Füstbe ment Tervek

1947. augusztus 1-én szovjet mintára megindult az első hároméves népgazdasági terv, és ugyanazon a napon, a nagyobb nyomaték és motiváció kedvéért a Magyar Dohányjövedék is forgalomba hozta legújabb cigarettáját, mi mással, mint 3 éves Terv elnevezéssel. 25 és 100 darabos csomagolásban 1,50 illetve 6 forintba került. Ezzel megindult a világháború utáni új kor egyik legmeghatározóbb és legemlékezetesebb, a későbbiekben csak Tervnek nevezett cigarettájának pályafutása.

Az első 3 éves terv valójában két és fél évig sem tartott. Az 1947. évi XVII. törvény szerint célja volt „Magyarország gazdasági és szellemi felemelkedésének meggyorsítása, valamint demokratikus rendjének megszilárdítása céljából a lakosság életszínvonalának javítása”, továbbá ez a törekvés „a termelőerők fokozását, okszerű felhasználását és a különböző termelési ágak összhangját a nép egyetemes érdekében biztosítja”. Végigtekintve az ötvenes évek silány termékkínálatán és a véget nem érő fogyasztói panaszokon, azt kell hinnünk, hogy a fenti hangzatos cél nem igazán sikerült...

Pénzügyi Közlöny, 1947.08.10.

A háború után készült sok másik társával ellentétben ez márka nem ócska papírra nyomott, halvány pecséttel ellátott csomagban került a trafikokba, hanem már grafikával, mi több két színnel nyomott grafikával készült!

Káldor László, 1950 körül

1950. január 2-án indult az első ötéves terv, amelynek fő célkitűzése a magyar népgazdaság újjászervezése, az ország szocialista iparosítása, a honvédelem, illetve a mezőgazdaság fejlesztése, az életszínvonal emelése volt. A következő cél új elnevezése módosított a korábbi cigarettáén is: a 3 éves megszűnt, és helyette 5 éves Terv néven, a kor elvárásainak immáron sokkal inkább eleget tevő grafikával került ismét forgalomba, csomagolásán füstölgő gyárépülettel és vöröscsillaggal.

1950. január 31. Marosán György, könnyűipari miniszter (egykori péksegéd) az 5 éves Terv cigaretta gyártásával ismerkedik a Lágymányosi Dohánygyárban, mellette Mező Imréné, gyárigazgató (egykori varrónő)

Eleinte kasírozott alumínium fóliából készült a csomagolás. A két színnel - vörössel és feketével - nyomtatott grafika néha kifogott a nyomdán, és az ábra különböző színű elemei nem ritkán elcsúsztak egymástól, ilyenkor a fekete árnyékok vagy a füstcsíkok akár fél centivel is arréb kerültek normális helyüktől. Máskor a piros háttér csúszott bele az elvileg fehéren hagyott ötösbe, vagy a gyárba. Sőt olyan darab is forgalomba került, amiről a fekete nyomás teljességgel hiányzott. De persze ilyen apróságokkalal senki nem törődött.

Rövid idő múlva, az ötvenes évek elejétől már durva, barna nátronpapírra nyomtatták a grafikát, és ekkor már az ár is rákerült a csomagra. Az 1947-es 1,50 forintos csomagonkénti ár 1951-re több mint kétszeresére, 3,50 forintra drágult.

Repcze János, 1947.

A 25 darabos mellett 100 darabot tartalmazó kartondobozokban is gyártották, melyek a trafikok pultjain álltak felbontva, és a kispénzű dohányosok szálanként is vásárolhattak belőlük. Ezekre a csomagokra szántóföldön dolgozó traktor került, hátterében egy hatalmas gyárépülettel vagy gabonasilóval.

1958 tavaszán újabb változás jött: innentől már sem három, sem ötéves nem volt már a cigaretta, átkeresztelték egyszerűen csak Terv-re. Az ára és a csomagolása változatlan maradt, utóbbin a nagy 5-ös helyett már egy nagy T-betű vetett árnyékot a továbbra is büszkén füstölgő gyárépületre. A fogyasztók is füstölögtek, mert a névváltozással együtt minőségromlást is tapasztaltak. Sokak szerint az új Terv "elképesztően gyenge, orr- és torokfacsaró minőségben" készült. A többség korábban is előnyben részesítette Lágymányosi Dohánygyárban készült 5 éves Tervet a pécsivel és az egrivel szemben, most viszont rettegve várták, mi lesz majd, ha a raktárakból kifogynak az 5 éves Terv utolsó darabjai is.

A cigarettával párhuzamosan – hogy minden fogyasztótípushoz eljuthasson a szép új eszme – Terv nevezetű cigarettapapírt és cigarettahüvelyt is készítettek. Így aki saját maga által sodort vagy töltött cigarettát fogyasztott, az is kivehette a részét a terv elérésének meggyorsításából.

Valószínűleg 1947 körül hozták forgalomba a viszonylag ízléses csomagolású Terv hüvelyt. Bevezetésének idejéről ugyan nem került még elő információ, azonban ebben az évben kezdtek neki az 1945-ben felrobbantott (és a dobozon is ábrázolt) Lánchíd újjáépítésének. A szintén ekkor bevezetett Lánchíd cigarettamárka eladásaiból a Dohányjövedék minden szál után négy fillért ajánlott fel a fontos ügyre és talán a Terv hüvely is hasonló célokat szolgált.

Kevésbé volt esztétikus a cigarettapapír. Lehet, hogy kis csomagolása abban az időben szemet gyönyörködtetőnek számított, ám ma már ugyanez nem mondható el róla. Az biztos, hogy a célnak megfelelt és beillett volna az MSzMP pártház vagy az úttörővasút valamelyik állomásának fali freskójának is. Feltűrt ingujjú, tettvágytól égő fiatalok vörös zászlókat lengetnek, s teszik ezt dicsfénytől ragyogó, sugaras háttér előtt, akár a Szent Teréz extázisa szoborkompozíció... A 100 darab 60 lapos cigarettapapír könyvecskét tartalmazó gyűjtőcsomagolás is ezt az idilli képet sugározta.

A papírost még az éppen nem államosított, egykor szebb napokat is megélt Samum-Altesse Szivarkapapír és Dobozgyár Rt. és a Magyar Szivarkapapír- és Szivarkahüvelygyár Rt. (egykori Modiano) is gyártotta. Ezeket a vállalatokat - a Janina Rt.-vel együtt - 1949 szeptemberétől összevonták Szivarkapapírgyár néven, onnantól már ez az elnevezés volt olvasható a csomagolásokon is.

1953-tól a papírok és hüvelyek gyártását a Dessewffy utcai központú OZALID Papírfeldolgozó Vállalat vette át, valószínűleg ekkor változott a csomagolások rajzolata is. Kissé tűrhetőbb, az elnevezés tartalmával jobban megegyező grafikát kapott a cigarettapapír. Kis csomagján egekbe törő grafikon mutatta a magyar gazdaság feltörekvésének szárnyaló iramát és ugyanezt ábrázolta a 200 csomag 40 lapos papírt tartalmazó gyűjtődoboz is.

1968-ban a legnépszerűbb, olcsó, filter nélküli cigaretták (Kossuth, Munkás, Symphonia) új csomagolást kaptak, és ezzel egy időben a Terv külseje is megváltozott. Addigra némiképp veszített erejéből a kommunista eszme, és kezdett egy kicsit megenyhülni a politika is, így a korábbi vörös köd helyett már egyszínű zöld csomagban folytatta a márka egyre inkább lefelé ívelő karrierjét. Cseles kis enyhülés volt ez, mert a cigarettaszálokon azért megmaradt a korábbi felirat, és felette a kicsiny vöröscsillag.

Addigra egyre nagyobb szerepet kapott az egészségvédelem, így a filteres gyártmányok kereslete drasztikusan nőtt, mindinkább kiszorítva a füstszűrő nélkülieket. Ez a tendencia, és a márkanév eszméjének egyre kisebb szerepe együttesen okozta, hogy fogyasztói sorra elpártoltak mellőle. Kereslete végül annyira lecsökkent, hogy a Terv márkát 1973-ban kivonták a forgalomból.

A Dohánymúzeum gyűjteményének egyik ritka darabja a képen látható félméternyi Terv cigaretta. Egy cigarettaszál ugyanis nem úgy készül, ahogy azt elsőre gondolnánk: nem egyesével töltik meg a kis rudakat. A gyártó gép egy szinte végtelen hosszú dohánytörzset készít, és azt vágják fel megfelelő méretű darabokra. A füstszűrős fajtáknál a darabolás után kerül fel a filter.

Érdekes végigtekinteni ennek a márkának a történetén, hiszen a magyar történelem egyik igen jellegzetes szakasza elevenedik meg előttünk - cigarettacsomagokon keresztül.

2011 végén egy-két furcsa szerzet jelent meg a trafikokban: Retro Toto és Terv cigaretták! Egy új magyar dohánygyártó cég, a szadai székhelyű Verestabak egy hét tagú retro-sorozatot tervezett az eredeti csomagolások újragondolásával, amiből sajnos csak három fajta valósult meg. A Terv tehát közel 40 év után ismét kapható lett, mi több, rögtön két - erősebb és gyengébb - változatban, 610 forintos áron. Maga a cigaretta nemigen hasonlított ősére, gyengére és aromásra sikerült.

A kezdeményezés nagyon jó volt, a fogadtatás már kevésbé. Ennyi év elteltével már csak kevesen vannak, akik emlékeznek még a régi márkákra és amúgy is napjainkban a "divat" a külföldi elnevezésű, trendi világmárkákat preferálja. A cigarettamárka olyan hirtelen tűnt el, ahogyan megjelent, a Terv másodszor is füstbe ment...

Egy szál Terv cigarettával kapcsolatos élményeit írta meg dr. Aliz Sorgu, Csikk című történetében.