Mentolos füst

Az ősi időkben a dohány csak egy volt a számtalan növény közül, melyet vallási szertartásokon használtak, tűzbe dobva, vagy pipába tömve füstjét beszívták, és ezáltal estek bódulatba, közelebb kerülve a szellem-világhoz. Sokszor más növényekkel együtt használták, így a dohány „ízesítése” abszolút nem modern találmány.

A különböző népek természet adta lehetőségeiknek és ízlésviláguknak megfelelő módon illatosították a dohányfüstöt. Indiában, Indonéziában és Malajziában a mai napig általánosak és népszerűek a szegfűszeggel kevert dohányból készülő, úgynevezett kretek cigaretták. Ugyan, ezek az Európában átlagos 6-8 mg-mal ellentétben 40-60 mg kátrányt tartalmaznak szálanként, és nikotintartalmuk is többszöröse az általunk ismertekénél, mégis páratlan élményt nyújtanak ízükkel, illatukkal, sőt hangjukkal is: az apró szegfűszeg darabkák pattogó, sercegő hangot hallatnak, innen a „kretek” név is.

Ezekben az országokban a nagy nemzetközi márkákból (Camel, L&M, Marlboro) is készítenek szegfűszegest, olyannyira keresett ez az ízvilág. Máshol rózsaszirommal keverték vagy rózsaolajjal pácolták a dohányt.

A cigaretta térhódítása és gyári előállításának kezdete óta, először az I. világháború alatt kezdtek el az illatosítás gondolatával foglalkozni, hol másutt, mint az Egyesült Államokban. Oka pedig igen egyszerű: dohányínség volt, legalábbis a keleti, finom, illatos dohányok elérhetetlenné váltak, pedig az amerikai cigaretták többségének ezek nélkülözhetetlen összetevői. Különféle aromák hozzáadásával próbálták a szakemberek e hiányt enyhíteni.

Rengeteg kísérletezés folyt ezzel kapcsolatban, szinte az összes fellelhető illat és ízanyagot kipróbálták, több-kevesebb sikerrel. A közelmúltban többféle – kókuszos, mangós, konyakos, cseresznyés, vaníliás – ízesítésű cigaretta is megjelent, mégis a számtalan lehetőség közül egy vált be igazán és lett világszerte közkedvelt és ismert: a mentol.

Valahogy ezt ítélték a fogyasztók a legkellemesebbnek, mert a dohány kissé keserű ízét elnyomja, kiegészíti. Eleinte a dohánykeveréket illatosították, később a cigarettapapírra, majd az újabb időkben már filter anyagába került a mentol.

A gyógyszereket és kozmetikai termékeket gyártó, ma is működő frankfurti Merz-cég már az 1910-es években készített mentolos ízesítésű cigarettát, melyet 1918-ban védjegyeztettek Magyarországon is. Vagy nem került forgalomba még akkor, vagy csak rövid ideig. Mindenesetre a bevezetéséről szóló első újságcikkek 1929-ből valók: "Az igen ízléses és finom aranyvégű cigaretták 20 darabos csomagolású dobozoban staniolba vannak csomagolva, hogy hatóanyaguk el ne változzon." A Merz-féle Üdítő-cigarettaként emlegetett új termék füstje a levegőt és a szájüreget is fertőtlenítette, frissítette, ezzel megóvva a szervezetet az előre nem látható járványos betegségektől. Ennél a márkánál a mentol mellett valószínűleg egyéb gyógynövények is kerültek a dohánykeverékbe. Azt jósolták, hogy az Üdítő cigaretta népszerű lesz a hölgyek körében is. 1935-ig 20 darabos kiszerelésben 3,30 pengőért, onnantól 10 darabos csomagban 1,65-ért volt kapható kb. 1939-ig. Feltehetően ez volt az első mentolos márka Magyarországon.

A Magyar Királyi Dohányjövedék ilyen ízesítésű cigarettát nem gyártott. Az 1949-től újjászervezett Magyar Dohányiparnak pedig a kezdeti időkben volt épp elég baja az ilyen "úri huncutságok" nélkül is. Az 1950-es évek elején, amikor rengeteg panasz volt a magyar cigaretták minőségére és mennyiségére, dohányiparunk - a hazai fogyasztók megfelelő kiszolgálása helyett - nagyon észszerűen megkezdte export-tevékenységét. A Lágymányosi Dohánygyárban már 1952 körül készültek kifejezetten exportra gyártott márkák: Aroma, Mistral és Moni. Néhány ritka esetet kivéve ezek egyike sem volt kapható a magyar trafikokban. A fentiek közül a Mistral mentolos cigaretta volt, tehát ismét csak logikus módon olyan dolgot exportáltunk, ami a hazai fogyasztók számára elérhetetlen volt. Mivel azonban a magyar dohányosok is vágytak már erre az új ízre, megoldották, hogy így-úgy Mistralhoz jussanak.

Ezeket a kétes kerülőutakat igyekezett kiküszöbölni a dohányipar vezetősége, amikor 1954 decemberében forgalomba hozta a belföldi piacra szánt Mentha elnevezésű cigarettát 5,20 forintos áron, 20 darabot tartalmazó, ízléses csomagolásban. Azonnal nagy kereslet mutatkozott iránta, így az első egymillió szál hamar el is fogyott. Viszont hiába terveztek további 5–6 milliót legyártani belőle, ez átmenetileg kudarcba fulladt a többmázsás kínai mentol-szállítmány késése miatt. Több mint egy évtizeden át ez volt az egyetlen ilyen hazai termék, és ennél még magát a dohánykeveréket ízesítették.


Dunántúli Napló, 1954. december 17.

1968. február 21-én örömmel tudatta a Békésmegyei Népújság egy új, 7 forintos cigaretta megjelenését. Ez nem volt más, mint a lengyel gyártású 66 nevezetű márka, mely filteres és enyhén mentolos aromájú is egyben. Ugyanis hiába volt már több, mint tíz éve kapható a magyar Mentha, a hazai fogyasztók már régóta vágytak olyan cigarettára, ami nem csak mentolos, hanem füstszűrős is. Ez az import-lépés azért is teljességgel érthetetlen, mert ekkor már valószínűleg javában folytak a kísérletek egy ugyanilyen tulajdonságú magyar márka bevezetése érdekében. 

 

Két hónappal később, 1968 áprilisának végén már a boltokba is került az első magyar filteres-mentolos cigaretta. Ebből a két tulajdonságából eredő ötletes szóösszetétel adta elnevezését, mely hamarosan fogalommá lett: Filtol. Hazai és keleti – albán, bolgár és török – dohányok felhasználásával, íz- és illatpác hozzáadásával készült, és lengyel vetélytársával szemben csupán 5 forintba került. Csomagolása modern, fiatalos, a kor ízlésének mindenben megfelelő, olajzöld és fehér geometriai alakzatokból állt. Ez a cigaretta jelképezte a hippi-kor lázadó, hagyományokkal szakítani akaró, szabadságra vágyó ifjúságának minden gondolatát. A Hotel Mentol című sláger pedig feltette a pontot az i-re. A cigaretta elég erős, 22/1,2 mg kátrány/nikotintartalmú volt, 1992-ig gyártották. Mivel megjelenésekor már egyre többen választották a filteres cigarettákat, a Mentha kereslete folyamatosan csökkent, korábbi fogyasztói átpártoltak a Filtolra, így a Menthát 1969-ben kivonták a forgalomból.

 

 

1981 szeptemberéig a Filtol volt az egyetlen mentolos termék. Ekkor jelent meg az első, korszerűnek mondható mentolos cigaretta, a 79 mm hosszú, zöld és ezüst csíkos Sopianae. Ennél már a kettős szénszűrő (multifilter) acetát része tartalmazta a hűsítő mentolt. 12 forintba került, és még a hagyományos barna Szofinál is erősebb volt 23/1,1 mg-os tartalmával. A mentolos cigaretták sikere a többi gyárat is hasonló fajták kifejlesztésére ösztönözte.

1982 februárjában vezették be az akkor még fiatal Helikon-márka mentolos változatát, mely 17 forintos ára ellenére hosszú időre biztos fogyasztói tábort szerzett. Az Egri Dohánygyár készítette a szintén nem „ultralájt” kategóriába tartozó, 17,7 mg kátrányt és 0,9 mg nikotint tartalmazó cigarettát.

1985-ben a Symphonia termékcsalád is kiegészült zöld színű változattal, mely keleti, Virginia típusú, kerti és egyéb hazai termésű, nagylevelű dohányok keverékéből készült. Műszál alapanyagú filtere ellenére 24,5 mg kátrányt és 1,2 mg nikotint kaphattak a dohányosok 10,80 forintért. Mentoltartalma 1,64 mg volt cigarettánként.

1988 és 1992 között 14,50 forintért kapható volt egy 17 szálat tartalmazó Sopianae-féleség, sima és mentolos ízben, és ugyanebben az évben jelent meg a keménydobozos Sopianae Nívó szintén két változatban.

Az 1990-es évek elején, a hazai dohánygyárak privatizációját követően nálunk is kezdett kialakulni a termékcsaládos rendszer, azaz egy-egy márkanévhez többféle erősségű cigaretta tartozott. Az alap a legerősebb, nemzetközi jelöléssel általában piros, vagy sötét színű csomagolásban. A könnyű, szuper könnyű, stb. változatok a kék világosodó árnyalatait használták, a legkönnyebbet sokszor fehér színnel jelölték. Ekkor már egy versenyképes termékcsalád elmaradhatatlan része volt a zöld színnel jelzett mentolos változat, így egyre-másra jelentek meg a mentolos szívni valók.

1992-ben a Helikon-termékcsalád összes tagja új grafikát kapott és csökkent a károsanyag-tartalmuk.

1993-ban az eredeti ezüst csomagos mentolos Sopianae megszűnt, pontosabban felváltotta az 1996-ig kapható újabb változat, még mindig puha csomagban, de már 84 mm-es hosszal.

Az 1995-ben bevezetett Mustang márkából is kapható volt mentolos, igaz, csak rövid ideig. Az újonnan megjelent Főnixből és a licenc alapján az Egri Dohánygyárban készített Multifilterből is készült mentolos ízű. Ettől az évtől az összes Helikon-fajta már keménydobozban készült, és a nemzetközi termékek palettáját színesítette a mentolos Pall Mall, mely a pécsi gyár terméke volt, és hamarosan már hosszú, 100 mm-es formában is kapható lett.

1996-tól a teljes Sopianae-termékcsalád keménydobozosra változott, és innentől már a cigarettapapírra került a mentol a zöld Szofi esetében. A szintén ebben az évben bevezetett alacsony árkategóriás Pannónia rövid időn belül megjelent zöldben is, de társaival ellentétben elég erősre sikeredett: 17 mg kátrányt, és 1,1 mg nikotint tartalmazott.

1998 és 2000 között volt kapható a mentolos Symphonia Blond. Az 1921 óta létező Symphonia régi, hűséges fogyasztói megmaradtak a sima piros változatnál és nem túlzottan voltak nyitottak az újdonságokra. A fiatalabbak pedig nem tartották szimpatikusnak az "elavult" Symphoniát, a folyamatos modernizációs törekvések, így a Blond termékcsalád tagjai sem lettek sikeresek.

1998-ban került a boltokba az új, Hungária elnevezésű cigaretta, először még csak piros és kék dobozban, de a következő évtől már fehér és zöld variánssal is kiegészült. A Pannónia márka az eredeti fajták megtartása mellett kibővítette termékcsaládját keménydobozosokkal is, a zöld Helikonból pedig hosszú, 100 milliméteres is készült.

1999 nyarán, a Debreceni Dohánygyár vezette be a mentolos cigaretták legkülöncebb darabját a West Ice-t. Ez a hagyományos borsmenta helyett fodormenta ízesítést kapott, ettől illata, íze a rágógumira, fogkrémre emlékeztetett. Szezonális terméknek szánták, a nyári kánikulában egy kis hűsítőnek, de olyan népszerű lett, hogy még 20 évig gyártották.

2000-ben ismét újítani próbáltak a Symphonia háza táján: a sikertelen Blond-fajátkat megszüntették és helyette teljesen új, modern köntösben megjelent a Makrofilter-család, tagjai közt egy mentolos változattal. Sajnos ez a kísérlet sem ért célba, mert aki korábban sem próbálta, az nem gyújtott rá ebből az újból sem. 2004-ben meg is szűntették mind az öt félét, azóta pedig nemhogy újítás nem történt a Symphonia házatáját, de a hagyományos változatok is sorra megszűntek, mára csak a piros Symphonia maradt meg - emléknek.

2000-ben jelent meg a világoszöld Helikon Extra Light Mentol, 6/0,5 mg tartalommal. 2003-ban az egész termékcsalád dizájnja megváltozott, modernebb, könnyedebb lett. Sajnos ez hiábavaló volt, ugyanis innentől megkezdődött a márka hanyatlása. Az egri gyár 2004-es bezárását követően már külföldről érkezett a Helikon, de – mondván, nincs rá megfelelő kereslet – 2008-ban a kék kivételével az összes többit megszűntette a márkatulajdonos Philip Morris.

2002-ben került a trafikokba a Lights Menthol Sopianae, az eredetinél kevesebb, 7/0,6 mg károsanyag-tartalommal.

A rendszerváltás után forgalomba hozott új, nemzetközi termékcsaládok (Bond, Davidoff, LD, Viceroy, Winston, stb.) kivétel nélkül rendelkeztek mentolos verzióval, ez már szinte követelmény volt, annak ellenére is, hogy egyre több támadás érte a mentolos cigarettákat.

A Sopianae márka továbbra is kétéfle erősségben készített mentolos cigarettát, majd 2011 tavaszán bevezették a négytagú Szofi Slim-termékcsaládot, mely az első és egyetlen vékony formájú magyar cigaretta volt.

2012 körül hirtelen megjelentek a magyar piacon a kapszulás cigaretták. Ezeknél a filter belsejében egy apró, íz-anyaggal töltött golyócskát helyeztek el. A kapszula szétroppantásával kiszabadult belőle a folyadék, ami átitatta és megízesítette a filtert és a rajta áthaladó füstöt. Ezzel a módszerrel az alapesetben hagyományos ízű cigaretta akár szívás közben félúton is ízesítetté tehető. Hamar népszerűek lettek az ilyen cigaretták, főként, hogy szinte minden elképzelehető gyümölcs-ízben megjelentek. A következő ide kapcsolódó fejlesztés is a Sopianae-márkához kötődik: 2013-ban egyszerre háromféle új, kapszulás Szofi is megjelent. A két kék dobozúnál a normál cigaretta volt mentolossá tehető, a zöldnél a hagyományos mentolosságot a rágógumikból és fogkrémekből ismert fodormenta íz egészítette ki.

Ekkor már körvonalazódni látszottak a várható uniós törekvések, melyek minden rossz okozóját a cigarettákban, azon belül is a mentolos fajtákban látták. Ezek első lépéseként 2017 májusától betiltották a kapszulás cigaretták forgalmazását, így a korábbi három ilyen típusú Szofiból egyedül a kék maradt meg - már csak hagyományos mentol aromával.

2020 májusától a cigaretták és cigarettadohányok esetében az EU betiltott minden fajta ízesítést, így az erdetileg kapszulás, majd már csak mentolos kék Szofinak és összes hasonló fajtársának is befellegzett. Egyidejűleg eltűntek a boltokból a cseresznyés, vaníliás és egy ízű cigarettadohányok is.

A dohányosokat mindig is megosztotta a frissítő mentol íz: voltak, akik ezeket nem is tekintették igazi cigarettának és még a legszorultabb helyzetben sem gyújtottak volna rá ilyenre. A másik tábor viszont pont a sima, ízesítetlen változatot volt képtelen elszívni. Mindegy is, mert a viszonylag csekély forgalmú mentolos cigaretták csupán választási lehetőséget kínáltak a fogyasztóknak.

Magyarországon közel 70 éven keresztül készült mentolos cigaretta. A fenti döntéssel viszont egy újabb fejezet zárult le a dohányzás történetében.

TOVÁBBI CIKKEK: