A vágott dohányok újjászületése

Az egykoron létezett bőséges dohány-kínálat a fogyasztási szokások változásának eredményeként a rendszerváltás idejére minimálisra zsugorodott. A gyári cigaretta relatív olcsósága miatt az emberek felhagytak a cigarettakészítéssel járó szöszmötöléssel, és a rohanó élettempó már a nyugodt pipázásra sem hagyott elegendő időt. 1990. január 1-én csupán a Tiszai cigarettadohány, valamint a Club, Jacht Club, Magyar, Óbester és Sztár pipadohány jelentette a hazai kínálatot.

A házi cigarettakészítés – hangzatosan mondva – ma reneszánszát éli, de a nosztalgikus örömöt beárnyékolja ennek a ténynek a valódi és egyetlen oka: a drasztikus áremelkedés. 1990-ben egy doboz Sopianae 24 Ft volt, ma közel negyvenhatszorosába, 1090 Ft-ba kerül. A fogyasztási dohányok kezdetben jelentősen olcsóbbak voltak a bolti cigarettáknál, így már önmagában ezért is megérte sodorgatni és tölteni, ráadásul egy 40 grammos dohányból körülbelül kétdoboznyi cigaretta készíthető, így ez az ár még tovább „feleződik”. Csak az utóbbi években kezdtek egyre nagyobb mértékben emelkedni a vágottdohány-árak is, az 1990-es Tiszai dohány 15 Ft-os árát nézve, mára százszoros a drágulás: 1500 Ft alatt jóformán nincsen 50 grammos dohány. Bár az így készíthető cigaretták még ma is feleannyiba kerülnek, mint a gyáriak.

Napjainkban megszokott, hogy a kedvenc cigarettájukat már drágálló fogyasztók a trafikban kérhetnek ugyanolyan nevű dohányt, mellé azonos elnevezésű cigarettahüvelyt, de ez nem volt mindig így. Kezdetben még önálló dohánymárkák születtek, nem volt közük a gyári termékekhez, ráadásul ezeket még nem is az egyes multinacionális gyárak, hanem a Róna Dohányfeldolgozó Kft. készítette. Azóta rengeteg új márka jött létre, és ezek kaphatóak voltak minden elképzelhető fajtájú csomagolásban és méretben. Ezt a kissé kaotikus kínálatot próbáljuk meg most rendezni, áttekinteni.

A folyamatos cigarettadrágulás miatt a kilencvenes évek közepe-vége felé kezdett el ismét bővülni a dohány-kínálat és újra „kedvet kaptak” a fogyasztók az otthoni töltéshez-sodráshoz. Akkoriban jelent meg a kellemesen aromásított Káplár és Magyar dohány, utóbbi még ma is kapható. Nagy sikert ért el a Primus termékcsalád, mely az idők folyamán rendszeresen új (light, cherry-vanilla, dinnyés, barackos) variánsokkal állt elő, és a csomagolásokat is folyamatosan modernizálták. A Primus nem csak dohánymárka, ugyanezzel a névvel több féle cigarettahüvely is készül. A filterek eltérő szűrőképességét a hagyományos piros, kék, ezüst, és fehér színekkel jelölik, de létezik mentolos változat is. Az évek során a hagyományos 100 és 200 darabos kiszerelés mellett megjelent 250 darabos és plusz 10%-nyi mennyiséget tartalmazó „családi” csomagolás is.

Érdekes, ködbe vesző próbálkozás volt a Lovi és Derby márka, melyeket szinte azonos csomagolásban a német Wagner & Wolf G.m.b.H. készített, és a Hungarotabac-Tobaccoland forgalmazott. Nem lettek túl sikeresek, mert röviddel a megjelenésüket követően meg is szűntek. Hasonlóan tiszavirág-életű volt a Vietnamból származó, és a Cigar Tower által forgalmazott Csongor dohány, mely az azonos nevű, nagy múltú szivar újjáélesztésével egy időben született 1998-ban, de azzal együtt egy év múlva már el is tűnt.

2001-től a sátoraljaújhelyi gyár is megkezdte a cigarettadohányok készítését, elsőként a Sláger márka bevezetésével, melynek hamarosan elkészült light változata is. Tölteni való hüvely a mai napig kapható Sláger néven. 2002-ben több új dohányfajtát is forgalomba hoztak: 2003-ig volt kapható a Marshall, 2004-ig a Remus, és 2015-ig a kicsit sikeresebb Sodró dohány.

2003-ban tűnt fel a Dráva pipadohány, egy évvel később pedig a Festival – szintén Sátoraljaújhelyről – és elkezdődött az a folyamat is, hogy a gyári cigarettákéval azonos dohányokat is készítenek, ilyen volt a Kossuth. 2008-2012-ig volt kapható a Rycote márka, és megjelent a mai napig kapható Silverado és Hungária termékcsalád is. Utóbbi kettő mellé azonos nevű cigarettahüvelyek is kaphatóak. 2014-ben elkészült a Festival és Hungária, 2015-ben pedig a Sláger dohány új, térfogatnövelt változata is. A gyár legújabb terméke a kétféle erősségben kapható Matrix extra dohány kék, illetve sárga csomagolásban, hozzájuk való hüvellyel.

Szintén a Continental készíti a Pegasus cigarettahüvelyeket is, piros, kék, aktívszenes, és mentolos változatban, ráadásul merész próbálkozásként forgalomba hoztak két különleges típust is: 2014-ben jelent meg a Pegasus Black és Pink, melyeknél nem csak a csomagolás, de maguk a cigarettahüvelyek is rózsaszínűek illetve feketék voltak. Sajnos itthon nem lettek sikeresek, annak ellenére, hogy külföldön kedveltek az ilyen, a hagyományostól eltérő megjelenésű fajták. Két év elteltével mindkettőt kivonták a forgalomból.

A Philip Morris terméke volt a 2004 körül bevezetett 25 és 40 grammos Corvina, a Harmónia, és a sárga és kék változatban készített Helikon, utóbbi szintén a bolti cigaretta alternatívájaként. Sajnos először az 1976 óta létező Helikon cigaretta szűnt meg 2012-ben, majd a dohány és a hüvely is 2016-ban.

A debreceni gyár egykori tulajdonosa, a Reemtsma a szlovákiai Smolnik-ban készíttette a rövid életű, 199 Ft-os Mátyás pipadohányt. A későbbi tulajdonos Imperial Tobacco is megpróbálkozott cigarettamárkáinak dohány-változatával: ilyen volt a Főnix, a Mustang, és a Pakli, valamint a Moon, ami viszont pipadohány volt. Ezek közül egyedül a Symphonia maradt meg legtovább, melyből készült piros és kék is, sőt egy időben még a gyári, filter nélküli Symphonia sodródohánya is kapható volt.

A Róna Kft. igazán nagy fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben és jelentősen bővítette a kínálatát. Többféle erősségben készül a Billiard, 2002 körül megjelent háromféle Club dohány, a Róna viszont pár év után megszűnt. Továbbra is a cég üzemében készülnek a hagyományos magyar pipadohány márkák: a Black Gold, Jacht Club és az Óbester, mely a korábbi Cavendish és Cherry ízesítés mellett ma már Vanilla változatban is kapható. Club cigarettahüvely is kapható piros, kék és aktívszenes változatban.

Olyan fajták is voltak, melyekre már nem mutatkozott megfelelő kereslet, így ezeket kivonták a forgalomból. Ilyen volt a nagy múltú Magyar és Club pipadohány, utóbbi 1936 óta gyakorlatilag változatlan csomagolásban volt kapható. Az 1948-ban bevezetett Tiszai cigarettadohány is eltűnt a kétezres évek közepén.

A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. 2004 körül jelentette meg a Sopianae pipadohányt, mely azonban hamar eltűnt a boltokból. Ennél sokkal nagyobb karriert futottak be a gyár újabb termékei, melyek a Sopianae cigaretta vágottdohány-változatai voltak. 2010-ben vezették be a hagyományos barna és kék Szofi dohányt, 25 grammos csomagban, és 160 grammos kartonhengerben. Ezek mellé még barna Szofi hüvely is készült. 2011-ben megjelent a dohányok 100 grammos kiszerelése, valamint a kék Szofi hüvely is.

2012-ben egységesen megváltozott a csomagolások grafikája, és további súly-változások következtek a fogyasztói igényeknek megfelelően. Szintén ekkor vezették be a bordó Szofi dohányt, mely viszont csak pár hónapig volt kapható 70 és 120 grammos csomagban.

2013-ban megjelent az Extra (világos)kék változat 40, 70 és 120 grammos tasakban. Ez már az új, térfogatnövelő eljárással készült. Új márkaként bevezetésre került a Fecske cigarettadohány is 40 és 180 grammos csomagokban, hozzájuk való, ugyanilyen nevű hüvellyel.

2014-ben kezdődött az Extra Barna változat gyártása 40 és 120 grammos kiszerelésben, és ebből is, valamint a világoskékből született egy 200 grammos, óriáskiszerelés műanyagvödörben.

2015-ben a puffasztott dohányok új tagja, az Extra Sárga jelent meg 40 és 120 grammos tasakban. 2016-ban mindhárom Extra dohányból készült már kis tasakos, 30 grammos változat is és az új szabályozások miatt a vödrös kiszerelést megszűntették.

Az utóbbi években kezdett elterjedni a dohányoknak egy új kezelési formája, mellyel a dohányszálak térfogatát megnövelik, ezzel kevesebb dohány szükséges egy cigaretta megtöltéséhez. A legtöbb mostani dohánymárka rendelkezik ilyen variánssal.

2017-től nem csak a dohányáruk csomagolásának szabályai változtak meg – a doboz felső részére került a nagyméretű képes figyelmeztetés, – hanem már a fogyasztási dohány csomagolási súlyát is szabályok kötik. Ennek értelmében már csak 30, 40 és 50 grammos kis, illetve nagy állótasakos kiszerelés kerülhet forgalomba. A korábban elterjedt hengeres, vagy műanyagvödrös 110, 130, 150 grammos csomagolási egységek megszűntek.

Hatalmasnak mondható a jelenlegi vágott-dohány kínálat, nem véletlenül: a dohányzók egyre nagyobb része tér át anyagi okokból a házi cigarettakészítésre. Külföldi pipadohányból is akad bőven, bár a pipások sokat panaszkodnak egymás közt, hogy a nagy választék ellenére bizonyos keresett fajták mégsem kaphatóak, azokat csak külföldről lehet beszerezni.

Érdekes végigtekinteni a fogyasztási szokások változásain. Meglepő, hogy milyen rövid időn belül képes teljesen átalakulni a dohány-piac: egyes terméktípusok pillanatok alatt háttérbe szorulnak, míg másikak szinte a semmiből előretörnek. A történelem során mindig is fontos befolyásoló tényező volt az ár, de talán soha sem ennyire drasztikusan, mint napjainkban.

Sokáig leginkább praktikussági szempontok befolyásolták, hogy ki miként füstölt. Eleinte a dohányzás legegyszerűbb módját, a pipázást kezdte kiszorítani a csak komoly szakértelemmel elkészíthető szivar, majd a sok időt, és nyugodt környezetet igénylő szivarozást söpörte el a felgyorsult, modern élettel legjobban összeegyeztethető cigaretta. A vagyoni helyzetük is felosztotta a dohányosokat: a falusiak pipáztak, a legtehetősebbek szivaroztak, az átlagember cigarettázott. Csak a legszegényebbeknek nem jutott más, mint a házi cigarettakészítés.

Napjainkban az áremeléstől a dohányzás visszaesését is várják, de már számtalanszor bebizonyosodott a történelem során, hogy ezt a szenvedélyt gyakorlatilag semmilyen eszközzel nem lehet felszámolni. A füstölgést büntették pénzbírsággal, elzárással, a legkegyetlenebb testi fenyítésekkel, mégis fennmaradt. Ugyan a dohányzás nem létszükséglet, sőt káros hatásai miatt nyilvánvalóan többszörös pénzkidobás, de sokat elárul a társadalom és az ország jelenlegi helyzetéről, hogy ma már a középosztály jó része is tölti, sodorja szívnivalóját.