnyi telken építendő 3 emeletes raktár dohányra van ugyan főleg rendeltetve, míg a boltozatos pincehelyiségek s később kiépítendő épületrészek, melyek 6320 □ ölre terjednek ki, más termények raktárául, árulerakodási helyül s más iparcélokra is használtathatnak.”

Ez az új beváltó és raktár vette át a felszámolt Só (Fővám) téri intézmény feladatait, valószínűleg 1868-tól.

 

1878.

 „A statio-utczai dohányraktárt, melyet a bécsi hitelintézet és Kohen-testvérek építtetnek, igen gyorsan építik, úgy hogy az alapfalakkal már nagyrészt elkészültek.” – számol be a Sürgöny július 7-én. 

A Fővárosi Lapok híre 1872. június 21-én: „A stáció-utcában dohánybeváltási hivatal számára emeletes házat építtet a kormány.” 

1876-ban „Ő császári és apostoli királyi Felsége f. é. november hó 9-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával Rainer Ignácz, pénzügyi tanácsos és budapesti dohánybeváltó-felügyelőnek negyvenegy évi szolgálatai közben szerzett érdemei elismeréséül a III. osztályú vaskorona-rendet legkegyelmesebben adományozni méltóztatott.”

 

1893. A mai Harminckattesek tere a Körút felől nézve, bal oldalon a Dohányraktár

1894-től az addigi Stáczió utcát átnevezték Baross utcára, 1910-től a beváltó már Rigó utca 3. címmel van nyilvántartva.

 

1900.

1919-ben a beváltó „munkásai a szakszervezetük útján panasszal fordultak a pénzügyminisztériumhoz és Kerényi János főnök azonnali elbocsátását követelték. Kívánságukat azzal indokolták, hogy Kerényi a munkásokkal rosszul bánt, gúnyolta őket és kéréseiket sohasem segítette elő. Miután a minisztérium nem intézkedett elég gyorsan, nemrégiben a munkások beküldték bizalmi férfiaikat Kerényinek a Baross utcai dohánybeváltó hivatalban lévő lakására, s végső követelést állítottak fel, amely szerint Kerényi köteles négy héten belül hivatalát átadni és a lakásból kihurcolkodni. Közben azután megjött a minisztérium intézkedése is, erre Kerényi a lakásból tényleg kihurcolkodott, a dohánybeváltó hivatal főnöke pedig Willinger Gyula tiszttartó, a dohánybeváltó régi hivatalnoka lett.” – számolt be a Friss Ujság.

 

1904.

1927. január 21-én írta a Kis Ujság: „A Józsefváros kellős közepén, a Baross utca és Nagykörút sarkán áll régi időktől fogva egy sokemeletes rettentő kopott külsejű ház, temérdek apró ablakkal, melyek hidegen és vakon bámulnak bele a szemközti nagy palotasorba. Ez az épület a központi nagy dohánybeváltó, melynek nagy terjedelmű udvara mostanában a vidéki szénapiacok képéhez hasonlít. A roppant nagy udvaron hemzsegnek a fenékig szalmával burkolt falusi szekerek. Ezekben hozzák a falusi emberek a maguk termelte dohányt beváltás végett az állami fináncszervezet legfőbb kirendeltségének kezeihez.

 

1908.

Alkér Lajos főfelügyelőnek, az állami dohánybeváltó vezetőjének szíves kalauzolása mellett végigjártuk ezt a sokablakos, roppant nagy épületet, hogy megismerjük a dohánybeváltás változatos munkáját. Legelőször is egyik földszinti nagyterembe lépünk be, ahol egész sereg ember a szekerekről behordott dohánykötegek lemérésével foglalatoskodik. A szép barnapirosra száradt, leveles dohány ügyesen megcsinált szalmabálokban kerül ide a mázsáló elé. A dohánymunkások szempillantás alatt kifordítják a szalmatakaróból a levelekben összecsomózott dohányköteget és rádobják a mázsára. Másik pillanatban már újabb szalmás bálok kerülnek elő és a lemázsált csomót nagy felvonó már szállítja is az emeleti raktárakba. Kíváncsian kérdeztük vezetőnktől, hogy a lemázsálás után tulajdonképpen mikor kezdődik az osztályozás.

 

A Baross utca és Rigó utca sarka - napjainkban

— Az egyszerre történik a lemázsálással — felelte. — Ugyanakkor, amikor a mázsára dobott dohány súlyát feljegyzik a táblára, az odarendelt szakértők egyúttal a minőséget is vizsgálják. Gyakorlott szemű szakembernek elég egy pillantás ahhoz, hogy az eléje dobott dohánycsomók minőségét megállapítsa. Igaz, hogy már a termelő maga is osztályozva hozza ide a dohányt.

Felmegyünk azután az első emeletre, ahol a már lemért és liften felszállított dohányt fürge női kezek szép, takaros csomókba rakják. Olyanforma egyenletes, hosszú csomókat csinálnak belőle, mint mikor a kőműves a falat rakja. Szinte véget nem érő hosszúságban végesvégig ilyen széles dohányfal húzódik és már majdnem embermagasságú. A dohányfalba beleszúrt hőmérők jelzik helyenként az egymás hegyére-hátára zsúfolt dohány hőfokát. Mert tudnunk kell, hogy az egymásra rakott dohány önmagát hevíti, melegíti. Bedugjuk a kezünket egy kis résen és érezzük, hogy szinte égetően forró. A dohánycsomók közé bedugott hőmérő 40 fokot mutat, tehát úgy is lehet mondani, hogy a dohánynak 40 fok láza van, ami már azt jelenti, hogy a hőfok további fokozása veszedelemmel járhat. Ezért a kellő hőfokot elért dohánycsomókat az itt szorgoskodó asszonyok egy-két szempillantás alatt szétkapkodják, levelenként megforgatják, hogy így a levegő közvetlen hatása folytán a magasra emelkedett hőfok lehiggadjon.

 

Az épületnek nem volt szerencséje a viharokkal, az 1903-as eset (nyitókép) után 1912 őszén is elvitte a szél a bádogtetőt, ezúttal a Rigó utcába. A képaláírás téves, a szemközti sarokház egyértelművé teszi, hogy nem a Köztelek utcai dohánygyárról, hanem a dohányraktárról van szó. Maga az épület épp csak látszik a jobb szélen.

A második emeleten az úgynevezett nehéz dohányfajtákat kezelik. Az egyik sarokban rakosgatják a híres dányi nehéz dohányt, amott pedig a debrecenit, másik sarokban a kitűnő nyírségit. Ahány vidék, annyiféle dohány. Mindegyiknek más a zamata, a szaga, a füstje.

Az udvar felőli helyiségekben a már teljesen elkészített, becsomagolt dohánycsomók várják az elszállítást a feldolgozó dohánygyárakba.

Jó forgalom idején kerek ötvenezer métermázsa leveles dohány befogadására alkalmas ez a rengeteg hosszú raktári helyiség. Jelenleg azonban lényegesen kisebb a készlet, mert a békebeli dohányforgalmunknak még jóformán csak a felét tudtuk elérni. A békeszerződés sok dohánygyárat és még több dohányos embert rabolt el tőlünk. A megmaradt területen a dohányzási viszonyok nem romlottak, inkább javultak, különösen amióta a nők is hódolnak a dohányzás szenvedélyének.

A beváltóban tett látogatásunk során megtudtuk azt is, hogy a legjobb minőségű dohányt jelenleg Fadd és Kápolna szolgáltatja. Az előbbi a Dunántúlon, utóbbi pedig Heves megyében. Szabolcs a legkitűnőbb nehéz dohány hazája. Az Alföld, különösen Jász-Nagy- Kun-Szolnok megye és Pest környéke a gorombább pipadohányt termelik nagy tömegben. Ez a sokféle dohány most itt ismerkedik egymással, kitűnő elrendezésben, míg földolgozásra, majd elfüstölésre kerül.”

 

A raktárépület balra, a Horváth Mihály téri templom jobbra, 1940-ben - Fortepan 7966

A főváros már a századforduló előtt tervbe vette a nagyobb gyárak kitelepítését a szűkebb belvárosból, azonban ezekből a tervekből sokáig nem lett semmi. 1926 áprilisában találtak megfelelő telket egy új dohánybeváltó létesítésére Kőbányán.

1926 decemberében a Vállalkozók Lapja írta: „A központi dohánybeváltó intézet a Baross utcában, közel a Körúthoz van. Ide hozzák a vidéki dohánytermelők a termésüket eladás végett. A fejlődő és egyre szépülő főváros már nem tűrheti tovább ezt az ódon és egészen lekopott épület-kolosszust. A kérdés ebben a tekintetben már anynyira megérett, hogy ez a dohánybeváltó már nem sokáig fogja bántani a közönség esztétikai érzékét. Ezen épület már sehogy sem felel meg rendeltetésének. Fermentáló berendezése nem kielégítő, továbbá az a körülmény, hogy nem vasút mellett van, hanem kocsikon kell a termést beszállítani és nagy kövezetvámmal sújtja a kincstárt, mindezek arra kényszerítik a kormányt, hogy a dohánytelepet kihelyezzék a külső városrész valamely alkalmas pontjára. Ez a hely már megvan a X. ker. Jászberényi-út és Tárna utcák sarkán, ahol az építkezések immár javában folynak és kedvező feltételek esetén jövő év augusztusára már be is fejeztetnek, mire azután a régi épületet lebontják. Itt az eddigiek szerint internátus létesül.”

 

1945 - Fortepan No. 175.129

Az építkezés egy év alatt befejeződött, így 1927 szeptemberére a Baross utcai beváltó már a Tárna utcában folytatta munkáját. A kitelepítés mellett szóló érvként említették, hogy a megüresedő épületben a pannonhalmi apátság gimnáziumot és egyetemi hallgatók részére internátust létesítene. Ebből végül nem lett semmi, ráadásul furcsa módon a korabeli címtárak és telefonkönyvek egészen 1943-ig említenek dohánybeváltót, pontosabban főfelügyelőséget a korábbi, Baross utcai címen.

 

1945. Szovjet katonák a raktár előtt - Lajtai László fotója,
Fortepan No. 175.258 

 

- és ugyanez a nézet napjainkban

Az épület a II. világháborúban bombatalálatot kapott, kiégett, így hamarosan lebontották. A földszint falai 1949-ben még álltak. A terület rendezése 1957-ben került napirendre. Ekkor fogadták el a beépítési terveket, amelynek során szövetkezeti lakások épültek az egykori dohányraktár helyén.

 

1949. Korcsolyapálya a lebontott dohányraktár helyén. A Baross utcai fal maradványa még áll. Fortepan No. 140.676

 

Építési tervek 1872-ből:

 

 

 

 

Ismert vezetők és személyi változások:

 

1873-1875. Neugebauer Vincze kezelő, Habresz Máté tiszt, Tomásek Ferenc tiszt, Báró Collas Róbert tiszt, Ribiczey László tiszt

1875. Ribiczey László tiszt helyett Selymessi Gusztáv

1877. Kleeberg Osváth tiszt áthelyezve az aradi felügyelőségtől

1879. Neugebauer Vincze kezelő, Habresz Máté, Selmessy Gusztáv, Bibiczey Gyula, Seigmann Gusztáv tisztek

1880. Kleeberg Osváth, II. oszt. tiszt, azonos minőségben áthelyezve Jászkisérre 

1884. Neugebauer Vincze kezelő, Habresz Máté, Ribiczey Gyula, Rauschmann Kálmán tisztek 

1885. Méhes József III. oszt. kezelő, II. oszt. kezelőként áthelyezve Nagybecskerekről

1885. Méhes József kezelő, felügyelői helyettesi minőségben

1886. Zuna Frigyes, pénzügyi tanácsos és dohánybeváltó felügyelő áthelyezve Debrecenből

1886. Neugebauer Vincze kezelő, Habresz Máté, Rauschmann Kálmán, Lieber Vilmos tisztek

1887. Neugebauer Vincze kezelő, Lieber Vilmos, Mandis Károly tisztek, Schiler Aurél, Mogyorossy Kálmán, Kleberg Kálmán, Ambrosits Géza, Reiner Zsigmond gyakornokok

1888. Lieber Vilmos hivatalvezető, Mandis Károly tiszt, Kleberg Kálmán, Ambrosits Géza gyakornokok

1888. Havlicsek József kezelő áthelyezve Szolnokról 

1888. Méhes József áthelyezve a miskolci felügyelőséghez

1889-1890. Lieber Vilmos hivatalvezető, Mandis Károly tiszt, Kleberg Kálmán, Haehnel Vilmos gyakornokok

1890. Szmolenszky Antal áthelyezve Zsombolyára

1890. Reim Kálmán tiszt áthelyezve Szulokra

1891. Bóka Ede kezelő, Lieber Vilmos, Gúth Antal, Mandis Károly, Kleberg Kálmán tisztek, Babics Arthur György gyakornok

1891. Rauschmann Kálmán tiszt áthelyezve Kiskunfélegyházára

1891. Szabó Árpád tiszt áthelyezve Szolnokról

1892. Bóka Ede kezelő, Mandis Károly tiszt, Kleberg Kálmán tiszt, Babics Arthur György tiszt, Mandis János gyakornok

1893. Bóka Ede kezelő, Mandis Károly tiszt, Mandis János, Heim Gyula gyakornokok 

1893. Kleeberg Oswald, szolnoki kezelő áthelyezve a budapesti felügyelőséghez

1893. Bóka Ede kezelő áthelyezve Szolnokra

1893. Gartner Fülöp kezelő áthelyezve Hajdúdorogról

1894-1895. Gartner Fülöp kezelő, Mandis Károly tiszt, Becker Antal gyakornok

1895. Zdrahál Gyula tiszt áthelyezve Faddról

1895. Szabó Árpád tiszt áthelyezve Faddra

1895. Gartner Fülöp kezelő áthelyezve Miskolcra

1895. Lieber Vilmos kezelő áthelyezve Érsekújvárról

1896. Lieber Vilmos kezelő, Mandis Károly, Zdrahal Gyula tisztek, Becker Antal segédtiszt, Baróti Ernő gyakornok

1897. Lieber Vilmos kezelő, Seligmann Gusztáv, Mandis Károly, Polatsek János tisztek, Becker Antal segédtiszt

1897. Williger Gyula tiszt áthelyezve Kápolnáról

1898. Lieber Vilmos kezelő, Polatzek János, Williger Gyula tisztek, Becker Antal segédtiszt

1898. Polatzek János tiszt, azonos minőségben áthelyezve Érsekújvárra

1898. Kovach Lajos dohányjövedéki tiszt, azonos minőségben áthelyezve Aradról

1899. Lieber Vilmos kezelő, Kovách Lajos, Williger Gyula tisztek, Czingel Ödön, Baumann Károly gyakornokok

1900. Lieber Vilmos kezelő, Kovách Lajos, Williger Gyula tisztek, Baumann Károly gyakornokok

1900. Kedačič Róbert segédtiszt áthelyezve Faddról 

1900. Mandis Károly nagytárkányi kezelő, azonos minőségben a budapesti felügyelőséghez

1900. Szilágyi Gusztáv kezelő a budapesti felügyelőségtől áthelyezve Nagytárkányba

1901. Lieber Vilmos kezelő, Kovách Lajos, Williger Gyula tisztek, Schlott Jenő gyakornok

1901. Becker Antal segédtiszt áthelyezve Faddról 

1901. Ambrosich Géza tiszt, azonos minőségben áthelyezve Nyíregyházáról

1902. Lieber Vilmos kezelő, Kovách Lajos, Ambrosich Géza, Williger Gyula tisztek, Becker Antal segédtiszt, Schlott Jenő, Rauch József, Nádassy Péter gyakornokok

1903. Lieber Vilmos kezelő, Kovách Lajos, Ambrosich Géza, Williger Gyula tisztek, Becker Antal, Kedačič Róbert segédtisztek, Schlott Jenő, Rauch József, Nádassy Péter gyakornokok

1903. Kedačič Róbert segédtiszt azonos minőségben áthelyezve Aradra

1903. Schlott Jenő gyakornok, azonos minőségben áthelyezve Faddra

1903. Pelczer Zsigmond kezelő, azonos minőségben áthelyezve Vásárosnaményból

1904-1905. Pelczer Zsigmond kezelő, Kovách Lajos, Ambrosich Géza, Becker Antal tisztek, Rauch Gyula, Nádassy Péter, György Jenő gyakornokok

1905. Pelczer Zsigmond budapesti és Gartner Fülöp debreceni kezelők azonos minőségben kölcsönösen áthelyeztettek

1905. Kovách Lajos tiszt, azonos minőségben áthelyezve Nagybecskerekre

1906. Gartner Fülöp kezelő, Ambrosich Géza, Becker Antal tisztek, Rauch Gyula, Goda Gyula segédtisztek, György Jenő, Huber Antal gyakornokok

1907. Gartner Fülöp kezelő, Ambrosich Géza, Becker Antal tisztek, Rauch Gyula, Goda Gyula, György Jenő segédtisztek, Huber Antal gyakornok

1908-1909. Gartner Fülöp kezelő, Ambrosich Géza, Becker Antal tisztek, Rauch Gyula, Goda Gyula, György Jenő segédtisztek

1909-1910. ifj. Zolnay Vilmos gyakornok 

1909. Kemény Béla tiszt áthelyezve a budapest-ferencvárosi dohánygyárból

1909. Goda Gyula segédtiszt áthelyezve Kápolnára

1910. Gartner Fülöp, Alker Lajos kezelők, Becker Antal, Baumann Károly tisztek, György Jenő segédtiszt

1910. Schön Nándor hivatali kezelő, azonos minőségben áthelyezve Budapestre

1911. Gartner Fülöp, Alker Lajos, Schön Nándor kezelők, Becker Antal, Baumann Károly tisztek, György Jenő segédtiszt, ifj. Zolnay Vilmos gyakornok

1912-1913. Gartner Fülöp, Schön Nándor, Becker Antal kezelők, Baumann Károly tiszt, Huber Antal, ifj. Zolnay Vilmos segédtisztek, Szentimrey József gyakornok

1912. „Ő császári és apostoli királyi Felsége Bécsben 1912. évi április hó 20-án kelt legfelső elhatározásával Gartner Fülöp dohánybeváltó hivatali kezelőnek a pénzügyi tanácsosi czimét díjmentesen legkegyelmesebben adományozni méltóztatott.”

1914. Kerényi János kezelő azonos minőségben áthelyezve Temesvárról

1914. Gartner Fülöp, Kerényi János, Schön Nándor, Becker Antal kezelők, Baumann Károly, Huber Antal tisztek, Szentimrey József, Martinek Frigyes segédtisztek 

1915-1918. Kerényi János, Schön Nándor, Becker Antal kezelők, Huber Antal tiszt, Szentimrey József, Martinek Frigyes segédtisztek, Budai Imre gyakornok

1916-1918. Berzsenyi Szilárd gyakornok

1918. Dumtsa Dömötör végzett joghallgató, szolnoki munkaügyelő-helyettes, segédtisztté kinevezve a budapesti dohánybeváltó hivatalhoz a XI. fizetési osztályba

1919. Nyírák Béla tiszt azonos minőségben áthelyezve az aradi felügyelőséghez

1921. Király Endre főtiszt áthelyezve Nagyatádra 

1921. Koss Zsigmond főtiszt a budapesti felügyelőségtől áthelyezve Jászberénybe

1921. Nádassy Péter jászberényi főtiszt áthelyezve a budapesti ű felügyelőséghez

1922. Fluck Jenő gyakornok áthelyezve Nagyatádról

1922. Szentimrey József főtiszt, azonos minőségben áthelyezve a nyíregyházi dohánybeváltó felügyelőséghez

1923. Újváry Gábor főtiszt azonos minőségben a budapesti felügyelőségtől áthelyezve Faddra

1923. Nádassy Péter főtiszt és Szabó Lajos műszaki altiszt áthelyezve a budapesti felügyelőségtől a budapesti dohánybeváltó hivatalhoz

1923. Dumtsa Dömötör tiszt áthelyezve a szegedi dohányáruraktárhoz

1927. Alker Lajos főfelügyelő, Nádasi Péter, Venczelly Zoltán, Jakab Antal, Szentimrey József, Maresch Andor főtisztek, Martinek Frigyes, Dumtsa Dömötör, Kiss József, Keszler Jenő tisztek

 

Ismert építkezések:

 

1872. november végéig egy egyemeletes dohánybeváltó hivatalház építése 71.694 frt 52 kr.

1881. tető kijavítása (bádogos munka) és árnyékszékek átalakítása 13.229 frt 41 kr.

1883. az épületen szükséges javítások 1314 frt

1892. új dohányraktár építése 27.206 frt.

1931. dohányraktár és hivatalház kőműves tatarozási munkálatok