Városi cigaretták

Már az első világháború előtt jelentek meg alkalmi cigaretták, melyekkel a Dohányjövedék kedveskedett a fogyasztóinak. Később már egyes városaink ünnepeire is készítettek ilyen különleges, csak bizonyos ideig, vagy csak bizonyos helyeken kapható márkákat. Még később szinte már divat lett a városok évfordulóit cigarettákon keresztül is megünnepelni, vagy márkanévként egy-egy magyar település nevét adni.

1930. augusztus 20-ára került forgalomba 1,60 Pengős áron a szopóka nélküli, parafa végű, pácolt dohányból készült Budapest cigaretta. Keménykarton dobozának fedlapja a főváros látképét ábrázolta. 1937-ig gyártották.

1936 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékokra adtak ki „Szeged” elnevezésű, 20 darabos szivarkát 1 Pengős áron és „Pápa” elnevezéssel egy ottani kiállításra a helyi dohánygyár készített szívnivalót.

1938 nyarán, Szombathelyen került forgalomba a Savaria cigaretta. Az elveszített trianoni területek ideiglenes visszacsatolása hatalmas esemény volt az ország életében. Ebből az alkalomból adták ki 1938-ban a Felvidék és Kassa, majd

1940-ben az Erdély és a Nagyvárad nevezetű cigarettákat. A felvidéki magyarok megsegítésére akciót kezdeményezett a Jövedék: az elvileg 25 darab cigarettát tartalmazó dobozba csak 24 szálat csomagoltak, a 25. helyén egy elismervény nyugtázta, hogy a hiányzó szivarka árát elkülönítik jótékony célokra.

1942-ben az Újvidéki Hét alkalmából került forgalomba az Újvidék cigaretta.

A háború után ez a jól megkezdett tradíció tovább folytatódott, mi több, a 60-70-es években szinte eldurvult, már minden alkalomra gyártottak egyedi cigarettát.

Az ötvenes években mi más, mint a szocialista szellem remekműve, Sztálinváros kapott kitüntető dohányárut. Először az 1955-ös helyi vásárra alkalmi, később viszont már állandóan és általánosan kapható lett az ilyen nevű cigaretta. Az idők változásával, 1961-től változatlan csomagolásban, de már Dunaújvárosra átkeresztelve volt kapható, 3 Ft-ért. Ez a város később sem veszített a propagandából, fennállásának 20. illetve 25. évfordulójára ismét kiadtak egy-egy alkalmi csomagot.

Szintén az ötvenes évek elején került forgalomba a Budavár és a Luxus mellett egy másik magyar luxuscigaretta, a Budapest. Keménykarton dobozán a főváros látképe volt, eleinte még a Kossuth-híddal. 25 darab aranyozott feliratú cigarettát tartalmazott.

A 60-as évek elejétől grafikája annyiban változott, hogy az időközben elbontott Kossuth-híd eltűnt róla, de szinte változatlan formában forgalomban maradt.

Kb. 1964-től ezt váltotta a kor új igényeinek megfelelve a füstszűrős Budapest, mely egy egész kollekciót tett ki. Átlátszó fedelű műanyag dobozba 10 csomag cigaretta került, mindegyik dobozon más-más grafikával: Vajdahunyadvára, Erzsébet-híd, Milleniumi Emlékmű, Opera, Palatinus Strand, Szabadság-szobor, Lánchíd, Tudományos Akadémia, Halászbástya, Országház. Elég sokba, csomagonként 7 Ft-ba került, viszont nagyon jó idegenforgalmi reklám volt, a külföldiek egy ilyen tízes csomagot megvásárolva szép emléket vihettek haza, vagy adhattak ajándékba. 1972-ig volt forgalomban.

1957 körül jelent meg a Tihany márka, mely egy az egyben a nagy múltú amerikai Chesterfield cigaretta koppintása, legalábbis a csomagolását tekintve. A színek, a grafika, a betűtípus mind-mind utánzás. Itthon hatalmas kincs volt, ha valaki kapott egy csomag Chesterfieldet a disszidált nagynénitől, vagy külföldről érkezett látogatótól. De miután ez csak álmok tárgya volt a legtöbb esetben, a „nyugati fertő” után áhítozó nép a Tihany bevezetésével úgy érezhette, hogy egy lépéssel közelebb került a külföld szabadságához.

1958-ban egy majd’ három évtizedre nyúló hagyomány kezdődött, amikor a Szegedi Szabadtéri Játékok alkalmából elkészült a Szeged cigaretta. Eleinte füstszűrő nélkül, majd már filteres változatban, de minden év nyarán megjelent újra és újra, 1967-ig még rövid, 67 mm-es, 1968-tól már hosszú, 80 mm-es formában.

1969-ben megváltozott a csomagolás, a korábbi pirosból fehér lett, a színházi maszk és lant helyett már Szeged címere és a dóm képe szerepelt a csomagon. A cigaretta ismét rövid lett, neve Szegedi Fesztiválra módosult. 1973-tól a korábbi 4,40 helyett már 5,50 Ft-ért lehetett beszerezni.

1979-ben újabb változás történt vele, 10 Ft-ra drágult, véglegesen 80 mm-es lett, és ismét új csomagolást kapott, a város címerével. 1986-ig jelentették meg.

1961-ben a 10 éves Komló és a 600 éves Debrecen gyártatott saját cigarettát.

1963-ban 100 éves Siófok-fürdő néven jelent meg alkalmi márka.

1964-től pár éven át a Székesfehérvári Napokra Alba Regia elnevezésű füstszűrős cigaretta készült 4,40 Ft-ért.

Ugyanebben az évben jelent meg az első magyar hosszú, 80 mm-es cigaretta, Velence elnevezéssel, mely egészen a nyolcvanas évek végéig kapható volt. Elég drága volt: 8 Ft, viszont különlegessége, hogy hölgyek számára külön készült belőle ún. előrúzsozott változat. Ez annyit jelent, hogy a cigarettavégen megjelenő rúzsfoltok elkerülése érdekében már eleve förtelmes ciklámen színben pompázó mandzsettapapírral borították a filtert.

1966 és 1974 között volt kapható a sárga csomagolású Savaria cigaretta, mely olcsóságának (4,80 Ft) köszönhetően elég nagy népszerűségnek örvendett. Szintén ebben az évben a 250 éves évfordulóját ünneplő Békéscsaba és Kiskőrös is kapott saját elnevezésű füstölni valót.

1968-ban a Gyöngyösi szüretre és Kecskemét fennállásának 600. évfordulójára készült ünnepi cigaretta.

1969-ben a 180 éves Bábolnai Mintagazdaság 5 db-os Bábolna szivart és kétféle cigarettát gyártatott, valamint a Szekszárdi Szüret közönsége is saját márkát kapott 1969-ben, ’71-ben és ’73-ban is.

1970-ben és '75-ben Dunaújváros ünnepelte alapításának 20. illetve 25. évfordulóját.A város a kommunista nehézipar fellegvára volt, így sem az ünnepi hangulatból, sem a csomagolásról nem hiányozhatott a fő eszmét hangsúlyozó vöröscsillag sem. 

1971-ben a 700 éves Győr városa ünnepelt az Egri Dohánygyárban készült, 4,80 Ft-os cigarettával.

1972-ben Salgótarján 50 éves évfordulójára készítettek Fecske minőségű, füstszűrős, rövid cigarettát.

1973-ban legrégebbi városunk, az 1000 éves Esztergom ünnepségein juthattak a dohányosok alkalmi szívni valóhoz, 5,50 Ft-ért. Ebben az évben jelent meg a 13 Ft-os, exkluzív ezüst-csomagolású Eger márka, mely kb. 15 évig volt kapható, bár időközben párhozamosan a város latin, Agria elnevezésével is gyártottak cigarettát. Szintén 1973-ban kezdte hódító útját napjaink legnépszerűbb magyar márkája, a Sopianae, mely a gyártó város, Pécs római kori elnevezését kapta. Ez a márka alakított ki elsőként manapság megszokott termékcsaládot, hagyományos erős, gyengébb, és mentolos variánsokkal. Folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően a 80-as évek végére 45%-os piaci részesedést szerzett.

1975-ben Szolnok ünnepelte 900 éves fennállását. Az erre az alkalomra gyártott volt talán az utolsó alkalmi cigaretta, mely városok évfordulóit volt hivatott ünnepelni.

1978-ban jelent meg a Debrecen cigaretta, ami nem évfordulóra készült,  csupán a városban lévő dohánygyár kedveskedett ezzel a helyi fogyasztóknak.

Érdekes végigtekinteni ezen a közel 70 éven, mely alatt számos alkalmi termék készült. Kár, hogy ez a folyamat véget ért, mert az ilyen termékek megjelentetése jó üzlet, egy kis extra bevétel volt a dohánygyáraknak, a dohányosok felé pedig egy figyelmes gesztus. Sokan csak emlékként vásároltak ezekből a cigarettákból, így maradhatott fenn belőlük ennyiféle.