Karácsonyi cigaretták

Rohanó világunkban – ha elsiklunk is az élet apróságai felett – a karácsony még mindig egy különleges alkalom, bár eredeti jelentését és szerepét már szinte teljesen elveszítette. Kiváltképp különleges volt a múltban, amikor még sokkal jobban megadták a módját az ünneplésnek az élet minden területén.

 

Ünnepekkor az emberekben megmozdul valami, és ugyanígy megmozdul a cégekben, szolgáltatókban is, hiszen a kereskedelemben ez a legjobb időszak. A Dohányjövedék is elég korán felismerte a nem mindennapi eseményekben rejlő lehetőségeket, és természetesen ki is használtak minden adódó alkalmat. Ez a gondolat hívta életre az alkalmi dohánygyártmányokat, melyek már jóval a II. világháború előtt megjelentek. Vásárra, sportnapra, automobilos találkozóra, repülőnapra, városok évfordulóira, történelmi eseményekre megjelentettek egy-egy rövid ideig, vagy csak bizonyos helyeken kapható terméket. Az ilyen alkalmak közül természetesen nem maradhatott ki a legkülönlegesebb: a karácsony sem.

A legtöbb embernek ilyenkor mindig nagy fejfájást okoz az ajándékvásárlás. Nem akarnak fölösleges holmikat: huszadik pár zoknit, elméretezett ruhadarabokat, felesleges dísztárgyakat venni, keresik a legmegfelelőbb, leghasznosabb ajándéknak valót. És egy dohányos ismerősnek, rokonnak mi is lehetne tökéletesebb meglepetés, mint valamilyen egyedi, vagy drága szívnivaló, olyan, amit a hétköznapokon nem engedhet meg magának.

 

Ennek a problémának az áthidalását kötötte össze a Dohányjövedék az extra nyereséggel, és karácsonyra rendszeresen úgynevezett Mintagyűjteményeket hoztak forgalomba.

Ezek a szokásos 20, 25, 50, 100 darabos csomagolási egységektől eltérően 21, 62, 65, 80, 89, 120, 150 vagy 164 darabos dobozok voltak, és a gyártók a cigarettázók mellett természetesen a szivarosokról sem feledkeztek meg. A Mintagyűjtemények tetszetős dobozait neves grafikusok és iparművészek tervezték az adott kor divatjának, stílusirányzatának megfelelő ízléssel. E termékek dobozaik, darabszámuk miatt is egyediek voltak, de a legnagyobb különlegességük, ahogy elnevezésük is jelezte, a tartalmukban rejlett. A Jövedék legjobb minőségű dohánygyártmányainak kis gyűjteményei voltak, ezeket általában 5-10 különbözőféle szivarból vagy cigarettából állították össze, és Szivar- illetve Szivarka-mintagyűjtemény néven hozták forgalomba.

1905. december 20-tól volt kapható 20 koronás áron egy 90 darabot tartalmazó szivar-mintagyűjtemény Señoritas, Regalia Favorita, Operas Especia Trabucos Especial, Prensados, Medianos, Regalia Media, Portorico Especial, Galanes, Delicias és Damas szivarokból és 5 koronáért egy szivarka-mintagyűjtemény La Fleur, La Favorite, Princesas, Ghiubek, Ibis, Sphinx, Khedive és Dames cigarettákból. A Pénzügyi Közlöny ezzel kapcsolatos cikke szerint ez lehetett az első alkalom, amikor ilyen gyártmány "kísérletként" megjelent. Nem kérdés, hogy ez az üzleti lépés akkor meg is hozta a várt eredményt, mert innentől kezdve egyre gyakrabban jelentek meg újabb és újabb fajták.

Természetesen ezekhez a termékekhez is készült reklámkampány, plakátokon hívták fel a vásárlási lázban égők figyelmét: „Ajándékozzunk szivart, cigarettát” vagy tudatták, hogy a „Legszebb ajándék: Magyar Királyi Dohányjövedék”. A plakátokat elnézve láthatjuk, hogy míg egy részük a karácsony meghitt hangulatát sugározza, az ország életében kiemelkedően fontos terület-visszacsatolások idején már nemzetiszín köntösbe bújtatva, kiemelt magyarságtudattal reklámozzák az örömteli pillanat alkalmából forgalomba hozott Felvidék, Erdély és Szent István cigarettát, a Rex és a Hargita szivart. Eltérő látásmódú Gáspár Antal 1926-os, mesekönyvbe illő plakátja, melyen cigarettázó malacok örvendeznek: "Nem félünk a farkastól, mert ő is jó szivart kapott karácsonyra!"

 

 

A mintagyűjtemények hamarosan annyira kedveltek lettek, hogy később már a karácsonytól függetlenül is forgalomban maradtak. Érdekes módon még így sem veszítettek népszerűségükből, hogy már nem számítottak kuriózumnak, bármikor elérhetőek voltak.

Jelent meg Mintagyűjtemény 1926 karácsonyára is, nem is akármilyen. A díszes aranynyomású fehér dobozok 10–10 darabot tartalmaztak a Coronas, Sphinx, Amneris, Ghiubek, Khedive, Cavalla, Theba, Princesas, Dames, Moeris, Stambul, Memphis, szopóka nélküli Nilus, szopókás és anélküli Mirjam cigarettákból, összesen 150 darabot (a drasztikus infláció miatt) 275.000 koronás árért.

 

 

1927-ben, a Pengő bevezetésével stabilizálódtak az árak, a díszdobozos cigaretta a kereslet fokozása érdekében 10 pengővel olcsóbb lett, mint az előző évben, bár már csak 129 cigarettát tartalmazott (a Nilus, Stambul, Memphis, Coronas, Triumph, Sphinx, Ghiubek, Bajader, Khedive, Dames, Moeris és Theba márkákból). Ettől az évtől a korábbi Erzsébetvárosi Dohánygyár már dobozgyárként működött tovább, így a csomagolóanyag helyi előállítása is lehetővé tette az árleszállítást.

 

1928-ban a frissen bevezetett és az általános forgalomban kapható hét szivarból készült egy 14 darabos Mintagyűjtemény 6,50 pengős áron, illetve egy 80 darabos válogatás a különlegességi fajtákból 50 pengőért. A Szivarka-mintagyűjtemény ebben az évben 62 darabos volt és 5 pengőbe került.

 

 

1930-ban megjelent egy új terméktípus. Addigra egyre fontosabbá vált az egészségvédelem, így a legnépszerűbb dohánytermékekből készítettek nikotincsökkentett, Nikotex-változatot is, hasonlóan a későbbi kor light cigarettáihoz. Új termékként jól jött neki minden reklám, így a Dohányjövedék ki is használta az első adódó alkalmat: a karácsonyt. Ebben az évben nem az egyedi gyártású, alkalmi fajtákat, hanem az új Nikotex-et ajánlották karácsonyi ajándéknak.

 

 

1935 karácsonyán a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatott új Darling cigaretta kapott ünnepi csomagolást négyesével kötegelve. A márka az 1937-es Párizsi Világkiállításon is nagy sikert aratott, így abban az évben ismét ünnepi díszbe öltöztették.

 

 

1936. augusztus 3-án - karácsonytól függetlenül - új Mintagyűjtemény jelent meg, egyből kétféle, egy drágább és egy olcsóbb. Tárcaszerűen nyíló dobozát Végh Gusztáv, grafikus, festőművész tervezte. Több furcsaság is van a márkával kapcsolatban. A bevezetéséről hírt adó újságcikkek és a végképp hivatalosnak tekinthető Pénzügyi Közlöny augusztus 10-i száma szerint a doboz 4 darab Nílus cigarettát is tartalmaz. A grafika jobb szélén, a Sphinx cigaretta takarásában látszik még egy szál, aminek márkaneve S-re végződik, előtte talán egy U áll - tehát Nílus.

 

Mindezek ellenére a doboz nem tartalmaz Nílust, a Ghiubekből viszont 4 helyett 8 darabot. A lenti képen a jobb oldali csomag 1938 végéig volt forgalomban, változatlan, 2,50 pengős áron. Ez idő alatt négy hivatalos árjegyzékben is megtalálható, de ezek egyikében sem szerepel a tartalmában Nílus - ami mellesleg 1937 októberében meg is szűnt. Lehet, hogy a Mintagyűjtemény bevezetésekor készleten maradt, de alig keresett Nílustól így akartak megszabadulni, hogy beletették a válogatáscsomagba.

 

 

A másik érdekesség, hogy evidensnek tűnne, hogy a két nagyon hasonló doboz volt az egyidejűleg bevezetett két változat, az olcsóbb és a drágább. Viszont a bal oldali dobozon látható cigarettamárkák nem egyeznek a hivatalos felsorolással, sőt az ára sem annyi, amennyinek lennie kellene. Hosszas töprengés után sikerült kibogozni, hogy az alábbi, egyszerű, dombornyomott dobozban volt kapható az olcsóbbik, 1,90 pengős válogatás 7 Coronitas, 6 Khedive, 6 Balaton és 6 Extra cigarettával.

 

A fenti kép jobb oldali fajtája veszített népszerűségéből, így ahelyett vezették be 1938 októberében a bal oldalit, másfajta cigarettákból összeállítva, de azonos, 2,50 pengős áron. 1943 júliusáig biztosan forgalomban maradt.

 

 

1939-ben ünnepi díszbe öltözött a Nikotex-Mirjam, a Symphonia és a Memphis cigaretta dobozaira pedig kis emblémát ragasztottak „Külön töltés 1939 karácsonyára” felirattal. A szálakon a hagyományos grafika fölött még egy kis zöld fenyőág is fokozta az ünnepi hangulatot. A Délmagyarország cikke szerint Budapesten még a legkisebb külvárosi trafikban is ilyen alkalmi csomagot adtak a vásárlóknak, külön kérés nélkül is, ehhez képest Szegeden még újévre sem érkezett meg a karácsonyi Memphis.

 

Memphis 1941 karácsonyára

 

1940-ben a Sport cigaretta kapott ünnepi matricát és a visszacsatolt területek örömére továbbra is a Hargita szivar és az Erdély cigaretta volt a kiemelt sláger.

 

 

A karácsonyi cigaretták általában december elején, közepén kerültek ki a trafikok polcaira. Persze hamar nagy népszerűségre tettek szert ezek a praktikus ajándékok, így rendszeresen előfordult, hogy a vásárlók pár nap alatt elkapkodták mindet, és Budapest összes általános és különlegességi árudájából kifogyott a mintaszivarka. Ezzel kapcsolatos élményeit örökítette meg Márai Sándor Egy doboz Coronas című novellájában.

 

 

A trafikosok fedezték fel a fogyasztók újabb igényét, miszerint a gyári mintagyűjtemények formájára maguk a vásárlók is szeretnének összeállítani egyedi ajándékcsomagokat. Ezt azonnal tolmácsolták a Jövedéknek, ahol rövidesen cselekedtek is és 1938 novemberében egy kiállítás keretében mutattak be a trafikosoknak 42 féle újonnan terveztetett, művészi kivitelű ajándékdobozt. Árjegyzék alapján a trafikos dönthette el, mely dobozokból rendel, hiszen ő ismerte legjobban saját rendszeres vásárlóinak igényeit és szokásait.

 

 

A dohánytermékek karácsonyi ajándékként való árusítása és reklámozása a II. világháború után is megmaradt. A romjaiból újjáéledő Magyar Dohányjövedék 1946 karácsonyán az újonnan bevezetett minőségi termékeit ajánlotta az ünnepekre: az Opera és Pest cigarettákat.

 

1947-ben a karácsonyi plakáton szintén az akkor legújabb termékek, a november-december folyamán bevezetett Lánchíd, Olympia és Tulipán cigaretták szerepeltek, ezek formálták a feliratot. Kifejezetten az ünnepre szánt alkalmi termék ekkor sem készült.

 

1949-ben alkalmi márkaként, nyolcszögletű aluminium tárcában került forgaloma egy 24 darabos Mintagyűjtemény, amely Centenárium, Harmonia, Lánchíd, Luxus és Tuipán cigarettákból áll. A dobozon csak a Magyar Dohányjövedék felirat és a Centenárium dobozáról ismert embléma - 1848-1948 - szerepel. 1948-ban nem esik hír ennek forgalomba hozataláról, viszont a Magyar Távirati Iroda 1949. december 1-én pontosan erről tudósít. Így kissé érthetetlen a centenáriumi jelzés, másrészt a Magyar Dohányjövedék, mint intézmény, már egy évvel korábban, 1948 végén megszűnt.

1949-től újjászervezték a dohányipart, megszűnt az addigi jövedéki forma, állami vállalat lett belőle Magyar Dohányipar néven. A termelés sem mennyiségileg, sem minőségileg nem elégítette ki az igényeket, így nem csoda, hogy már különleges karácsonyi termékek sem igen készültek. Beazonosíthatatlan, de talán ebből az időből származik a minden feliratot nélkülöző, szalaggal is átkötött kis ajándékdoboz, amely Virginia cigarettát tartalmaz.

A 24,10 forintért árusított, Válogatott mintagyűjtemény névre hallgató 100 darabos csomag volt valószínűleg az utolsó ilyen típusú termék. Megjelenési ideje ennek sem tudható pontosan, de a benne található cigaretták (5 éves Terv, Béke, Harmonia, Tulipán, Virginia) alapján legkésőbb 1957 karácsonyára készülhetett.

A későbbi évtizedekben még bőven lett volna alkalom a fogyasztók ilyenfajta megajándékozására, de erre már nem került sor.

1995-től a Sopianae-márka adott ki több egymást követő évben is fém díszdobozos karácsonyi csomagolást, melyek 10 doboz cigarettát tartalmaztak.

Az egyre dohányzásellenesebb közelmúltban valószínűleg azonnal ellehetetlenült volna egy ilyen próbálkozás, ma pedig, az egyencsomagolások visszataszító világában már egyenesen lehetetlen az ilyesmi.

A múlt dohányosai még részesülhettek ilyen kiváltságokban, akkoriban még jelentősége volt annak a mintagyűjteménynek. A megajándékozott - pár szippantás erejéig - egy kis luxusban részesült, és szívhatott pár szálat a legdrágább Coronitasból és Sphinxből akkor is, ha a szürke hétköznapokon csak a 40 filléres Leventére tellett neki.

Pénzügyi Közlöny, 1905.12.20.

Pénzügyi Közlöny, 1927.12.31.

Pénzügyi Közlöny, 1936.08.10.

Haladás, 1949.12.22.